Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-13 / 230. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Sfzteígied, 1914. szeptember 13. Az északi nagy küzdelem. í * Jmw 'i üif **3 f* v ember 12. Az „Arbeiter Zei­Bécs, szept< tung" haditudósítója jelenti: A Lemberg mel­letti harcok tovább folynak. Csapataink szí­vós ellenállásra találtak. Több ponton visz­szavetetíük az ellenséget; offenzivánk sike­resen halad előre. Ari*ast megszállták a németek. London, szeptember 12. A „Times" je­lentése szerint: Arras városát megszállot­ták a németek. Arras az ugyanily nevü arrondisse­ment és a Pas-de-Calais departement fővá­rosa, jelentékeny vasuti csomópont, 25,000 lakossal. Félnek az angolok az aknáktól. Berlin, szeptember 12. A Wolff-ügynök­ség jelentése: Minden jel arra mutat, hogy Anglia közvéleménye igen erélyesen köve­teli az angol flottaerö teljes akcióját, hogy az Északi-tengeren az aknaveszélyt kike­rülni lehessen. (A miniszterelnökség sajtó­osztálya.) BEVONULÁS BERLINBE — 1914. Bécs, szeptember 12. A Neues Wiener Journal jelenti Berlinből: A keleti harcté­ren zsákmányolt egyik ágyú szekrényében száz darab ujveretii rézérmet találtak, a melynek egyik oldalán a cár képe, másik oldalán e fölirás van: Bevonulás Berlinbe — 1914. A TRÓNÖRÖKÖS A HARCTÉREN. Bécs, szeptember 12. A Fremdenblatt a 'következőket irja: Károly Ferenc József főherceg trónörökösnek és Frigyes főher­ceg főparancsnoknak személyes jelenléte által buzditva csapataink megtesznek min­dent, ami tőlük telik és bizó reménységgel tekinthetünk a harcok végleges kimenetele felé. A oémef hajók gyorsabbak. London, szeptember 12. Berlinen át a Daily Telegraph közli, hogy öt német cirkáló az Atlanti oceánon folytatja azt a munkát, amely britt kereskedelmi hajók elsülyesztésére irányul. A német gyom­cirkálók nagy sikerrel dolgoznak, búr hu­szonnégy angol cirkáló és ezenfelül szá­mos francia hajó üldözi őket. Mindez mu­tatja a gyorsaság nagy értékét. Sok esz­tendőn át Németország gyorscirkálókat épített és kilenc ilyen cirkálója van. A britt tengerészeti hivatalnak ezalatt taka­rékoskodnia kellett, hogy a parlamenti többséget kielégítse és az admiralitásnak régi hajókkal kellett beérnie. (A miniszter­elnökség sajtóosztálya.) VILMOS CSÁSZÁR HINDENBURG TÁ­BORNOKHOZ. Berlinből jelentik a Magyar Távirati Irodának: Vilmos császár, Hindenburg tá­bornoknak, a kelet-poroszországi hadsereg vezérének táviratilag köszönetét fejezte ki azért az értékes győzelemért, amelyeket Hindenburg tábornok serege az oroszok fe­lett aratott. Görög csapatok csj Szerbiában. Bécs, szeptember 12. Szaloniki-i jelen­tés szerint a görög kormány rendeletére a hatóságok továbbra nagyobb csapaíszállit­mányokat küldenek Uj-Szerbiába. Ez a szerb kormány kérésével áll összefüggés­ben. A szerb kormány ugyanis attól tart, hogy a bolgár forradalmárok szerb területen önálló kormányt proklamálhatnának s ezért Görögországhoz fordult segítségért. Ostromolják Csingfaut. Róma, szeptember 12. Itteni lapok csifni jelentése szerint japán szállitógőzö­sök Lunkounúl csapatokat szállítottak partra, melyek Csingtau ostromára készül­nek. Aviatikusok hősi halála. Darmstadt, szeptember 12. A harmadik repülőosztály vezetősége hivatalosan jelen­ti, hogy Üxkhül gróf a 25-ik dragonyos ez­red főhadnagya, hadipilóta és Breton Ró­bert önkéntes hadipilóta szeptember 4-én hi­vatása közben hősi halált halt. LOBKOWITZ HERCEG HŐSTETTE. Prága, szeptember 12. A Narodna Po­litika Lobkowitz Lipót herceg megsebesü­léséről a következő részleteket közli: Lob­kowitz Lipót herceg, a volt tartományi mar- ( sall fia, aki maga is hadnagya a 11. ulánus ezrednek, az északi harctéren harcolva kis csapat ulánussal késő este egy falun lova­golt át, hogy ezredéhez visszajusson. Egy­szer csak látta, hogy az utat kocsikkal és más mindenféle eszközökkel eltorlaszolták, a házakból pedig vad tüzelést kezdenek a kis csapat ellen. A legtöbb lovas sebesülten leesett a lóról és néhány perc múlva már csak a herceg és három lovas volt nyereg­ben. A herceg néhány támadóját lelőtte és azután merész ugrással át akart jutni a tor­laszon. Lova Jtzonban megbotlott s zuha­nás közben a hercegnek egy vakbéloperá­ciónál begyógyult sebe kifakadt. A herceg a többi sebesülttel együtt egész éjszaka ott feküdt. Szürkületkor végre sikerült a sértet­lenül maradt három ulánusnak kocsit sze­reznie, amelyre fölrakták a sebesülteket és az