Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-03 / 220. szám

Ö DELM AGYARORSZÁG Szeged, 1914. szeptember 3. kötelességünkben állónak tartottuk, hogy ve­szélyeztetett ekzisztenciáknak védelmére kel­jünk. babbsbcbbaaaaebbxbbabbbbebaaassiidbaiíaasaabaahboauka HÍREK - oooo öcsém, Az én öcsém mostan katona a határon A szerb hegyek merUén Ferenc József bakája. Szivdobbanásommal mérek fel minden éjét Lámpákat gyújtok és igy gondolok reája. Ezer szurony között, szekerek éjjelében Az ő szeme ragyog, kiáltó-ismerősen. Ki tudja merre néz, ki tudja, hol világit Sok százezer szem közt? nem tudja senki, ö sem. Öcsém, én kis öcsém a háború zajába Egy csókot küldök én, a lőporfüstbe: versem, Hogy érezd a bátyád, gondolj játékainkra Ragyogj, kis hős, ragyogj és a lelked neves­sen. Emlékezzél édesem a játékháborunkra, Mint villogott kardunk és porzott a határ­domb? Ugy-e ma is csattog a kard és dörög az ágyú, S a véres trombita ma is trara-trurát mond? Mert téged hívlak, Kard, kisgyermek drága Kardja Játékos ismerős, ragyogjon régi pengéd A nyári dombokon s hogy az öcsémre for­dulsz Ismerd meg édesem és légy hozzája gyengéd. Jó Puska ne feledd, hogy gyermekpuska voltál Egykor az ö kezén s ha forgatnak a szerbek Tagadd meg önmagad, nevess barátaidra, Légy játékpnska, csak légy te is újra gyer­mek. Ami golyó kiszáll, száz angyal fogja össze, Mint röpködölepkét, kacagjon fel az élet, S te Isten, akiben gyermekkoromba' hittem, Hajolj le csöndesen és védd meg az öcsémet. Kosztolányi Dezső. — összezsúfolni. De mi lesz, ha egy rette­netes hadsereg, mely előbb harckész, mint a mienk, a Maas-magaslatokat megostro­molja vagy megkerüli? Ha ez a hatalmas sereg behatol Belgiumba, — ami valószínű és észszerű lenne — ha összpontosított csa­patainkba zavart hoz, milyen összeomlás következik ebből! Vereség lesz, melyet még a csata előtt szenvedünk el! Ezeket a kérdéseket egész Franciaor­szágnak meg kellene ismételni a vezérkar előtt. Ez joga, ez kötelessége az országnak. Franciaországnak tudnia kell, hogy van-e a háborúra nézve metódusa és melyik az, tud­nia kell, hogy a vezérkar hogy akarja az országot megvédeni a támadással szemben, amelyet az ellenfél előkészit. Ismétlem újra: ha Franciaország nem vet el a szive mélyéből minden gondolatot a háborúra és a kalandokra, ha a béke utá­ni" akarata nem ér olyan nagy fokot és me­legséget és fényt, hogy ennek ellenállhatat­lan sugarai minden félremagyarázást és fél­reértést eleve kizárnak, akkor sem milichad­sereg fölállítása, sem a fölfegyverezett nem­zet organizációja, sem a nemzeti védelem nagyvonásu stratégiája nem bir% értelemmel és értékkel. Hiába kívánná Franciaország minden polgárától a katonai szellem ápolá­sát, ha ezek nem tudják, hogy erőlködéseik egvkor arra lesznek jók és hasznosak, hogy a békét és a jogot megvédjék. Hasztalan hívnák a kiképzett tömegeket fegyver alá, ha ezeknek a millióknak tetterejét egy tit­kos kétség bénítja. Es hiába akarna Fran­ciaország a nép növekedő önérzetére szá­mítani, ha nem mutatta előbb annak a nép­nek, hogy a békét tényleg akarta és nem mutatná, hogv azt még a háború menydör­gése közben is akarja. Vörös ördögök vágtatnak az utca porában. Ifjak és leányok zászlókat lengetnek, s kokárdákat tűznek harcba induló katonák feszes mellére. Ezer és -ezer ember verődik össze csoportokba s harcias nótákat énekelve éltetik a királyt és. a háborút. Az utca két során hullámzik a ház­sor, mintha megmozdulna, erkélyek, balkonok kíváncsiakkal telnek ímeg, miközben