Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-16 / 263. szám

Szeged, 1914. október 16. DfÜLMAGYAROESZAt} 7 Roosevelt Belgium pusztulásáról. Newyorkból jelentik: Az európai háborúról besaéilgetvQ, Roosevelt, az észaikameriikai Egyesült-Mamiolk volt elnöke, egy hirlapirón-alk többek között ia következőket 'mondotta: — Ebben a pillanatban még inem látom a közeli béke lehetőségét. Anglia érzékenysége, amelyet Belgiumnak fontos hadioperációk szinterévé való tétele által Németország megsértett, kizárja azt, hogy most béketárgyalásokról lehetne szó. Én azt hiszem, hogy nem sok remény van Belgium feltámadására s őszintén .szólva, sajnálom a kis országot, amely maga ásta meg sir ját. Az eddigiek szerint hinnen kell a németek végső győzelmében. (Saját tudósítónktól.) Még dörögnek az ágyuk Máraimaros megye határszéleim, -de -elinaló hangjuk mindinkább eMávolóidilk az ország határaiból -az üldözött oroszaik nyomában. Jakohinyi Pétertől, a imáram-arcsszi-getd református ffőgimlniá-ziiuin Igazgatójától, 'aki aua érkezett Máramaroisszigetről Szegedre, la-punk egyik munkatársa a -következő érá'eik-eis adatokat kapta: — Magán Máram a rosszige te,n megrongált épület nincs, de sok házban, főleg Szigetkamarán -a kozákok egyes lakásokban, borzalmas .pusztítást vittek v-ógihez. A bútorokat összetörték, az ágyneműt szétszaggatták ós az utcára 'hajigálták, -ugyanilyen so-rsra jutott sok drága szőnyeg, a fehérneműt pedig, ínég a nőit is elrabolták. KüLönös-en nagy kárt o-koztak .a Szigettel szomszédos Sugatagon -ós Sztatinán, lalh-oll sok -épület is áldozatul -esett az ágyúzásnak. A szlat-imal jegyzőnek die más-oknak d®, -elvették ia g-a-ráz-da -oroszok mindenüket. Puszta életüknél alig. maradt egyebük. Mindez azonban nem az orosz tisztek intenciója szerint történt. Mert ő róluk általános az a vélemény, hogy finom emberek, akik urakként viselkedtek. Erő,szakkal nem vettek el semmit, hanem miindienér.t fizettek. Igaz, hogy volt -köz-öttük olyan tiszt is, •aki régi osztrák-magyar kéklhasu tízforintossal 'fizetett ós isehogysem -akarta -megérteni, hoigy ez nálunk már divatját múlt, forgalomból k,iv-ent pénz. M-ert mik-o-r err-e figyelmeztették, csodálkozva mondta: — Pedig v-ain imég nálam ennél sokkal régibb pénz is, s ezzel előhúzott a tárcájából egy csomó régi Kossuth-bankót, Bizonyára az apjától, vagy nagyapjától rámaradt zsákmány negyvenkilencből. A férfinép — folytatta az igazgató ur, már csaknem mind visszatért Szigetre, .asszonyaikat és gyermekeiket az ország külömböző -részéiben biztonságiban Ihagy va rokohoknál, jó ismerősöknél. -Csak a köznép van már m-egint odahaza családostul. A városban magában -mindenütt a táborozás nyomia,. Ételb'U-lla.dék-ak, isz-ama-szótszórva széna és szalma, i'uhafoszlányo-k, eltört üveg lés edények s manóén,re ráboruló piszok -és sár. Ütközetnek semöli nyoma, inert az -oroszoknak ugy a !