Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-15 / 262. szám

Szeged, 1914. okóber 14. JLTÉLMAGYAROBSZAG o Törökország a hármas szövetség mellett. Hamburg, október 14. Egy jelenleg is akti v török miniszter a „Hamburger Fremdenihlatt" tudósítójának a következeket mondotta : — Az a híresztelés, miszerint a hármas emtente hatalimai Törökországhoz a 'Dardanellák 'megnyitása ügyében ultimátumot intéztek válna, nem fedi a valóságot. Annyi tény, hogy Anglia Törökországot először különféle Ígéretekkel, azután pedig fenyegetéssel igyekezett .rábírna, hogy az entente hatalmainak megfelelő magatartást tanusrtsoo, de magában is— mint vafószinüleg jól értesült ember, — kijelenthetem önnek a leghatáríOiPáris, október 14. A Tribuna jelenti: Róbert s lord egy angol lapban azokat a következményeket vizsgálja, amelyek abból származhatnak, ha Németország megveti lábát Belgiumban és Hollandiában. Ha ez bekövetkezik, úgymond, akkor Németország cselekvőképessége a Memeltől egészen a La Manche csatornáig terjedne minden megszakítás nélkül Ez esetben a német flotta a belgiumi és hollandi partokra támaszkodva, veszélyeztethetne minket. Érthető, hogy ezen esetben a tengeri főhatalom kisiklana a kezünkből és a németek épp oly könnyű szerrel szállíthatnák csapataikat Anglia földjére, mint ahogy mi visziik a mieinket most Franciaországba. Egy szóval, ha a németek a franciákat elnyomva, győzedelmeskednek, ugy belőlünk oly harmadrangú hatalom lesz, amely kényBerlin, október 14. Rosendalból jelentik: A német csapatok előőrsei már elérték Ostendét. A belgák megkíséreltek egy támadást, dé a németek súlyos veszteséget okozva nekik, visszaverték őket. A belga-angol hadsereg menekül. Amsterdam, október 14. Gentből jelentik tegnapi kelettel: Selzeate megszállása rendben történt, csuk este lőttek néhány emberre, akik a vasútvonal mellett osontak el. A németek Gentbe katonazene hangjai mellett vonultak be, miután az utolsó angol is elhagyta a várost. A katonák rögtön elfoglalták a városházát, a vasúti állomást, a postahivatalokat, a postatakarékpénztárt és a belga, francia, angol lobogók helyébe mindenüvé német zászlót tűztek ki. Aztán proklamációt tettek közzé, amelyben mindenkinek megengedik, hogy hétfőn vagy kedden eltávozhassék a városból. Sok száz belga ott is hagyta a várost. (M. T. í.) Rotterdam, október 14. A Rotterdamer Tagblatt értesülése szerint a német csapatok már Brügge elé érkeztek. A belga kormáng Havreban. Páris, október 14. A Havas-ügynökség jelenti Bordeauxból: A belga kormány — cselekvési szabadságának biztosítása céljából — elhatározta, hogy Franciaországba költözik. A hadügyminiszter kivételével inár az összes miniszterek délelőtt Ostendéböl Havreba utaztak, ahol a francia kormány az elhelyezésükhöz szükséges összes intézkedéseket i^iegtette. A király a hadsereg élén maradt! (M. T. I.) \ zottabban, hogy Anglia nálunk semmit sem tudott elérni. Nem képzelek oly nyomást Anglia részéről, amelynek Törökország engedni hajlandó volna. — Törökország minden egyes hozzáértő embere meg van róla győződve, .miszerint Anglia nagyon is vigyáz rá, hogy Törökországgal mindent összeütközést kikerüljön, .mfi-nth'Ogy ma nem érzi magát elég erősnek ahoz, hogy a kalifátussal a harcot felvegye. Anglia azon: hő kívánságát pedig, 'hogy Törökország — demobilizálás révén — bizonyítsa be, miszerint ha nincsen is az entente mellett, de legalább a hármas-szövetség sem remélhet tőle semmit: legnagyobb sajnálatunkra nem fogjuk teljesíteni. Jöjjön, aminek jönnie kell! télen lenne mindig remegni a német császár gondolataitól. Ha Anglia elveszti főhatalmát a tengeren, ez maga után vonja Nagybrittania szétbomlását. A két tengeren szétszórt britt országrészeket az angol flotta köti össze s igy ha a birodalmat fenn akarjuk tartani, mindent el kell követni, nehogy a franciabelga flották német kézre juthassanak. Antwerpen, október 14. A Telegraph jelenti Londonból: A Times tengerészeti haditudósítója azt irja, hogy Antwerpen eleste bizonyos tengerészeti kérdéseket vet fel, de nem l^ell e miatt aggodalmakat táplálnunk. A tengerészeti helyzet a legkevésbé sem változott. Antwerpen nem lehet bázisa az angolok elleni operációnak, amig Németország tiszteletben tartja a semleges államok jogait. Antwerpenre 400 miiiié hadisarcot róttak ki. Berlin, október 14. Kopenhágából táviratozzák: A németek 400 millió márka hadisarcot róttak ki Antwerpenre. Amsterdam, október 14. A rotterdami polgármester felkérte a belga vasutigazgatóságot, hogy ne küldjön több vonatot menekülőkkel Rotterdamba, mert már sok ezerre rug azoknak a száma, akik nem találnak hajlékot Rotterdamban. AZ ANTWERPENI LAPOK A NÉMET OSTROM ALATT. A Neues Wiener Journal birtokába kelült egy csomó antwerpeni újság, -a,melyek az ecitrom idején jelenteik meg. Valóságos ikuiturliistáiiiai adalékok ezek a lapok. Majdnem mindegyik szám hiviaitailcs jelenté.