ezredhez vitték, ahol három órával ké­sőbb érkeztek meg. A HAMIS HIREK TERJESZTŐI ELLEN. Bécs, szeptember 12. A hamis hirek ter­jesztőit, valamint azokat, akik veszedelmes nyilatkozatokra ragadtatják magukat, szigo­rúan megbüntetik. Igy a tegnapi nap folya­mán bécsi biróságok elitélték Markovics Róza 54 éves szakácsnőt hamis, nyugtala­nító hirek terjesztése miatt egy havi elzá­rásra, Rapó Elkán kereskedősegédet katonai intézkedéseket becsmérlő nyilatkozatai miatt egy havi elzárásra és Waldinger Vencel bol­tiszolgát hasonló vétség rniat hat heti elzá­rásra. Dimitriev tábornokot kizárták az orosz hadseregből. Bécs, szeptember 12. A „Reichspost" irja: Dimitriev Ratkót, a hazaáruló bolgár tábornokot .most utolérte a nemezis. Dimit­riev tudvalevőleg szentpétervári bolgár kö­vet volt és a háború kitörése után kormá­nya lóvására nem tért haza Bulgáriába, ha­nem belépett az orosz hadseregbe. Mint most jelentik. Dimitriev tábornokot egy ma­gasabb rangú orosz főtiszt befolakodottnak nevezte. Dimitriev ekkor kardot rántott, de lefegyverezték. Majd visszahívták Szebasz­topolba, ahol tudtul adták neki, hogy az orosz tisztikarból kizárták. MIRE JÓ A FRANCIA FLOTTA BOM­BÁZÁSA, Bécs, szeptember 12. A Reichspost ir­ja: Egyik torpedónaszád egyik zászlósa tá­bori postán a következőket jelenti: — Szeptember l-étt kora reggel feltűnt a láthatáron a francia flotta. Mi és egy má­sik torpedónaszád azt a parancsot kaptuk, hogy a kikötő bejárata előtt cirkáljunk és kü­lönösen ügyeljünk a tengeralatti naszádok­ra. Nyolc órakor néhány ellenséges cirkáló tiint fel, messze mögöttük hatalmas füstfel­hők látszottak, a mi az ellenséges flottára vallott. Reggel kilenc órakor már jól ki le­hetett venni az egyes hajókat. Tizenhetet számláltunk. Köztük két Dreadnoughtot (Jeanvart és Courbet). Kevéssel azután meg kezdték ezek a tüzelést. A gránátok néhány száz méterrel előttünk csapódtak a vizbe. Sohasem felejtem el ezeket a pillanatokat, amidőn a gránátok nyomán harminc-negy­ven méter magas viztölcsérek csaptak föl. — Az az erőd, melyre a francia hajók tüze irányult, teljesen sértetlenül maradt, csakis a tiszti barakk rongálódott meg és két tüzérkatona sérült meg. A dolog mulat­ságos része csak ezután következett. Ami­kor visszatértünk a kikötőbe, hogy megtud­juk, okoztak-e bajt a gránátok, a viz felü­letén egész sereg döglött és elkábult halat vettünk észre. Kifogtunk belőlük nyolcvan darabot és pompás vacsorát csaptunk belő­le, A lakomán felköszöntőt mondtunk-a — derék franciákra, akiknek révén ilyen Ízle­tes és olcsó csemegéhez jutottunk. A PATHFINDER KATASZTRÓFÁJA. Rotterdam, szeptember 12. A Pathfinder angol cirkáló elsülyedéséről még a követ­kezőket jelentik Londonb'ól: A katasztrófa vasárnap délután félőt órakor történt tiz ki­lométernyire észak felé, St. Abbs Head vá­rostól. A személyzet éppen ebédnél ült, mi­kor a hajó hirtelen megrázkódott. Egy ki­csit előrehajolt, majd a következő pillanat­ban borzalmas explózió történt, amely a ha­jót felrobbantotta. Négy perccel később a páncélos cirkáló már elsiilyedt. Néhány ha­dihajó és egy mentőcsónak St. Abbs városá­ból teljes gőzzel sietett a katasztrófa szín­helyére és megmentette a kapitányt és a legénység egy részét. A páncélos cirkáló­nak, amelyet az akna az alsó raktárhelyi­ségein talált el, 268 embere volt. A hajó ka­pitánya Frances Martin Leake volt, akin kiviil még nyolc tisztet mentettek meg. A legénységből ötven, legföljebb hatvan em­bert sikerült megmenteni. „ÉLJEN LENGYELORSZÁG!" Krakkó, szeptember 12. A Nowa Re­forma közli: Az orosz-lengyel foglyok me­sélik, hogy mikor az osztrák csapatok az ellenséges állásokhoz közeledtek, a kozákok a lengyel katonákhoz sohasem tapasztalt szívességgel közeledtek. „Éljen Lengyelor­szág" — kiáltották, majd pedig a lengyel himnuszt énekelték. Mindezek dacára azon­ban az orosz-lengyelek csak arra vártak, hogy megszökhessenek. Szökés közben a kozákok többeket lelőttek közülök. Egyes kozák-osztálypk, amelyek néhány nappal ezelőtt dühöngve harcoltak ellenünk, meg­adták magukat, mert az éhség kinozta őket. Az orosz sáncárkokat nem egyszer üresen találták, mert az ellenség halottait nyomban eltemeti, sebesültjeit pedig azonnal elhur­colja, nehogy a veszteséget megállapíthas­suk. Tüzérségünk azonban többször megza­varta az ellenséget, ugy, hogy az halottait és sebesültjeit hátrahagyva, megfutamo­dott.

Next

/
Thumbnails
Contents