Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-08 / 226. szám

Szeged, 1914. szeptember 8. DKLMAOYARORSZÁG Az Izgató pacséri pópa. (Saját tudósítónktól.) A pacséri szerb pópát, Stefánovics Györgyöt az egész' délvidéken ismerik izgatási pörei révén. A hírhedt szerb pap soha nem bírta elpalástolni pánszláv érzelmeit és ezért a magyar büntetőtörvénnyel már sokszor meggyült a baja. Legutóbb a szabadkai törvényszék elé került hűtlenséggel és felségsértéssel vádolva, mert ahelyett, hogy hivatásához képest a vallásra tanította volna híveit, inkább az uralkodóház és a haza ellen agitált. A szabadkai törvényszék felmentette ugyan a pópát a hűtlenség és felségsértés vádja alól, de a tábla ezt az ítéletet megsemmisítette, azzal az indokolással, hogy a felségsértési pörökben a tábla székhelyén működő törvényszék illetékes ítélkezni. Igy Stefánovics ügye ma a szegedi törvényszék Hevesy-tanácsa elé került. A vádirat szerint Stefánovics Györgv hűtlenséget és felségsértést követett el. A múlt évben ugyanis Stefánovics gyűjtést rendezett Pacséron a szerb Vöröskereszt-Egyesület céljaira, mely a balkáni háborúban megsebesült szerb katonákat segélyezte. A gyűjtést lelkesítő beszéddel kezdte meg a pópa és többek között így szónokolt: — Segítsünk a szerb testvéreinken, mer: ha ők hatalmasak lesznek, ak'kor mielőbb Péter király malma alá juthatunk. Stefánovics gyakran tett hasonló kijelentéseket, amikről az egész falu tudott. Viselkedése a csendőrségnek is feltűnt és jelentést tett róla a szabadkai ügyészségnek. Az ügyészség elrendelte a pópa letartóztatását, aki mostanáig vizsgálati fogságban volt. A vizsgálat során kiderült -másik bűne is. Julius 28-án a pacséri, szerb nemzetiségi körben beszédet mondott. Beszédében azt fejtegette, hogy a szerbek majd visszafoglalják régi területeiket, Szlavóniát, Horvátországot, sőt a Bácskát és Temes-megyét is. A mai tárgyaláson a vádlott pópa tagadta a terhére rótt bűncselekményt és tiltakozott az ellen, -mintha az inkriminált kifejezéseket használta volna. A beidézett tanuk nagy része azonban ellen-e vallott. A tanuk vallomásából az is kitűnt, hogy Stefánovics közismert magyar-ellenes érzelmeiről. Decleva Dénes királyi ügyész azonban a vád minden pontjaira vonatkozólag bizonyítani akart és ezért négy ujabb tanú beidézésére tett indítványt. Stefánovics védője ellenezte az ujabb tanúkihallgatást, de a biróság helyt adott az ügyész kérelmének és a bizonyítási -eljárás kiegészítése végett szeptember 17-ére -halasztotta el a főtárgyalás megtartását. •(...••••.•••••••••••••••••••••••Baa.aB.iEn.xtiaxcaKa Beszéöes leuél. (Saját tudósítónktól.) Az áldozó készségnek egyik igen beszédes példánya az a levél, amelyet egy szegedi asszony intézett a Szegedi Feministák Egyesületéhez és amelyet két kis párna kíséretében küldött. Követendő például közöljük a levelet a maga teljes szövegében: Nagyságos asszony kérem! A Délmagyar országban olvastam, hogy milyen nagy szükségük van a hős sebesülteknek párnákra. Nagyon szegény özvegyaszszony vagyok, mert az én szegény férjem meghalt és mikor ő haldokolt, nekem akkor született meg a legkisebb fiam. Most három éves. Öt gyermekkel maradtam apa és kenyérkereső nélkül. Mindig kérem a jó Istent, hogy ne hagyjon el, hogy magam bírjam kis gyermekeimet neveim és a jó Isten meghallgatja kérésemet. Igaz, nagyon sokat kell dolgoznom a gyermekeimért. Nagyon sajnálom a hős sebesülteket, hisz mindnyájunkért ontják vérüket és feláldozzák drága eletüket. Nagyon jó szívvel küldöm nekik e két kis párnát, hogy a jó Isten segítse őket, hogy minél hamarabb felgyógyuljanak. Oltalmazza és védje a dicső hadsereget, mely mindnyájunkért harcol. özv. Polczner Kálmánná, Párisi körút 13. sz. Az ujszegedi szerb internátus és a háború. (Saját tudósítónktól.) A szerb-bánáti vagyonközösségnek Újszegeden épített kétemeletes internátusa a múlt tanévben nyílt meg. Tavaly 100 fiu- és 50 leánynövendéke volt, kik a legminimálisabb összegért nyertek teljes ellátást. Az idei tanévre 210 növendék jelentkezett, ami a leghatározottabban megdönti azt a hamis bírt, mintha a háborúra való tekintettel a szerb-bánáti községekben lakó szülők féltenék gyermekeiket egy színtiszta magyar városba küldeni. Gaál Endre dr. városi tanácsos az első sebesülteknek Szegedre való szállítása alkalmával kijelentette Horváth Jánosnak, a szerb-bánáti internátus igazgatójának, hogy ha a sebesültek tömeges elhelyezése miatt szükség lesz helyre, igénybe fogják venni az ujszegedi kétemeletes palotát. Ezzel szemben a vagyonközség elnöke kijelentette, hogy hajlandó az internátus tanés hálótermeit a katonai kórház céljaira átengedni, de csak abban az -esetben, ha nem nyílnak meg az iskolák. