Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-06 / 224. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. szeptember 5. Elvágtuk az oroszok jobbszárnyát. Budapest, szeptember 5. A hadi saj­tószáilásról jelentik: Keleti Galíciában ma nem voilt ütközet. Lublin ostroma tovább folyik. Auffenberg az ellenség üldözésével teszi teljessé a kivívott győzelmet. A Tyszöveétől délkeleten húzott sáncoknak rohammal való elfoglalása dönitő következ­ménnyel járlt és az ellenséget a keleti és északkeleti irányban való veszélyeztetett visszavonulásra kényszeritette. Az oro szotk, hogy fedezhessék a Tomasovnál gyülekezett haderőik élvonulását, kényte­lenek voltak a lelhető legsziivósabban vé­delmezni a Ihelysiég magaslatait. Mindad­dig erősen szorongatott, most pedig tüs­tént előretörő derékhadunk, valamint a déli harcvonalunk Boroevics vezérlete alatt álló halszárnya ii a d á 1'1'ás r ól -h a d ál 1 ás ­ra nyomult előre, amiivei az oroszokat idő előtt való: pánikszerű visszavonulásra kényszeritették. Ez a visszavonulás Ty­szovoenál ikiivivott sikereink következtében valósággal katasztrofálissá alakult, a győ­zelem döntő és jelentőségteljes. Ez az ak­ció a kraszniki és njedsiva—dusni győzel­mekkel kapcsolatban azt jelenti, hogy a Bug és a Visztula közt operáló orosz had­sereg el van vágva a keletről Lemberg el­len vezetett hadseregtől. (Miniszterelnöki sajtóiroda.) A külvilágtól elzárt cár. A Wiener Allgemeine Zeitung az orosz hadüzenet előzményeiről a következő szen­zációs részleteket közli: II. Miklós cárt nyolc napon keresztül valósággal elzárták a külvilágtól és hamis ürügyekkel kényszeritették arra, hogy a mozgósítási parancsot aláirja. Nyomban a szerajevói véres merénylet után az orosz háborús párt. kényszeritette a cárt arra, hogy nagymérvű katonai intézkedéseket te­gyen. Igen jellemző, hogy ez a gyors intéz­kedés rögtön a trónörököspár meggyilkolása után kezdődött* amiből nyilvánvaló, hogy a szerajevói tragédia egyáltalában nem volt meglepetés bizonyos orosz körök számára. A szituáció egyre kiélesedett és amikor a monarchia ultimátuma Szerbiának elment, a nagyhercegi klikk sarokba szorította a cárt. Senkinek sem volt szabad a cárhoz mennie, maga Szasszonov külügyminiszter nyolc napon át nem tudott a cárnál audien­cián megjelenni. Minden akciónak spiritus rektora Nikolajevics Miklós nagyherceg, az orosz hadsereg mostani fővezére volt. O volt az, aki a mozgósítási parancs aláírását valósággal kicsalta a cártól, ö azzal áltatta uralkodóját, hogy Németország már teljes mozgósitást vezetett keresztül, pedig abban az időben még szó sem volt a német mobi­lizálásról. Rögtön átnyújtotta a mozgósítási parancsot és .addig nem távozott a cár szo­bájából, mig a mozgósítási parancs alá nem volt irva. A 42 CENTIMÉTERES ÁGYUK MA­GYARORSZÁGON KÉSZÜLTEK. Budapest, szeptember 5. A világhá­ború egyiik legnagyobb meglepetése, sőt szenzációja a 42 oentiméter kaliberű ágyúik szereplése volt. Lüttich és Namur ezeknek a mozsaraknak megsemmisítő ha­tása alatt esett el a legrövidebb idő alatt. Ebben a világraszóló diadalban a magyar iparnak is jelentékeny része van, mert a 42 centiméteres mozsarak lafettáinak és lövedékének egy részét a diósgyőri vas­gyárban gyártották. (Miniszterelnöki sajtó­iroda.) ­Egy tüzérségünk példátlan hőstette A Komarov mellett lefolyt ütközet ér­dekes részleteit tudta meg egy magyar új­ságíró egyik automobilos tiszttől, aki a kö­vetkezőket mondta el: — Visszafelé mentünk uj készletért hosz­szu automobil kolonban, amikor parancsno­kunk hirtelen észrevette, hogy az ellensé­ges lovasság oldalról vágtatva üldöz minket. Egy hid volt a veszélyeztett pont, amelyen át kellett jutnunk, hogy a támadást kikerül­jük. A parancsnok leszállt és az autók ki­sérő legénységével revolverekkel két óra hosszat védte a hidat, oly páratlan hősies­séggel és sikerrel, hogy az autók zavarta­lanul átjutottak. A hős parancsnok és három katona könnyebben megsebesültek. Zamoscenél egy tüzérütegünk csodála­tos és párját ritkító hőstettet hajtott végre. Amikor gyalogságunk félelmetes szurony­rohamával megfutamította az oroszokat és azok megerősített állásaikban a magaslatok­ra vonultak vissza, egy tüzérbattériánk észre vette a visszavonulást. A hadikrónikákban példátlan elhatározással a tüzérség galop­ban sietett előre, megelőzte a gyalogságot és pusztító ágyútűzzel támadva meg az oro­szokat, végképen megfutamította őket. Párlstól 40 kilométerre., Kluck