Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-21 / 268. szám

Szeged, 1914. október 21. DÉLMAGYABOKSZÁG 7 A szarajevói nagy per. Komitácsi tanfolyamot is rendeztek. (Saját tudósítónktól.) Sz-erajevóból je­lentük: Blazsin Anna és Pusara Miihajló ta­nuk vall omlásairól fölvett jegyzökönyveket olvasták mia délelőtt föl, amieíye'k azonban sereimii fontosat neim tartalmaznak. Ezután Kristanovic Triflku tamut hallgat­ják ki. Orthodox szerb vallású, az annexió előtt Boszniába imient, ihogy álftást keressen. Belgrádban a szerb csendőrök letartóztatták s azt kérdezték, bova megy. mire ő azt vála­szolta, hogy Boszniába akar menni, mert Szeribában nemi talál foglalkozást. Az egyik csendőr erre azt mondta neki, hogy marad­jon Szeribiáiban, mert itt szükség van embe­reikre. A koimiitácsiknál majd gondoskodnak róla. A tanú szérint a z-sei i ni Zvienac-kávéház­ba küldték őt, flwvw jelentkezzék Tankosics Voüo kapitánynál. Tankosics alkalmazta őt mindjárt kamitácsinak. Később PribzicsC­vics Milán irodájában vitték. Itt paraszti ru­hába kellett öltözködnie és egy hónapra vi­dékre mennie. Eleinte csak húszan voltak a tanfolyamon, de később imár száznegyvenen. Kitanították őket aknalerakásra, alagutak robbantására és vasúti vonalak megrongálá­sára. Jartkovics Bózsó tábornok többször ins­piciálta őket és élelmezésüket ő fizette. Azon­ikivül csak huszonöt párát kaptak -naponta. Prübicseivies Milán is két havonként ins­ploiáíta őket. Tankosics és Dajise a Narodna Obrana választmányának voltak tagja-i. Az •annexió után elvették tőlük a bombákat. Jan­kovics tábornok vette őt ezután szolgálatába, Tulaíjdónképen -a Narodna Obrana szolgálatá­ban volt ezáltal. Jankovics többször küldte különböző levelekkel Saibácra és határvidék­re. Ezenkívül ő közvetitette a leveleket Kis­Zvorni-k, Losniea és Ljesn-ica közt. Hogy a le­velek mit tartalmaztak, azt nem tudja. Jarlkcvics tábornoktól hallotta a tanú, hogy a hatalmak irgv határoztak, hogv Szer­bia fogadja el formálisan az annexiót, de közben készüljön az első kedvező alkalomra, A Narodna Obrana ezalatt az idő alatt -kém­kedéssel foglalkozott. A hadügyminisztérium­ban volt e-gy kis fegyverkészletük is. Ezután felolvasták Potiorek táborszer­nagy -megjegyzéseit, amelyeket a háború ki­törése előtt, a borzalmas gyilkosság után tett. Ma Potiorék kihallgatása szükséges lesz, csak a szerb hábor-u után következik el. beszélgetett, -a -kocsisor utolsó embere, egy István nevü fuvaros sz-ép lassan kifogta az egyik lovát a kocsijaiból, rája pattant és -a közeli -faluiba vágtatott, ahol — és ezt m:i is tudtuk — egy nagyobb csapat huszár volt megszállva. A többi -aztán gyorsan -ment. Internáltak faazabocsáfása. A Wolff-ügynökség jelenti: Minden 17 évesnél fiatalabb és 60 évesnél idősebb fran­cia férfi és minden francia nő mostantól kezd1­ve akadálytalanul elutazhátik Németország­ból. Az útirány Sohaffhausenen át Svájcba visz és a német hatóságok gondoskodni fog­nak az elutazásuk imtegkönnyitéséről. Az át­utazás alatt a Bernben székelő iroda fog vé­delmükről gondoskodni. Ez az intézkedés a harc-ban levő államok között kölcsönösségen alapszik és a németek ugyanilyen korlátok közt hagyhatják el Franciaországot. LONDON MÁR ÉRZI A VÉGZETÉT. A Giornale d'ltalia jelenti Londonból: Az angol fővárosban mindenütt a németeknek ar­ról a fenyegetéséről beszélnek, hogy Londont Zeppelinekről fogják bombázni. A legfurcsább hirek vannak forgalomban a várható légi tá­madásról és a londoniak fantáziájában már rengetegre