-'-©1 kezdődik, ameily helyzetet, természetes on opt.imisztikusan átéli meg. Október 2-án .példáiul, amikor a németek két erődöt megsemmisíttettek, .a Metropol hasábjain hivatalos ke.mmüniiké jelent, meg ©zen a elmen: „Az ellenséget teljesen visszavetettük." De .már a lap negyedük hasábjain keresztülItür .a leplezetlen rémület, a kétségbeesés' « fölött, hogyan fogják ellátni Antwerpen lakosait ávóviizz-al. Szeptember 30-án már nem dolgoztak pontosan az antwerpeni vízmüvek. A viz vezeték igazgatósága alaptalannak jelenti ki az ivóviz miatti aggodalmat, de egyken beismeri, hogy Vellliem vízmüveinek kélt nagy rezeirvioirje soklat szenvedett a német srapnelektől. A polgárokat ekkor már arra kéri, hogy lehetőleg kíméljék a vizet, különösen a kórházak érdekében. NYOLC NAPIG A POKOLBAN. London, október 14. A tengerészeti, dandár legénysége nyolc napi távollét után Antwerpenből; Doverbe érkezett. Azt mondják, hogy nyolc napig a pokolban voltak. Egysz'er belga és német tűz. közé kerültek és. telefonálni kellett a belgáknak, hogy szüntessék be a tüzelést. Antwerpenből, negyven kilométert: gyalogoltak Brüggig, ahonnan vasmton mentek tovább. Az Angliába érkezett belga menekülők számát negyvenezerre teszik. AZ OROSZ-PERZSA HATÁRON. London, Október 14. A Daily Telegraph tudósítója jelenti Petrograhból: Hivatalos jelentések szerint az orosz-perzsa határon a helyzet fenyegető. A kurdok között, akik naponta megtámadják a kozákokat, török sorkatonaság is van. KHaKa«i>*asusiaai)uiii!sa!!iaBaHaaaaaagiiiamaii»ai;asni]iiBZ><iia A szerajevói nagy per. — Princip vallomása. — (Saját tudósítónktól.) Ma folytatták a nagy per tárgyalását. Premuzics dr. védő további kérdésére Cabrinovics azt válaszolja, hogy tudta ugyan, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös (meggyőződéses katholikus és ezért ki nem állhatta, de ez a körülmény nem volt a, vezérlő motívum a; .merénylet elhatározásához és végrehajtásához. Cabrinovics. számára a merénylet alapja az a meggyőződés volt, amely valamennyi szerb egyesítését tűzte ki céljául, az osztrák-magyar monarchia szerblakta tartományainak kiihasitásáva!, erűnek az eszmének útjában, állott és ezért meg kellett semmisít eni. A Nürodna Obruna nevü szerb nemzeti egyesület Cabrinovics tudomása szerint a szeribek egyesítését a forradalom utján tűzte ki céljául. Ugyani igy a Mladost nevü belgrádi diákegyesület is ezt a célt tartotta, szemi előtt és Ausztria-Magyarországgal való háború utján akarta azt keresztül vinni. Cabrinovicsnak tudomása volt róla, hogy Boszniában is forradalmi szervezetek vannak, amelyek Szerbiával való háború esetén Szerbia javára forradalmi. kitörést idéznek elő Boszniában. Cabrinovics azt állítja, hogy nem volt szándékában Llohenberg hercegnőt is találni. Sajnálja, hegy Princip merénylete következtéken a hercegnő is életét vesztette. Általában sajnálja, hogy a merényletbe belebocsátkozott és pedig a merénylet most látható rettenetes következményei miatt. I1a ezeket előre látó volna, inkább önmagát tette volna tönkre a bombával. Egyetlen öröme az, hogy az ö mlerénylete m-m, sikerült. Cabrinovics végül elismeri, hegy ő és társai Milosevics Bózsót Sabácban föl akarták keresni, hogy tőle pénzt kapjanak. Milosevics Bózsót ugyan nem ismerték, de tudták. hegy bizalmi embere a Narodna Oibranának és ezért remélték, hogy tőle pénzt kapnak. Milosevics: Bózsót azonban nem találták otthon. Egészen máskép viselkedett Princip Gavrilo, az ezután kihallgatott vádlott. Kijelenti, hogy nem sajnálja tettét, ő nem gonosztevő, mert csak a rossz elhárítására törekedett. Hohenberg hercegnőt nem akarta megölni, az csak véletlenül történt. Princi.p négy évvel ezelőtt hagyta el a tűzfal gimnáziumot és azóta a belgrádi gimnáziumba járt. Abban a körben, amelyben •itten, mozgott, a szerb radikális nacionalista iránynak lett föltétlen hive. Gyűlölte Ausztriát, mert csak rosszat várt a délszlávok részére Ausztriától. Ezért határozta el Cabrímovicscsal és később Grabezzel' egyetemben', hogy megöli Ferenc Ferdinánd trónörököst, mert őt tartotta a szerb egyesülés eszméje és a délszlávoknak szerb fenhatóság alatti egyesítése legnagyobb ellenségének. Nézete szerint Szerbiának az a missziója, hogy BoszVeszélyben 23 Z angol tengeri hatalom.