német lovassági tábornok seregei Páristól már csak negyven kilométerre álla­nak. A német ostromágyuk dübörgése már behallatszik Párisba. A francia főváros rö­videsen a németek kezébe kerül. A görög a török ellen. A Fremdenblatt jelenti, hogy Görögor­szág Törökország ellen mozgósított már. Szófiából jelentik, hogy mind valószí­nűbbé válik a görög—török háború. A KITÜNTETETT GENERÁLIS ELESETT. Berlinből táviratozzák, hogy Rennen­kampf orosz hadtestparancsnok, generális elesett. Rennenkampf egyik legkitűnőbb fő­parancsnoka volt Oroszországnak és csak tegnap érkezett a hire, hogy a cár a legma­gasabb katonai éremmel tüntette ki vitézsé­géért. AZ OROSZOKBAN BÍZNAK A FRANCIÁK. Genfből jelentik: Francia lapok nyilat­kozataiból kiderült, hogy a párisi újságok most már csupán az oroszok elönyomulá­sában bizakodnak és hogy Párisban még nem tudják, hogy az oroszok Kelet-Porosz­országban milyen nagy vereséget szenved­ek. A Ternps azt kérdezi, vájjon érdekük-e a németeknek, hogy mindenáron gyorsan Párisba vonuljanak be s teljesen kimerült seregeikkel (?) kapitulációra kényszerítsék a francia fővárost. Rosszul számítanak, mert mi nem fogunk meghátrálni. A legvégsőkig folytatni fogjuk a háborút. Azt hisszük, hogy minden franciának ez a kívánsága. Ezalatt legalább idejük marad az oroszoknak arra, hogy előnyomulhassanak. Rousset alezredes, katonai iró cikkében abból a feltevésből in- _ dult ki, hogy a németek támadást intéztek az t len a két párisi hadtest ellen, melyek legrosszabbul vannak fölszerelve, hogy igy a fővárosba benyomulhassanak s azt záloga ként birtokba vehessék. Rousset tagadja, ennek lehetőségét s azt állítja, hogy ezek a harcok teljesen kimerítenék az ellenséget s alkalmat adnának az oroszoknak arra, hogy egy döntő csapással boszulják meg a fran­ciák halálát. Hír az északi vonalról. A főhadiszállásról jelentik: A lengyel lakosság Oroszországban szives barátság­gal fogadja katonáinkat, akikkel utolsó falat kenyerét is megosztja. Annál gonoszabbak a russzofilok: miattuk nem lehet a falvakban hálni. Legtöbbször a táborban alszanak sere­geink, ilyenkor nagyon jól esett nekik a szép idő, amely azonban tegnap esősre fordult. Az orosz-lengyelek nem szívesen harcolnak ellenünk. Az osztrák-magyar hadseregből eddig még senki se dezertált. A galíciai lakosság csodákat beszél ka­tonáink, különösen a magyarok vitézségéről. Katonáink a fáradalmakat jól birják, bár az orosz terület harminc centiméteres homokja miatt naponként legföljebb husz kilométerre haladhatnak előre. Óriási nehézséggel küzd a'trén, amely szerencsére idáig sohase ma­radt el és csapataink semmiben se szenved­tek hiányt. A mozgókonyhák a harcvonalba követik a századokat, evés után visszavo­nulnak. Az orosz katonák elitje a gyalogság, a mely derekasan küzd a szuronyrohamig, et­től azonban visszavonul, hogy néhány kilo­méterrel háttfibb uj fedezet mögött foglal­jon állást. Nagyszerűen védekeznek. Barnás ruhájuk összefolyik a tereppel, ugy. hogy csak igen közelről ismerhetők föl. Bornyu nincs a hátukon, ellenben sok munícióval vannak ellátva, amelyet magukkal visznek előnyomulásuk alkalmával. Élelmezésük azonban nem jó. Az orosz tisztek elfogott katonáinkkal jól bánnak, csakúgy, mint mi velük. Csak a vérengzésre nevelt, nagysap­kás doni kozákok, az úgynevezett cserke­szek, kegyetlenkednek, de ezek mind na­gyon gyávák. Az orosz golyó kis kaliberű s ezért ke­vésbé veszedelmes, mint a Mannlicher. Ez az oka, hogy aránylag kevés haláleset és sok könnyű sebesülés esik a mieink között, amely gyorsan gyógyul. A Mannlicher-go­lyó a testbe való behatoláskor nagyobb se­bet üt. Törökország általános mozgósítása. Törökország hadiállapotban levőnek te­kinthető. A Magyar Távirati Iroda konstan­tinápolyi jelentés szerint a tartalékosokat, népfölkelöket, szabadságoltakat egész a negyvenöt éves korig azonnal behívták. Nagy harcok Párisért. Budapestről táviratozza tudósítónk. Pá­ris alatt nagy harcok folynak. Belfortra a németek bombákat dobtak. 9 angol gőzös. Frankfurtból jelentik: A Frankfurter Zeitung irja, hogy az egyik német flottila augusztus 25-ikén kilenc angol gőzöst elsü­lyesztett. AZ ANGOL OTTHAGYTA OSTENDÉT. Az angol tengerészek és szárazföldi katonák megszállották a belga Ostendét. Tehették ezt annál inkább, mert akkor még igen messzire voltak a németek. Most, hogy a német hadak közeljárnak Ostendé­hez, az angolok egyszerűen kiürítették Os­tendét.

Next

/
Thumbnails
Contents