Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-06 / 224. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. szeptember 5. Elvágtuk az oroszok jobbszárnyát. Budapest, szeptember 5. A hadi sajtószáilásról jelentik: Keleti Galíciában ma nem voilt ütközet. Lublin ostroma tovább folyik. Auffenberg az ellenség üldözésével teszi teljessé a kivívott győzelmet. A Tyszöveétől délkeleten húzott sáncoknak rohammal való elfoglalása dönitő következménnyel járlt és az ellenséget a keleti és északkeleti irányban való veszélyeztetett visszavonulásra kényszeritette. Az oro szotk, hogy fedezhessék a Tomasovnál gyülekezett haderőik élvonulását, kénytelenek voltak a lelhető legsziivósabban védelmezni a Ihelysiég magaslatait. Mindaddig erősen szorongatott, most pedig tüstént előretörő derékhadunk, valamint a déli harcvonalunk Boroevics vezérlete alatt álló halszárnya ii a d á 1'1'ás r ól -h a d ál 1 ás ra nyomult előre, amiivei az oroszokat idő előtt való: pánikszerű visszavonulásra kényszeritették. Ez a visszavonulás Tyszovoenál ikiivivott sikereink következtében valósággal katasztrofálissá alakult, a győzelem döntő és jelentőségteljes. Ez az akció a kraszniki és njedsiva—dusni győzelmekkel kapcsolatban azt jelenti, hogy a Bug és a Visztula közt operáló orosz hadsereg el van vágva a keletről Lemberg ellen vezetett hadseregtől. (Miniszterelnöki sajtóiroda.) A külvilágtól elzárt cár. A Wiener Allgemeine Zeitung az orosz hadüzenet előzményeiről a következő szenzációs részleteket közli: II. Miklós cárt nyolc napon keresztül valósággal elzárták a külvilágtól és hamis ürügyekkel kényszeritették arra, hogy a mozgósítási parancsot aláirja. Nyomban a szerajevói véres merénylet után az orosz háborús párt. kényszeritette a cárt arra, hogy nagymérvű katonai intézkedéseket tegyen. Igen jellemző, hogy ez a gyors intézkedés rögtön a trónörököspár meggyilkolása után kezdődött* amiből nyilvánvaló, hogy a szerajevói tragédia egyáltalában nem volt meglepetés bizonyos orosz körök számára. A szituáció egyre kiélesedett és amikor a monarchia ultimátuma Szerbiának elment, a nagyhercegi klikk sarokba szorította a cárt. Senkinek sem volt szabad a cárhoz mennie, maga Szasszonov külügyminiszter nyolc napon át nem tudott a cárnál audiencián megjelenni. Minden akciónak spiritus rektora Nikolajevics Miklós nagyherceg, az orosz hadsereg mostani fővezére volt. O volt az, aki a mozgósítási parancs aláírását valósággal kicsalta a cártól, ö azzal áltatta uralkodóját, hogy Németország már teljes mozgósitást vezetett keresztül, pedig abban az időben még szó sem volt a német mobilizálásról. Rögtön átnyújtotta a mozgósítási parancsot és .addig nem távozott a cár szobájából, mig a mozgósítási parancs alá nem volt irva. A 42 CENTIMÉTERES ÁGYUK MAGYARORSZÁGON KÉSZÜLTEK. Budapest, szeptember 5. A világháború egyiik legnagyobb meglepetése, sőt szenzációja a 42 oentiméter kaliberű ágyúik szereplése volt. Lüttich és Namur ezeknek a mozsaraknak megsemmisítő hatása alatt esett el a legrövidebb idő alatt. Ebben a világraszóló diadalban a magyar iparnak is jelentékeny része van, mert a 42 centiméteres mozsarak lafettáinak és lövedékének egy részét a diósgyőri vasgyárban gyártották. (Miniszterelnöki sajtóiroda.) Egy tüzérségünk példátlan hőstette A Komarov mellett lefolyt ütközet érdekes részleteit tudta meg egy magyar újságíró egyik automobilos tiszttől, aki a következőket mondta el: — Visszafelé mentünk uj készletért hoszszu automobil kolonban, amikor parancsnokunk hirtelen észrevette, hogy az ellenséges lovasság oldalról vágtatva üldöz minket. Egy hid volt a veszélyeztett pont, amelyen át kellett jutnunk, hogy a támadást kikerüljük. A parancsnok leszállt és az autók kisérő legénységével revolverekkel két óra hosszat védte a hidat, oly páratlan hősiességgel és sikerrel, hogy az autók zavartalanul átjutottak. A hős parancsnok és három katona könnyebben megsebesültek. Zamoscenél egy tüzérütegünk csodálatos és párját ritkító hőstettet hajtott végre. Amikor gyalogságunk félelmetes szuronyrohamával megfutamította az oroszokat és azok megerősített állásaikban a magaslatokra vonultak vissza, egy tüzérbattériánk észre vette a visszavonulást. A hadikrónikákban példátlan elhatározással a tüzérség galopban sietett előre, megelőzte a gyalogságot és pusztító ágyútűzzel támadva meg az oroszokat, végképen megfutamította őket. Párlstól 40 