Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-10 / 228. szám

Szeged, 1914. szeptember 10. DHSLMA 0 Y A RORSZ A11 Páris erődítései. 1840 előtt még nyílt város volt, most a világ egyik legnagyobb táborvára. Erődítésm ii vei: a város gátköritvényei, a régebbi erődöv és az ezt körítő újonnan épült, élsáncolt tábor. A 10 méter magas fogát mögött, a melynek 15 méter széles árka és 94 bástyás homlok vonala van, köröskörül vasút vezet. A régebbi erődöv kiterjedése 55 km. és 15 elöntőit erődöt foglal magéban, amelyek közül a Mant-íValeríen, maga is külön erősség. Az 1870—71-iki ostromból okulva, 1874ben ujabb védő erődivet építettek, amelynek roppant kiterjedését a következő három cél magyarázza, hogy a város a. bombázástól teljesen ment legyen, hogy né lehessen a várost körülzárni, mert erre u franciák számítása szerint oly roppant haderő volna szükséges, aminővel egy nagyhatalom sem rendelkezik. Ez az uj erődítési vonal, amelynek átmérője északról délre 34 km. és keletről nyugatra 45 km., három fő-védvonalra oszlik, az északi sánctábor, melynek hátát St. Dénis védi, a keleti sánctábor a. Szajna jobb partjáig vonuló erődítési vonalat védi, a nyugati pedig az egész Szajna balpartot körülveszi és még Versaillest is magába zárja. (Tudósitás a. Il-ik oldalon.) Német és francia repülőgép harca. Barzini, a világhírű olasz haditudósító, irja a Corriere delta Sem cimü lapjában a kő vetkezőket: Egy német röpülőgép közeledett Valencimnes felől felénk. Ezer méter magasságban mozgott, ugy látszott, mintha lebegne fejünk fölött, csupán a felhők gyorsaságához képest árulta el a saját sebességét. Tournayból egy másik légi gép közeledett. Kisebb, finomabb, könnyebbnek látszott, mint a másik. Francia ült benne. A két ellenség csakhamar észrevette egymást. A francia megváltoztatta a röpülése irányát. hogy elvágja az ellenség útját. A német ncnt tért ki, de emelkedni kezdett. Állandóan kisbb és kisebb lett és csaknem eltűnt a szemünk látóhatárából. A francia szintén a magassági kormányhoz nyúlt. Közeledett az ellenfeléhez. A távolság kisebb lett közöttük, találkozniok kellett. A német nem tért ki a támadás elől, csak állandóan emelkedett. Ugy látszott, hogy fontos jelentéseket visz magával. Talán ép ezektől függ a. győzelem kérdése . . . ? Elég az hozzá, hogy a felhők elérhetetlen labirintusában kereste a búvóhelyét. Elérte azt s eltűnt benne. A francia teljes erővel követte az ellenséget, de hiába. A német megmenekült. Nem is láttuk többé a lég magas régióiban. Egy nappal később elhagytam a védtelen Liliét, hogy Maubegén keresztül Belgiumba visszatérjek. De már Maubengéban megszakadt minden összeköttetés. Qnierrai ' lesett, Dour elesett. Beaumont elesett. Phülpeville elesett. Az ellenség átlépte a határt. Elmondható, hogy a német előnyomulás gyorsabb, mint a. vasút. Egymásután rágják e' ezrínek a vonalait a nemzet szivéből és ezzel együtt a szeretet, a rokonság számtalan kapcsait. Egy ilyen nyomulás olyan kardvágáshoz hasonlít, amely a miriádokat találja szivén. Truppén vorwarfs! A Temesvári Barnk és Kereskedelmi Részvénytársaság' tisztviselőihez a következő körlevelet tetézte: Kartársunk, Baseh Dezső, intézetünknek alapítása óta tisztviselője, augusztus hó 30án, vasárnapon, a galíciai harctéren, hadseregünlk hősiles küzdelme közepette, súlyosan megsebesült és most Deihreoembein a katonai kórházban fekszik. Bátyáim, Szama Sándor dr. kir.- tanácsos, Baseh Dezső kollegánk egyszerű, természetes előadása alapján közllli a (megsebesülés történetét, melyet, mint a nagy idők történelmi dokumentumai egyikét, a kollegáknak tovább adóm. ^leérkezésiünk után az ezredes a tiszteiket maga kőié gyűjtötte s felolvasta Hötzendorfi Konrád parancsát: — A pozíciókat két napig kell tartani, hátrálás nem létezik! Győzni vagy meghalni kötelesség! Széles vonalban vonultak előre és megindult a lövöldözés. A tisztek és generálisok kivétel nélkül a tűzvonalban állottak, minden ember oly .nyugodtan s olyan szépen, dolgozik imint a mianőveriben. Jó pozieióban vannak, honnan majdnem veszély nélkül lőhetnék az eliiemságre. Mégis előre törnek. Senki sem, parancsolta, csak a esiapat szelleme előre vitte őket fedett pcizicáóból a veszélybe. Lassan, de folyton előre nyomulnak. Veszteségeket szenvednek, de mégis élőre mennek. Osaik közbevetett kérdéseikre adja Baseh a felvilágosítást, hogy 48 óra alatt összesen két darab csokoládét evett és két órái aludt. Az ellőtte levő baka torniszteréröl egy golyó •visszapattan ós arcát sérti, mégis tovább: élőre. Tulmefesze mentek. A völgyben j oblxrót-bailról érik imár a golyók a hegyen elhelyezett