Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-26 / 243. szám

Szeged, 1914. szeptember 26. -"C" • I . II. .- I l > •»' Konrád vezérkari fonok és Auffenberg hadseregfeiOgyelo — Érdekes visszaemlékezések. — (Saját tudósítónktól.} Csak kevesen tudják Szegeden, hogy báró Hö-tzendoríi Konrád Ferenc vezérkari főnök aradi leányt vett el feleségül, itt ismerkedett meg Leban Ferenc nyugalmazott őrnagy leányával, aki az aradi társadalmi életben annak idején jelentékeny .szerepet játszott. Az sem bir köztudomással, hogy lovag Auffenberg Mór hadsereg-felügyelő, a győzelmes hadvezér, mint vezérkari százados két évig Aradon szolgált s a polgárság között népszerűségnek örvendett. A két kiváló és nagyhírű katona aradi tartózkodásáról és szerepléséről irunk az aiábbi sorokban: BÁRÓ HÖTZENDORFI KONRÁD. Leban Ferenc ezredes a hetvenes évek közepén Aradon szolgált. Családja a polgári elükieilőségakikeil élénk társadalmi összeköttetést tartott fenn. Az ezredes leánya Vilma feltűnő szépségű leány volt, aki. pompás zongorajátékával általános csodálkozást keltett házi zsurokon. Léhán Vilma jótékonyoéiLu hangversenyeiken is gyakran fellépett Aradon s zongora-játékával igen .nagy sikereket aratott. „ Egy .ilyen aradi 'hangversenyen látta meg Hützendorfi 'Konrád, akikor még vezérkari kapitány a bájos Le bán kisasszonyt. A fiatál kapitány csak .terepfelvételeket csinált Aradmegyében s csak egy-két napig tartózkodott. Aradon, de ezt a rövid időt felhasználta arra, hogy a hangversenyen látott Leban kisasszonnyal megismerkedjék. Az ismerkedés Pokorni .Richárd nyugalmazott ulánus őrnagy, családjának egy délutáni tea-zsurjá-u történt, ahol a Leban-caaládon kivül Höitzendorfi Konrád kapitány is hivatalos vollt. A Pokarni-csaiád egyébként elég ismeretes Aradon. A csailád feje nyugalomba vonulása utá.n a mezőhegyest állami méntelep kormányzója lett. ,A tea-zsuron, mint azt. egy szintén, jelenvolt most elbeszélte, .a, szépséges Leban kisasszony másfél órán 'keresztül szórakoztatta ,zongora-játékával a kapitányt, aki valószínűleg ebben az alkalmas órában árulta el szive érzelmeit a házi kisasszonynak. Az ismeretségből házasság llett, amelynek igein, érdekes- intimitása az, hogy a fiatal férj, aki -egy hangversenyen ismerte meg hitvesét s első izben másfél órai zongorázás közben -vallott szerelmet jövendőbelijének, gyűlölte a zongorázást s bár neje pompásan játszott ;a zongorán, kérve-ktérte, hogy hagyja abba a, fclavirorast. A gyöngéd fiatal assizony m-ég a mézes betekben túladott -a hangszeren s azótia niam űtt ia zongorához. LOVAG AUFFENBERG. • 1880—1881-ben egy nagyon rokonszenves külsejű, szellemes s kedélyes vezérkari kapitány szolgált Araidon: lovag Auffenberg Mór, aki most hadsereg-felügyelő s -a vezetése alatt álló galíciai sereggel eredményesen operál az oroszok ellen, Auffenberg annak idején az Orczy- és a Karolina-utcák sarkán lévő volt Kristyóryházban lakott, Itt volt elhelyezve .a vezérkari iroda is és lóvag Auffenberg sokszor éj félutániig dolgozott, térképekre dőlve az épület sarokszobájában. A fiatal vezérkari