Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-22 / 269. szám

4 DKLMA14 YAKORSZAG Szeged, 1914. október 22. ROMÁNIA. Bukarest, október 21. Károly király ha­lála következtében a román kormány szokás szerint, az uj királynak fölajánlotta lemondá­sát. A temetési ünnepségek miatt a király el­halasztotta válaszát és kérte a kormányt, hogy egyelőre vezesse tovább az ügyeket. Valószínű, hogy az uj király Bratianu eddigi miniszterelnököt fel fogja kérni, hogy tovább­ra is maradion meg a kabinet élén. Kopenhága, október 21. Pétervári jelen­tések szerint Carp, a román konzervatívok vezére kijelentette, hogy Románia ezentúl -is semleges marad. Károly király azt ajánlotta utódjának, hogy őrizze meg továbbra is a semlegességet. A király utolsó szavai ezek voltak: — Légy kíméletté! a haza iránt, ne onts vért. Ferdinánd király — ugy mondják — ki­jelentette Bratianunak, hogy nem- fog eltérni elődjének politikájától. Kiná! elzárják a íáviróforgaSomtó!. Bécs, október 21. Angol mintára Japán és Oroszország azon 'fáradozik, hogy Kina és a külföld közötti távirati összeköttetést megszüntesse. A kínai kormány táviratait, a melyek Oroszországon át, vagy a japán ká­belen továbbit tatnak, -nem lehet megérteni, szövegük annyira össze van zavarva. Miután ez csak a háború óta mutatkozik, egészen va­lószínű, hogy a sürgönyöket készakarva ront­ják cl. PORTUGÁLIA ÉS A HÁBORÚ. Bécs, október 21. A Neue Freie Pressé­ben Miguel braganzai herceg kifejti, hogy Portugália egyetlen okos magatartása a leg­szigorúbb semlegesség volna. Meggyőződése szerint, ha Portugália a mostani világkonílik­tusban aktív részt vesz, olyan játszmába fog, amelyben mindent veszíthet, de semlmit sem nyerhet. A herceg Ausztria-Magyarország és szövetségesének ügyét rendkívül igazságos­nak tartja és ezért fokozottan sajnálná, ha honfitársainak nagy .része, felelőtlen egyének­től vezetve, az ellenfél ügye mellé szegődme. A KALÓZKODÓ ANGLIA. Berlin, október 21. Az Angolországban uralkodó rendkivül ideges és türelmetlen hangulatnak jellemző vonásai a vezető körök­nek az a kapkodása, amellyel egymással homlokegyenest ellenkező védelmi 'intézke­déseket rendelnek el, másrészt pedig a sem­leges államok kapacitálására irányuló törek­vések. Olaszországot, amelynek eddig az en­tente, élén Angliával udvarolt, most már fe­nyegetik és értésére adják, hogy ha nem vesz részt a nagy küzdelemben, az osztoszkodás­nál sem lehet jelen. A londoni Spektátor egy nyilván inspiciált cikkében a 'következő ize­netet küldi Olaszországnak: Olaszország bizonyos lehet abban, hogy semmit sem fog veszíteni, ha tovább­ra is sömleges marad. E magatartásnak azonban más következményei lesznek. Ha ugyanis Itália nyugodtan akar élni, akkor nem fog Európa térképéinek átalakításánál a többi hatalommal együtt részt venni. Hogy világosabban fejezzük ki magunkad, meg kell mondanunk, hogy a békekötés­nél Szerbia, mely velünk harcolt és min­dent kockáztatott, az adriai tengerpart kér­désében, sokkal többre számíthat, mint • Olaszország. Vannak olyanok, akik azt hi­szik, hogy Olaszországnak, mert harcra­kész hadsereget tart készen, a békekötés­nél szava lesz. Ez tévedés, mert ha a szö­vetségesek győznek Közép-Európában öt­vagy hatmillió katonájuk lesz és ha ez a Igazgató VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. 1. Antwerpen ostroma. 2. Antwerpen kapui előtt. 3. Nehéz ütegek felvonulása. 4. A nehéz ütegek munkában. 5. Az ütegek Itatásának ellenőrzése telefon utján. 6. Vezető nélkül elindított mozdonyok és vo­natok, mint gátló hadieszközök. 