nőtt a német Zeppelinek száma. Nem kevesebb, mint hetvenöt léghajóról be­szélnek. fiu ezek a hirek túlzások is, kétség­telen, hogy el kell készülni arra, hogy a né­metek léghajói néhány hét után át fognak re­pülni a csatornán. Bakaviccck — szurongrohamííál. Ezt a -leveleit -e-gy úriasszony adta át ne­künk, A fia irta -Szerbiából. Az intimebb részleteket mellőzzük: ... N-eim ugy van az, imint gondolni tet­szik: ütlközietiben mindnyájan részit veszünk. És én sem lehetek 'kivétel. Nem is volna jó, hisz akkor imár vagy sebesült -volnék, vagy teritékre kerültem volna. De (hkizen öröm ezekkel a csodás gyerekekkel együtt bf-rcthr. Azt hihetnék, hogy uufsneidcl az ember, ha azt mondja, hogy örül a harcnak, pedig ami­lyen iszelid, jámbor polgárok vagyunk cltlibo.-, ugy nincs más -gondolatunk itt, nnin-t a harc és százszor szivesebban vagyunk tűzbe . minthogy meneteljünk s-okszor naphosszat egyfolytában a hegyek között. Sándornak jc-bb lehet Galíciáiban, de itt minden lépésnyi területet vérrel kell meghódítanunk. Fut rí előlünk a -hires szerb hadsereg, amely csak a balkáni népekkel tudott elbánni, inert arra van berendezkedve. A mi sturmjainknál dicsőbb nincs n tör­ténelemben, És a fiuk akkor se vesztik el a jókedvűiket. Sőt van cllyiam, akinek pipa lóg a szájában, -mikor iro-hamra futunk. Micsoda rohamok ezek! A legények kiáltása túlhar­sogja az ágyú döngést. Hurrá, magyarok'. Él­jen a haza! Éljen az ezredes ur! Előre! Az Sár. ha megál-l a szerb, mert csak néha várja be a szuronyt, csak -h-allja az ember: — Élsz-e, koma? — Élek, Vágd a kutyát! A nem jó istenit neki. — No, ezt a Józsi sógoromért! A kon­tyodba. büdös vadrác. — Fogjad, Györgye! — És dolgozik a bajon-ett, mintha gép hajtaná a legények karját, pedig nem mai gyerekek. De szúrt sebet, a mieinknél nem lát­tunk. Annál több szerbet pusztít a bajonett. Egy szegedi fuvaros élményei. (Saját tudósítónktól.) Bozontos szakállú, őket, hát láttam, hogy körülbelül hatvanan -erősen megviselt kinézésű férfival taílálkoz- voltaik, valamennyi olyan -félelmetes arcú, túrok ma délelőtt. Feleségével és egy öt éves hogy szinte összeborzadta-m. (A vezetőjük köz­gyenmieik'kel bandukolt az -ult-cán végig, tei- j ben odallovagolt az első kocsihoz és -feifezóli­közben kezeivel élénken .kísérte -beszédjét. Az . tott-a, hogy -rakja k,i- -a kocsi tartalmát, mert emberei éhesek és -enni szeretnének va-lamit. Szerencsénkre -a kocsis, -akihez a kozák be­szólt, galiciai vcllt és igy -megértette a ihozzá északi harcokról beszélt. Az élénk gesztusok­kal beszélő fiérfi mint használható fuvaros -megfordult a nagy esőmény-e-k színhelyén, egy eltévedt golyó azonban egyelőre munka­képtelenné tette. A jobb kezét érte a vesze­delem-, olyan súlyosan, hogy orvosi ápolás után most -hazaküldték: hadd pihenje ki fá­radalmait. A megsebesült civilt V. Jánosnak hívják. Béke idején jámbor földművelő. Egész vagyona két kis apró lovacskából állott, me­lyekre most, vele -együtt, szükség volt. V. nem is bánta, szívesen állott rendelkezésére a hadseregnek és igy egy szép napon felpak­kolt é-s elkocsizott több társával egyetemben. Azóta sok mindenen ment át, veszélybe azon­ban természetesen sohasem jutott, -mert min­dig jó-val a harctér mögött kaptak foglalko­zást. A miullt héten azonban mégis baj tör­tént, melyről V. a követkézőkiben adta elő mondanivalóit: — iA -mailt hét- elején történt, amikor ka­tonáink fisimót -alaposain felülkerekedtek -a-z oroszon. Nekünk -fuvarosoknak egy kis 'gali­ciai faluiban akadt