>©-, öfinlt ia kivonulása -ütközet nélkül történt.. — A (bevonulás előtt Dobay Sándor v-ezelésa ,all,att néhány ílelbész qs polgár -ment -arz öroszok -elé, amint ezt a -l-aipoik már megirták kinn életet kértek a város -és ott maradt la'kói -részére. -A görög kathcllkus román kúpRekviem a román királyért. Budapestről jelentik: Az elhunyt Károly román király lelki üdvéért -m-a délelőtt -tiz órakor a budapesti, -görög-ikeleti román, egyháznak Holló-uit-ca 9. számia alatt levő kápolnájában- -gyászistentiszteletet- tartottak, -amelyen a kormány, a főváros, az idegen államok és a hadsereg képviseltették Im-agülkat. -Megjelent a- k-0'tímány képviseletében Jankovich Béla közoktatásügyi m-in-iszfer és báró Hazai Samiu ih-o-nvédlelmi miniszter, továbbá Bárczy István pOilgárimiester, -a 'hadsereget .pedig jenesek táborn-ok képviselte. -Ián -egyházi ornátasbain, kereszt -alatt, szent képekkel v-onult ik-i. Uj, -am-iit -eddig nem olvastunk, hogy az orosz előőrst vezető altiszt a káplán láttára leszállt a lováról, megcsókolta a feszületet és a szent képeket, majd kezet csókolt a lelkésznek. Ezután visszament a .legelső tiszthez, aki -a tábornokhoz küldte jelentéstételi vágott. A .tábornok -maga a küldöttség iránt igen udvarias volt. A város megszállása után. kitűzték az oroszok a vármegyeházám és még néhány középületre az orosz zászlót, A közigazgatás folytonosságát nem ezia)káticit-ták m-eg, mert Dobay Sándort hízták im-ag ia p-olgári ügyek -továbbvitelével, Dobay -aztán maga választott, maga -mellié .tisztviselőket — Dobay Sándor, aki h-armin-c éves tárnán! és iga-zigaitÓi működés után lett városi ta-nácisn-ofc ós helyettes polgármester, -azelőtt i-s nagy -népszerűségnek örvendett Szigeten. •Ez -a népszerűségié most azáltal, hogy ügyes tapintattal meg tudta menteni nagyobb károktól- -a -várost, -csúcspontjára emelkedett. Neim iíis csoda, -akinek -olyan, -a jellemei, mii-n-t az övé, az rá is szolgált a népszerűségre. Milyen -ember ő, -arra -elég, iha -elmondom ezit a kis epizódot: Az egyik visszatért menekült megkérdezte tőle: — H-cgy mertél- -Sándor bátyám ot-t maradni? — -Hogy? Harminc esztendőt töltöttem a tanári pályán s nap-nap m-ellett -kötelességteljesiitésre tauitottaim a-z if juság-ot. Csak nem cáfolhattam rá harminc éves munkásságomra?! — -Megirták róla lazt is, hoigy a városra rótt -tetemes hadisarcot buszezer cigarettával -és szivarral egyenlítette ki, amennyi -a nagytrafik üzlethelyiségében volt,. A raktár nem került prédára., ugy, hogy -a jó szigetiek visaszatóritük után neim -szenvedtek hiányt szivarban, cigarettában. Enni va-l-ó azonban n-etm igen akadt. Most már van -az -is bőven. — Közlekedik rendesein már a vasút iis és funkcióin,ál szabályszerűen ia pósta, távíró és telefon. Szóval a kulturél'et kezd helyreáll ani. Hogy teiljies legyen -a krónika, már -anynyira a im-ennyiire: az -c-ro-sz parancsnok — s ez nem -fosztogatás, mert -ezt háborúban mindenütt igy csinálják — -feltörette az osztrák-ina,gya-r bank, a takarékpénztáraik és ao> adóhi vatal pánoólszékrényeit. De... . A németek Franciaországban A berlini lapok szeptember 26-iki kelettel a következőket írták: A fehérzászló durva megsértésével a f ranciák három német parlamentért, akik automobilon közeledtek egy várashoz, hogy azt megadásra, szólítsák fel, elfogtak, A három tiszt, akiket egész Berlin ismer, a következő: Ármin őrnagy gárdalovas ezredbeli őrnagy, Wiener zázados, az főparancsnokság (adjutánsa és Clewig Károly, a berlini udvari színház ismert fergja, aki a tiszteket, mint