fellobo­gózott, virágos, cifrán sujtásos menitéjü hu­szárok vonulnak el. Vége-hossza nincs a sornak. Katonásan, keményen, büszkén ülik meg a paripát. A tisz­teknek nemzeti sziniü öv a vállukon, a legény­ségnek és altiszteknek piros-fehér-zöld kokár­da a sapkájukon. Es mind csupa virág, mint­ha egy ligetet fosztottak volna ki. A katonák ajkán cseng a vidám csatadal, pattogó katona­nóták kerülnek elő. A tömeg pedig nézi az elvonulókat: — Nini, ott a Pista, milyen szép katona. Képnek feledhetetlen egy-egy ilyen elvo­nulás. Ma igy vonulnak el katonáink, nem­zetiszínű zászlók és szallagok kerülnek elő szertelen tömegben. És a nép vár s az ablakok tiz utca során kinyílnak és zsebkendőket lo­bogtatva köszöntik a fiukat. Egy muszlin ru­hás fiatal leány nagy csokor rózsát nyu.it fel egy jóképű huszárnak. A huszár a nyereg kapához szorítja a virágcsokrot, egy szálat letép róla s kifényezett rézgombjai mellé tűzi: — Egy csókot is adjon kisasszonykám. — Majd ha győztesen jön haza szép vi­téz — s a derék katona az ígért, de el nem csattant csók tudatában vágtatott tova s a leány elmerengve hallgatta az aszfalton kat­togó lópaták elcsendesülő hangját. Vonulnak a világ legelső katonái, kivont kardjuk pen­géjét csókjával csiklandozza az aranysugáru nap. De egyszerre csak megáll az egész vo­nuló had .... A Korzón egy bájos, apró csöppség halad tipegve keresztül, már-már ott vannak a lovagló katonák, két oldalt ré­mülve állnak meg az emberek. Egy huszár lo­va megbokrosodik, táncolni kezd, ide-oda rúgtat... Megáll most az egész ezred s meg­mentik az ártatlan csöppséget. De a huszárt makrancos lova leveti hátáról... egy pilla­nat s ismét rajt' van, sarkantyújával erősen szügyébe vág a lónak, s lekiált a közönség­hez: — iNem szokta még meg, uj a ló. — A viszontlására! Carolus. — Adományok a Vörös Kereszt Egye­sületnek. A szegedi Vö*ös Kereszt-Egyesület részére eddig a következő nemes adomá­nyok érkeztek: özvegy Wagner Ferencné 200, Wagner Gusztáv 200, első magyar ál­talános biztosító társaság tisztviselői 110, szerb hitközség 500, báró Gerliczy Félix és neje 1500, dr. Jedlicska Béláné 50, Scossa Dezsőné 10, Szegedi Kenderfonógyár 50, Lehnert Mariska 10, Beregi Lajos 200, fizető cédulákból 28, Kotányitól, Kostyál Babi per­selye 8.40, Englánder perselye 16.10, Szán­tóné Ladányi Mariska és Anna 25.23, Friedl Arinand 5.50, Brecher Albertné 50, Zsótér Sarolta 25, dr. Papp Nándor 25. Szabó Sán­dor 20, Hevessy Kálmánná 50, Vajda Imré­né 50, Pillichné Szendrőy Ilona perselye 18.97, Vajda Manóné 30, Vajda Sándorné 50, özvegy Székely Gáborné 10, Székely Mariska 10, Kotányi reklám-cédulák 20, ifj. Horváth Lajos perselye 28, Englánder per­selye 20.24, Gál Ferenc 20, Kotányi János 26, Prág Frigyesné 50, görög-keleti szerb nőegyesiilet 50, Teleky Lászlóné 10, Der­csényi Ella Soinorja 4(), Vedres Jánosné 10, Szarnék Adolfné 10, Kotányi reklám-cédulák 20+20 = 40, Kroó Margit perselye 10.73, Kostyál Dezsőné perselye 54, Szávits Mik­lósné perselye 40, Beralnichné reklámcádu­lák 26. perselyek 34.67, Englánder persely 24.88, dr. Szigeti Sándorné 10, Makói Makai Emiiné 20, Leinzinger gyógyszerész perse­lye 18.21, Weisz Andor és neje 25. Kouff Róbertné 20, Eck Lászlóné 10, Kotányi rek­lám-cédulák 10, Korzó-mozi 46.50, Karpi­schek Rezsőrié 50, Neuhold Dezső 150, Bona Árpádné 20, Pickné Angel Irén 20, Kotá­nyi reklám-cédulák 20, dr. Miiller Vilmos Tátraháza 50, összesen 4330 korona 43 fil­lér és a protestáns nőegyesület 200 korona járadékkötvény