kilométerre., Kluck német lovassági tábornok seregei Páristól már csak negyven kilométerre állanak. A német ostromágyuk dübörgése már behallatszik Párisba. A francia főváros rövidesen a németek kezébe kerül. A görög a török ellen. A Fremdenblatt jelenti, hogy Görögország Törökország ellen mozgósított már. Szófiából jelentik, hogy mind valószínűbbé válik a görög—török háború. A KITÜNTETETT GENERÁLIS ELESETT. Berlinből táviratozzák, hogy Rennenkampf orosz hadtestparancsnok, generális elesett. Rennenkampf egyik legkitűnőbb főparancsnoka volt Oroszországnak és csak tegnap érkezett a hire, hogy a cár a legmagasabb katonai éremmel tüntette ki vitézségéért. AZ OROSZOKBAN BÍZNAK A FRANCIÁK. Genfből jelentik: Francia lapok nyilatkozataiból kiderült, hogy a párisi újságok most már csupán az oroszok elönyomulásában bizakodnak és hogy Párisban még nem tudják, hogy az oroszok Kelet-Poroszországban milyen nagy vereséget szenvedek. A Ternps azt kérdezi, vájjon érdekük-e a németeknek, hogy mindenáron gyorsan Párisba vonuljanak be s teljesen kimerült seregeikkel (?) kapitulációra kényszerítsék a francia fővárost. Rosszul számítanak, mert mi nem fogunk meghátrálni. A legvégsőkig folytatni fogjuk a háborút. Azt hisszük, hogy minden franciának ez a kívánsága. Ezalatt legalább idejük marad az oroszoknak arra, hogy előnyomulhassanak. Rousset alezredes, katonai iró cikkében abból a feltevésből in- _ dult ki, hogy a németek támadást intéztek az t len a két párisi hadtest ellen, melyek legrosszabbul vannak fölszerelve, hogy igy a fővárosba benyomulhassanak s azt záloga ként birtokba vehessék. Rousset tagadja, ennek lehetőségét s azt állítja, hogy ezek a harcok teljesen kimerítenék az ellenséget s alkalmat adnának az oroszoknak arra, hogy egy döntő csapással boszulják meg a franciák halálát. Hír az északi vonalról. A főhadiszállásról jelentik: A lengyel lakosság Oroszországban szives barátsággal fogadja katonáinkat, akikkel utolsó falat kenyerét is megosztja. Annál gonoszabbak a russzofilok: miattuk nem lehet a falvakban hálni. Legtöbbször a táborban alszanak seregeink, ilyenkor nagyon jól esett nekik a szép idő, amely azonban tegnap esősre fordult. Az orosz-lengyelek nem szívesen harcolnak ellenünk. Az osztrák-magyar hadseregből eddig még senki se dezertált. A galíciai lakosság csodákat beszél katonáink, különösen a magyarok vitézségéről. Katonáink a fáradalmakat jól birják, bár az orosz terület harminc centiméteres homokja miatt naponként legföljebb husz kilométerre haladhatnak előre. Óriási nehézséggel küzd a'trén, amely szerencsére idáig sohase maradt el és csapataink semmiben se szenvedtek hiányt. A mozgókonyhák a harcvonalba követik a századokat, evés után visszavonulnak. Az orosz katonák elitje a gyalogság, a mely derekasan küzd a szuronyrohamig, ettől azonban visszavonul, hogy néhány kilométerrel háttfibb uj fedezet mögött foglaljon állást. Nagyszerűen védekeznek. Barnás ruhájuk összefolyik a tereppel, ugy. hogy csak igen közelről ismerhetők föl. Bornyu nincs a hátukon, ellenben sok munícióval vannak ellátva, amelyet magukkal visznek előnyomulásuk alkalmával. Élelmezésük azonban nem jó. Az orosz tisztek elfogott katonáinkkal jól bánnak, csakúgy, mint mi velük. Csak a vérengzésre nevelt, nagysapkás doni kozákok, az úgynevezett cserkeszek, kegyetlenkednek, de ezek mind nagyon gyávák. Az orosz golyó kis kaliberű s ezért kevésbé veszedelmes, mint a Mannlicher. Ez az oka, hogy aránylag kevés haláleset és sok könnyű sebesülés esik a mieink között, amely gyorsan gyógyul. A Mannlicher-golyó a testbe való behatoláskor nagyobb sebet üt. Törökország általános mozgósítása. Törökország hadiállapotban levőnek tekinthető. A Magyar Távirati Iroda konstantinápolyi jelentés szerint a tartalékosokat, népfölkelöket, szabadságoltakat egész a negyvenöt éves korig azonnal behívták. Nagy harcok Párisért. Budapestről táviratozza tudósítónk. Páris alatt nagy harcok folynak. Belfortra a németek bombákat dobtak. 9 angol gőzös. Frankfurtból jelentik: A Frankfurter Zeitung irja, hogy az egyik német flottila augusztus 25-ikén kilenc angol gőzöst elsülyesztett. AZ ANGOL OTTHAGYTA OSTENDÉT. Az angol tengerészek és szárazföldi katonák megszállották a belga Ostendét. Tehették ezt annál inkább, mert akkor még igen messzire voltak a németek. Most, hogy a német hadak közeljárnak Ostendéhez, az angolok egyszerűen kiürítették Ostendét.