a jelentés megtételére visszaküldendő lova skisérte. Hir szerint a három elfogott tisztet kényszeritették, hogy gyalog masírozzanak Párisba. Sorsukról megbízható értesüléseket eddig . minden igyekezet ellenére nem sikerült szerezni. Ez, a Clewig Károly hadnagy Németország egyik legelső színészei, aki közvetlenül az elfogatása előtt, egy szenzációs szerepet játszott el, -aktuális, megrázó drámában. A sors különös játéka .hogy szintén francia földön játszák ki és' döntik halálba a német tisz-tet. A dráma ,meséje -ez: Kitört a francia-német háború. A néme-l hadak azonnal felvonulnak és támadásba -mennek, ugy hogy ő-k kerülnek az -ellen:véges -területre. Clewig Károlyra nagy feladatot biz a vezetőség: menjen előre rettenlieteiien kis csapatával, fog 1 aljon el egy útba eső francia 'községet s puhatolja ki, merre van -az ellenség. Clewig hadnagy lelkesen i n dul a bátor cselekedetre. Meglepi a községet, -megszállja el lem állás után. A község francia lakosai azonban, nem 'tudnak belenyugodni a történtekbe,, ők maguk is ugy érzik, hegy r-evánsot kell venniük a vasas néiüeteken. A község bírája szervezi a;z öszeeisküvést, -hogy föllépnek mint franktiörök (ez körülbelül meglf-aM .a szerb komitácsi harcmodornak) és tőrbe- csalják s- legyilkolják a német előesapatckait, egyben -e-gitségűi hivjaik a beljebb l-év-ő francia had a-t. A hii-ró -pokoli tervet főz ki. Elj-e;gyzi -a leányát a község jómódú -korosmár-osával -és: -e!lbatározza, hogy aimig laikodailmaznak, a morbiiv-otit ós- lenészegitett német-eket -legyilkolják. Ugy szám'it, hogy a németek az esküvői ün-nepsiégre íf e-gy ver inéilk-üfli jeliemnek meg és mulatós közben -könnyűszerrel lemészárolják őket. (A leányt -is beavatják a tervbe. Igen ám, csakíhicigy a francia leány halálosan beleszeret a daliás német hadnagyba, aki szintén ell-enálllhaitlan vonzalmait érez a-z ellenséges or-szág -gyönyörű haj-adoma -iránt. A menyasszony becsületszavát veszi a német hadnagytól, hogy n-em v-esz részt a l-atkaiban. A német tiszt tényleg -a szolbájáb-a-n marad és hallja, amint -a lakodialc-mbain megjelent, védtelen katonáit megtámadják a fegyveres franktiöröik. -Clewig hadnagy segítségükre akar etni, — ebben a pillanatban 'betoppan lakásába. a leány -s nem -engedi -kii. — Ügyi® hiábavaló minden! És téged i-s megölnek. Menekülj inkább ... Lovat szerez néki és fölsegíti szerelmesét, aki azonban -n-em akar ímegválui a kedves leánytól és -azzal együtt szökik meg. Utánuk tüzelnek, -a hadnagy megsebesül, de igy is eléli a németek csapatait s beszámol a történtekről; köziben a leány visszaszökik a francia falujába. — Itt az áruló! öljük meg őt is! — ezzel fogadják a vérengzők. — Meneküljetek! A-mlig velem végeztek, megjönnek a poroszok! Minden késő: német es-apaitdk rcihamtópé-íben -jönnék, már tüzelnek is s egy eltévedt golyó megöli a -francia leányt, aki vór-e-en marad az utca porában. Pánikszerű zűrzavar támadt: megjöttek a németek, bosszút állni a hitvány gyitk-olásokárf s a -bosszúál-lók élén Clewig hadnagy. Nagy csata kezdődik a franktiörök és ia sisakos németek közt, — ez A máramarosszigeSi főgimnázium igazgatója Szsgectón. Érdekes epizódok az oroszok m.-mszigeii íariózkodásából.