ellenség részéről. Vissza kell menni, de csak addig, imáig oldalaik .nincsenek veszélyeztetve. Akikor megállnak és Baseh elkiáltja: Gyülekezés! Ebben a pillanatban, délután 2 órakor, felülről! lefelé, Inasán egy 'golyó éri, elesik. Két ember kiviszi a tűzvonalból, kocsin ér este egy faluiba. Ott orvos kötötte be, ,Ez vasárnap volt. Hétfőn és (kedden tehet kocsin szállítják, szalmán fekszik, óriási fájdalmai ellen, anorfum-iinjekciókat k,ap. Szerdán és csütörtökön személykocsin utazhat és Debrecenibe érkezik. Szeptember 5-én kioperálta Kenézy dr. a igolyót és Baseli a narkózisban folyton kiabálja: — „Truppén vorwárts!" Ez kollegánk története! Benne van hadseregünk minden egyes tagjának története és megnyilvánul előttünk lélekemelő módon az a páratlan hősies szellem, amely hadseregünk minden egyes tagját uralja. Ugy védtem, hogy a szent jelen szellemében cselekszem, ha Baseli Dezső kollegánk történetét önökkel közlöm. Adja a jó ég, hogy a haza iránt teljesített kötetességtndás e becsületes 'harcosa felépüljön. Imádkozzunk egészségeért! Szama, vezérigazgató. Meddig tarthat a háború ? Szögyény-Marich gróf, volt berlini nagykövetünk egy magyar újságírónak ama> kérdésére, mj a véleménye arról, meddig tarthat a háború? — a következőket mondta: — Erről határozott véleményt senki sem mondhat. A jelek után ítélve azonban, azt a nézetet megkockáztathatom, hogy sokkal tovább fog elhúzódni, mint gondolják. Erre azt a megjegyzést tettem, hogy a francia nép hangulata siettetheti a háború befejezését, A hadsereget nem lelkesíti ott olyan fenkölt és nemes alaknak a példája, mint Ferenc Józsefé. Lehet, hogy igaza van, — felelte Szögyény — de azért abból, hogy a köztársaság elnöke elutazott Párisból a francia kormánnyal, együtt, arra kell következtetni, hogy Páris elestével még mindig nem lesz vége a német—francia háborúnak. Ez hosszú és kíméletlen harc lesz, melynek lebonyolítását csak az oroszok nagy veszteségei siettethetik. A Timok-hadosztály szétveretése. — Elmondja egy mítrovicai sebesült. — (Saját tudósítónktól.) A felsőipa riskeia matrac-ágyait, melyeket Iáh'badozó (betegek hagytak üresein, ma elfoglalták az ujabb ütközetek sebeisültijeL Nemcsak az északi harctérről!: hoznak egyre sebesülteket a szegedi kórházakba ós kórházzá ártalakitotit, középiskolákba, hanem a déli harctér sebesültjeinek egy része is ,itt, berni gondos ápolás és gyógyítás alá. A déli órákban a felsőipariskcilában beteg-lakosztályokká átiailiákitott .tantermekben az ebédet, hordják széjjel, egyik-másik kön>nyébb sebesült maga (hajol) fel, félve és vigyázva rátámaszkodik felikötött, átlőtt, karjára s ugy fogyasztja el ebédjét. A kapu előtt az őr harsányan kiáltja el magát: — Gewehr heraus! . . . A felijáróknál és folyosókon kaptákba vágják magukat az őrök, a a beteg-szobákat egy miagasrairagu, jóságos arcú katbonaorvcjárja végig. Egyik-másik beteget barátságos megszólitiássa! titeteti ki, megveregeti a derék .sebesült vitézek vállát s „javul, javul már" biztatással hagyja el őket. Liicbtenegger Lajos dr. főtörzsorvos teszi napi vizitjét. Az egyik ujabban érkezett sebesült ágyához lépek. Készt vett a Timok-hadosztály dicső szétverésében. A fekete táblán még egészen friss a fejcédula, a katona, arca sápadt, de a szemei még mosit is lázasak, tűzben égnek, miikor beszállni kezd az éj leple alatt kivívott győzelemről. — Állandó készenlétben vannak csapataink odalent a déli határszéleken. A va.iimerőség, hogy mégis megtámadt ak benn linket, sőt átmerészkedett .hadosztályuk a Száván, sok mindennel magyarázható. Lahei, hogy előőrseik — mert hisz kémjeiket napról-napra egymásután fogdossuk el — rossz utasításokkal látták eb őket, lehet, hogy azt hitték, hogy azon a ponton, ahol áttörnek, csekély töredéke portyázik ,hadosztályunknak. — Vasárnap 'este vettük észre, — már későre járt iaz idő, a sátraikra aggatott lámpások meg az égen feltűnő csillagok világítottak, — hogy a Száván hidat 'verve, a túlsó partról átigyekszeme'k a szerbek. Két oldalról törték reánk. Alarmot fuvattunk s rövid idő alatt talpon volt mindenikitek. A Timokhadosrztály vad elszántsággal, .mindenre kész bátorsággal jött át a folyón és szállít sikra az úgyszólván álomból felriasztott seregünkkel. — Mitrovicánál teljesen szétvertük a Timo/r-had osztály e.gyik részét. Az első soraikat szfuronyhegyre hánytuk — akárcsak a szalmát — s a szuroinyroham órákig tartott. A többit risszoszoritottuk a folyóba, sokan belevesztek, egy kis részük a csolnalcokon vissza akort menekülni a túlsó partra, de előőrsünk a csolnakokat felgyújtotta s ezzel elvágta a visszatérés útját.