dolgunk, ahonnan külön­féle holmit kellett katonáink után vinni. A hciLmilk-at nagy nehezen beszereztük és ko­csinkra rakva, egy keddi nap reggelén, meg­indultunk. Hosszú kocsisort alkotva, gyanút­lanul, úgyszólván jókedvvel 'haladtunk előre és még csalk nem is sej tehettük, hogy milyen kritikus helyzetbe keveredünk. Délelőtt tiz óráig már -körülbelül Ihu-s-z-hmszonöt kilomé­ternyi utat tettünk meg és már közeledtünk rendeltetési helyünkre. Előbb azonban várat­lan események adták élő -magukat. — G. község előtt ugyanis hirtelen nagy lovascsapatot -láttunk felénk tartani. Eleinte a-zt hittük, hoigy a mű katonáink é-s igy min­den különösebb Izgalom -nélkül haladtunk to­vább. Közelebb érve azonban észrevettük, hogy a lovasok bosszú lándzsákat tartanak kezükben és fejükön nagy kucsmla éktelen­kedik. Fölismertük őket: kozákok voltak. FI lehet képzelni, hogy nem ikiis ijedtség vett erőtt rajtunk s zavarunkban azt sem tudtuk, hogy mit csináljunk. Vissz-aifoiridlulm cszlellen­teg fett volna, -mert mire rnj megfordulunk, addigra .valamennyiünket leüldüsnek. Én egé­szen-elŐl bal adtaim a sorban, talán a miegyedik lehettem és -igy -ed volt-a-m készülve a legrosz­szabbra. — Közben a kozákok elébünk jöttek és a Vezetőjük -megállást intett. Jól megnéztem intézett feiks-zólitást. Meg is mondta -neki hogy abból bizony mem -fognak enni, aimi a kocsin vain, mert az egyáltalában nem gyomorba való dolog. A kozálk erre odaugrott a kocsi­derékbea, egyik kezével föltakarta a pony­vát éis belenézett ia kocsiba. Bizony -nem enni­való volt az, mert csak kőndarabekai ós ba­kancsokat láthatott a kocsiban. Ezzel aztán be is érte a kozák, ,pedig nagy szamár volt, mert a bakancsok alatt csupa jó frissen sütött kenyerek, jófajta cipók la-pultak mag. Lát­szott a (kozák -arcán, hogy 'retteneteifen bo­szarkódnak, snom is -állották -meg szó ós bi­tangság nélkül. Neki rohantak az ie];ső kocsiba befogott lovaknak és a. bosszú Bikájukkal le­szúrtak közüliek -vagy hat darabot. Talán to­vább is -folytatók vclln-a. Ina közbe mem történt volna valami. A balclldailt levő -erdőiből nervan is egyszerre csak hatalmas rohailás ball át­szőtt. Mintegy harminc huszár vágtatott fe­lénk olyan erős iramban, hogy a. föld csak ugy rengett. íFgv főhadnagy vezette őket, aki erős hangom kiáltott hozzánk: — Ne féljetek! Jövünk már! Hát jöttek is, de ugy, hogy az ember­nek elszorult a szive. Mint a fergeteg, ugy rontottak neki a megbökkent kozákoknak, akik iszinte megdermedtem állottak egy hely­ben. Mire magukhoz tértek, -már késő volt. A villoigó kardok ugy csapkodtak soraikban, hogy gyönyörűség volt nézmi. Nem vagyok valami nagyon bátor -ember, de azt mondha­tom önnek, uram, hogy szinte irigyeltem a huszárokat és ugy szerettem volna én is kö­zöttük lenni. De hát nem lehetett ós igy meg kellett elégednem azzal, hogy végig nézzem az irtózatos csatát. Nem sokáig tartott. Aliig 10 percre rá, már aranyi kozák fordult le a lo­váról. hogy csak ugy tarkállott tőlük a föld. \ -föbbi-ok, tehettek talán busza TI . gyors vá-g­tatásban elszá-guldokt-ak. Később ezeket is összefogdosták. A huszárok közül három esett le a lóról, az oro-sz mka járta, át őket. Szénen eltemettük őket, külön sirha pedig ,a kozák halottakat hantoltuk el. — A -váratlan segítséget sehogyse-m ér­tettem m-eig. Csak később, -amikor már készen voltunk -a -temetésis-eÖ és ujhóil indulásra 'ké­szülődtünk, tudtam meg a. dolgot. Amig tud­niillik a kozákok vezetője az első ko-csissal

Next

/
Thumbnails
Contents