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter rendele(Saját tudósítónktól.) Szélt Kálmán szenzációs cikket közölt a. Neue—Freie Presse legutóbbi számában, amelyben jelen állapotunkról és a közelmúlt eseményeiről elmélkedik. A bevezetés elhagyásával hozzuk ezt a nagyérdekü cikket a maga egész terjedelmében: Én -tele vagyok bizalommal, remélem és meg vagyok róla győződve, hogy AusztriaMagyarország és Németország győzőkként kerülnek ki ebből a világháborúból, mert a jog, sőt minden jog m-ellettünk szól. Ma még minden a kezdetén és fejlődőben van. Haderőnk -eddigi kifejlődése, Németország és Ausztria-Magyarország csapatainak eddigi nagy sikerei a legszebb eredményekre jogositják fel reményeinket. Németország valóban csodálatot keltő, megdöbbentő, fényes, nem sejtett és egyenesen villámgyorsasággal -elért nagy sikerei biztosítják e világháború oly magasztos céljainak az elérését. A német hadsereg ezen heroizmusa előtt meg kell hajolnunk. A mi csapataink ép oly bátran és hősiesen küzdenek. A továbbiak folyamán azon -meggyőződésének ad Széli Kálmán kifejezést, hogy Ausztria-Magyarország és Németország egymásra vannak utalva és mindig olyan erős szövetségben kell egy-mással élniök, mint most. Egy borzalmas esemény következtében az egész világ lángban áll. Az -egész emberiséget átalakító népvándorlás óta nem volt az egész világnak ilyen borzalmas felfordulása. Hogy ne beszélnék hát ma ezen mindeneket átalakító kérdésről? Legyen szabad néhány gondolatomat, amelyet nem tudok.'elnyomni, kifejezésre juttatnom. tére azonban -már közölték a középiskolák igazgatói a beiratkozások és az iskolai tanév megkezdésének terminusát. A napokban Versecen gyűlést -tartott a szerb-bánáti vagyonközség, amelyre leutazott Horváth János igazgató is, ki a gyűlésen hozott határozatokról a következőképen nyilatkozott a Délmagyarország munkatársának: — A vagyonközség gyűlésén elhatározta a bizottság, hogy arra az esetre, ha szükség volna helyre s katonai kórházzá alakítanák át az internátust, hazafias kötelességüknek tartják az épület haladéktalanul való átadását. Egyben a bevonult katonák családjuinak segélyezésére 30.000 koronát, a Vöröskereszt javára pedig 3000 koronát szavaztak meg. — A 210 jelentkező növendék közül vasárnapra berendeltem egy csomó tanulót, mert egyes iskolákban a napokban már megkezdődnek az előadások. Szeptember 15-én megtelik az internátus a növendékekkel, akkor igazán nem tudom, hogy hova helyezzek el ennyi leány- és fiunövendéket, ha katonai pót-kórházzá alakítják át az internátust. — Cicatricis La-jos dr. főispán is tárgyalásokat folytatott velünk s azt kívánta, hogy az elhelyezett sebesültek teljes ellátását napi 1 korona 20 fillérért vállaljuk el. A tárgyalások abba maradtak, mert mindmáig nem hoztak hozzánk sebesülteket. A felajánlott 33.000 korona pedig mintegy megváltása annak, hogy az intézeti növendékeket ne legyünk kénytelenek iskolai évü-k elvesztése mellett visszaküldeni. Hosszú évtizedek óta elhomályosodott a céljaiban -és eszközeiben biztos és szilárd politika, amely régebben az európai politika hatalmi tényezőinek a döntését Bismark, Andrássy, Baconfield, Salisbury kezeibe adta. A világháború kitört. Abban a hiszemben 'voltam, hogy ez a katasztrófa nem most fog bekövetkezni. Későbbre és elkerülhetlenül vártam, de nem mára. Csalódtam. De nem röstellem. Felfogásom, ugy hiszem, minden fennálló nemzetközi viszonylat mérlegelése, azok logikus felfogása szerint jogos és helyes. Oroszország nem tartotta magát az ő hadsereg-alakulataival felkészültnek arra, hogy könnyelműen belekezdjen egy európai háborúba. A Japán ellen viselt háború szomorú eredményei után Oroszország egész hadszervezete radikális reformra szorult. Ezek a reformok mindeddig nem voltak mind keresztülvihetők. Oroszország vasúti közlekedési viszonyai még nagyon primitívek és még ma -is sok a kivánni való e tekintetben. A franciák, akik mint hü szövetségesek erre vonatkozólag most tavasszal próbákat ejtettek, konstatálták, hogy a -közlekedési viszonyokban még igen nagyo-k a hiányok. És mit mutatott Oroszország 1877--78ban? Meg tudta volna verni Ozmán pasát és a török hadsereget Románia nélkül? Én azt hiszem, hogy Oroszország be fogja látni, hogy Nagy Páter végrendelete ma praktice kivihetetlen. Az egész Bal-kan, kezdve Románián, ma az önmagáé, akar és fog is független és szabad maradni. Oroszországot távolabb látó érdekei, lm azokat helyesen fogja fel, inkább Ázsiára utalják. Egy borzalmas orgyilkosságnak Isten laaaaasaabbbbahbaaaaaababbiabsabbaabbbbaabebrbaabbabbbaebaadaabbasbbbsaaebbsbsaaaaasbaabtis (Dúltunk és jelenünk.