7. Gránátok borzalmas munkája. 8. Német tengerészek Mechelnben. 9. Mecheln város a harc után. 10. Domnau. Az oroszok pusztitási hajlamainak bizonyítéka. 11. Piactér Domnauban. May polgármester, ki az orosz fogságból megszabadult, vezeti a visszatérő menekülteket. 12. Darkechmen városa, melyet az oroszok szétdúltak. 13. Gondoskodás sebesültekről Ágost Vilmos herceg nejének védnöksége alatt. A Főher­cegnő résztvesz egy a sebesültek részére rendezett mozi előadáson. 14. Albert tizedes sirja Domnauban. Dráma 3 felvonásban iái a 2 írás i isir Rendes Mttü fitti u ás ü árak hadsereg fáradt is lesz, vele szorrfben Olasz­ország a maga hétszázötvenezer emberé­vel nem játszhatja a döntőbíró szerepét. Ha Olaszország Európa térképének újra­alkotásánál érvényesíteni akarja jogait, ak­kor ezekért a jogokért áldőzatokút kell hoz­nia, amig nem lesz késő. A SZEGEDI HUSZÁRTISZTEK A 31. LISTÁN. Most jelent meg a 31-ik veszteségi lajstrom, amelyen Szegedi huszártisztek is szerepel­nek, még pedig a következők: iKisrusz'kai Cserépy Árpád alezredes sebesült, Halász Miklós százados meghalt, Horváth Béla dr. hadnagy megsebesült, Kövessy Ferenc fő­hadnagy sebesült, Kuliffay Andor főhadnagy meghalt, Mayerhoffer Lajos hadnagy sebe­sült, Mokry Jenő kapitány meghalt és Riedl Miklós alezredes megsebesült. Mindannyian honvéd huszártisztek és az északi harctéren sebesülitek, illetve háltak hősi halált. puBBanfinaaaaaafflnKssKBnflndaBaKanKaasaacaiiauuBiiiEax'jiia A tizennegyedik katonakör­ház Szegeden. Megnyílik a szabadkőműves pá­holyok ötven ágyas kórháza. (Saját tudósítónktól.) A szabadkőműves páholyok sohasem szeretnek a nyilvánosság elé lépni és csöndben végezik humánus mun­kálkodásukat. iNéihia azonban a társadalom­ért való serény és önzetlen tevékenységük olyan terrénumot érint, amely a nyilvános­ság elismeréséit el nemi kerülheti. Ez a párat­lanul álló, kolosszális szervezet, amely nyu­godt időikben a korszellem' haladásán és az •emberi együvétartozás erösbitésén dolgozik, a háború kitörése óta természetesen a haza­fias áldozatkészség munkájából sem vonja ki ma gát, sőt jó példáit mutat egyéb társadal­mi egyesüléseknek. iA szegedi két szabadkőműves páholy néhány héttel ezelőtt együttesen elhatározta, hogy egy ötven ágyas kórházat fog beren­dezni sebesült katonák részére az Árpádi-pá­holy, Völgy-utca 3. szám alatt levő házának helyiségélben. Az elhatározás csakhamar meg­valósult és csütörtökön már megnyílik a sza­badkőműves páholyok nagyszerűen felszerelt kórháza. Pálfy József dr. árvaszéki elnök volt szí­ves a üéhnagyarország munkatársának mieg­mutatni a kórházat, amely ragyogó tisztasá­gában biztató szeretettel várja a beléje ke­rülő sebesült vitézeket. Az ágyak az Árpád'-páholy emeleti he­lyiségeiben állanak. Példás gondossággal és mindenre kiterjedő figyelemmel rendezték be ezeket a helyiségeket. Az első szoba: az or­vosi rendelő; mellette van a műtőterem. A •kórházban az orvosi felügyeletet Klein Mór dr. fogja végezni. A betegeket két hivatásos ápolónő és előkelő szegedi uribölgyek fogják ápolni, akik mellett még hét szanitész teljesít szolgálatot. A műtőtereim mellett a betegszobák van­nak. Világos, tágas és száraz helyiségek, a melyekben minden kieszelhető módon gon­doskodva van a beteg kényelméről. A vado­natúj, értékes, masszív ágyakban egyszerű, de finom, ragyogóan fehér ágynemű van. Min­den ágy mellett éjjeli szekrény áll; a szek­rényen pohár, gyufa- és hamutartó. Az ágyak előtt karosszékek vannak, mindegyikben pu­ha párna lapul. A nagyteremben huszonhat

Next

/
Thumbnails
Contents