adománya. — Természet­beni adományok: Patzauer-cég 12 liter rum, 12 liter cognoc, Bokor és Vajda 10 kg. cu­kor, 2 kg. tea, Kotányi János Bécs 12 üveg tojásos cognac, 12 üveg gyógycognac, 2 kg. tea, 5 kg. kávé, 10,000 drb reklám-cédula, Szávits Miklósné higiénikus eszköz, Brecher Albert 25 üveg bor, Kellner Márton 24 drb láz hőmérő, 2 drb irigator, Moreno Károly­né 16 drb párnahuzat, 3 drb paplanlepedő, dr. Mann Jakabné 16 ing, 44 drb alsónad­rág, nagyszámú kötöző pólya, Böhm Sán­dorné használt fehérnemiiek, Politzer Sán­dor 6 drb uj ing, 6 uj alsónadrág, 6 uj lepedő, 6 uj törülköző, Seifmann Mór és fiai 1 spa­nyol fal, Tóth Péter 50 üveg ásványvíz, 10 iiveg limonádé, Worzikovszky Károlyné 1 jégszekrény, 1 nagy függöny vasruddal, Winkler Sándorné sonka és 48 drb tojás, N. N. 10 drb citrom, 2 kg. cukor, 5 üveg cog­nac, 3 üveg málnaié, Kátay Mariska 24 drb evőkanál, 24 drb villa, 10 drb zsebkendő, Löwy Sománé 12 ing, 1 kosár alma, Feuer Árminné 3 ing, 4 alsónadrág, Zsigmond Testvérek 25 liter bor, özvegy Ujliázy Gyu­láné 4 üveg málnaié, 3 csomag kétszersült, Englánder József málnaié, citrom. Varga Manci 4 iiveg befőtt, özvegy Rózsa Mórné 15 citrom és 1 kg. cukor, Krim Lajosné 2 ing. 5 alsónadrág, 2 zsebkendő, Árvay Sán­dorné 1 csomag piskóta, 1 iiveg sherry, Wil­dermann József 128 m. vászon, Worzikov­szky Károlyné 12 pár harisnya, egy teljes ágy fölszerelve 6 lepedővel és 8 párnahu­zattal, Adler Mór 6 drb alsónadrág, Paraí Ernöné 20 citrom, Horváth Lajosné 1 vég vászon, Traub-cég 4 imakönyv,, Günther Istvánné 1 üveg befőtt, 2 ing, Kiss Józsefné 50 drb tojás, Rózsa Mihályné 7 drb ing, 5 alsónadrág, 12 pár harisnya, Meisel Bernát­né Kistelek ruhanemíiek, Auslánder Edéné Kistelek 4 lepedő, dr. Falta Marcelné 6 ing, 2 alsónadrág, 11 pár harisnya, Kátay Mária 3 ing, 3 alsónadrág, 3 pár harisnya, özvegy Krucsay Gvuláné 13 zsebkendő, 3 törülkö­ző, 2 ing, 2 alsónadrág, 12 pár harisnya, 2 vánkoshaj, 1 kispárna. Arany Róza 3 zsák alma, Gábor Lajosné 6 párnahéj, 6 alsónad­rág, 4 törülköző, 2 lepedő, 4 zsebkendő, öz­vegy Kalmár Istvánné 8 nagy vánkoshaj, 2 párna töltve, 6 törülköző, 4 lepedő, Engel Lajosné gyűjtéséből 30 ing, 12 alsónadrág, 30 zsebkendő, 4 drb higiénikus eszköz, 26 pár papucs, 24 pár harisnya. — Amidőn a nemes szivü adományokért hálás köszöne­tet mondunk, kérjük a jó közönséget továb­bi adományait harcosaink részére hozzánk eljuttatni. Szeged, 1914. szeptember 2. A Vörös Kereszt Egyesület elnöksége. — Személyi hir. Cicatricis Lajos dr. fő­ispán, ma este Szentesről Szegedre érkezett. — Házasság Kiss Mariska, az aradi Nem­zeti Színház tagja és Lits Antal hiriapiró Ara­don házasságot kötöttek. — A sebesültekért. Felkéltek ismételten bennünket annak közlésére, hogy a Szege­den elhelyezett sebesült katonákkal különös jót tesz a közönség, ha magyar és német új­ságokkal és gyümölcsökkel keresi föl őket. A felsőipariskolában elhelyezett katonák kér­nék főként német lapokat. Ez irányú szol­gáltatásokat elsősorban a kávésok és ven­déglősök tehetnek, ami természetesen nem jelentheti azt, hogy a magánosok már kiol­vasott lapaiikat ne szolgáltassák be a kór­házaiknak. — Asabáci sebesült katona temetése. Szerdán délután 5 órára ismét megtelt a vá­rosi közkóiiház udvara: megint eltemettek egy sabáci sebesültet. A Kossuth Lajos-su­gárut közkórházkörüli részét valósággal el­zárta a részvéttel érdeklődő közönség. Egy csehországi katonát, Rica Antalt, sok-sok vi­rág között kisérték cigányzeneszóval utol-

Next

/
Thumbnails
Contents