tiszt (több polgári családhoz .bejáratos volt, különösen .néhai Kövér Gábor földbirtokos Orczy-uteai vendégszerető kúriájába látogatott el gyakran,, ahol szívesen kvaíterfcáizotit -jó hegyaljai bor mellett. Ennek a társaságnak egyiijc tagja beszéli, ho-gv Auffenberg ebben az időben szorgalmasan tanult magyarul s nem törődve a kezdet nehézségével járó kiejtésével, ötletes élceit magyarra f-orditva mondogatta eh 'Egyébként nagyon szellemes és kedélyes tiszt volt. A magyar nótákat különösen kéd-.vdlte. Néha DÉLMAGYARORSZÁG cigány is került -a Kövér--kúriába, amikor Auffenberg mindég elíhuzatta kedvenc nótáját: „Csalk egy kis leány Van -a világon ... (Saját tudósítónktól.) -A (kórházban, aliai beteg katonák fekszenek, mindenféle nemzetiségű emberek vannak együtt Magyarok, 'osztrákok, németiek, románok, rutének, sőt még oroszok áis. Az egyik sebesült orosz a háborúban megőrült. Ott fekszik betegágyán, kezeivel hadonász ós egyre .azt 'kiáltozza: — Pli! PIA! Tüz! Tüz! Ilyenkor bizonyosan ott képzeli magát -a harcban. Majd. rettegés, félelem fogja él és minden áron futni alkar. Ugy keli lefogni az ápolóknak. Alighanem azt látja lázas lelke, hogy üldözik. Arca .az őrület dacára nagy inteliliigenciáróil t-esiz tanúságot. Egy másik -orosz káplár pedig bambán mered maga elé. Egész napon -át nem szód egy szó-t sem. Gondolkozik. Talán -azon töri a fejét, hogy tulajd-cnképen miiért ás kellett neki ,a cár parancsára háborúba mneninie? Egy erdélyi magyar fiu egy sebesült román bakát hozott ki -a tüzvonailbóh Egyik sem érti .a másik szav-át. Pedig egyre szeretnének beszélgetni. A román tudja, hogy a megmentője -az, -alöi m-elT-lette fekszik és folyton kérdi tőle: — -Hogy hívnak jó testvérem? A. magyar nem érti és .a vállát mutatja, amelyet- srappnell-igolyó ért. Végre valaki megkönyörül rajtuk és "közvetíti a bemutatkozást. Érdekes alakja a. kórháznak egy bosnyák katona. Golyót .kapott, mély a hasán ment testébe, a (köldök mellett és ia hátán jött ki. Szép szál szőke fiu és sokat szeret beszélni. Ha valakit megfog, ak'áír érti, akár nem, -egyre magyarázza neki él-mónyeit. — Először azt hittem, hogy semmi az egész. A golyó mögöttem a földbe fúródott. Kiástam ós eütethem. Könyöknyi' mélységben vollt bent az -agyagban . . . Előszedi -a golyót és mutatja. Aztán rátér más tárlgyra. — Előttünk oroszok jártak .a vidéken és mindent felették előlünk. Nagyon rossz emberek eizek. Élelmiszert rekviráltunk a- faivakban, de a lakosság nem tudatit isemm.it s-e adnii, mert -az oroszok minidónt elvittek. Nagyon rossz emberek, Aztán bementem magam egy kis kunyhóba éis ennivalót kértem. De csak szilvát adtak. Azt mondtam nekik, hogy -szégyelljék magukat, amiért E-erenc József katonájának nem tudnak egyebet adni. Én vendég vagyok itt, mondtam és vendéget szívesen szoktak látni. Nálluink Boszniában a vendég sajtot, kükoricakenyeret és ;még bort •is kap . . . Három na-pj-a tartott már a os-at-a és én végre meguntam a. lövészárkokban a fekvést. Felkeltem ós vagy száz lépést- meinSBBBHBESHBOBBSBSBBBBBBBBBIIlBlBBBBBBaBBnnBBBnBn BHBEEBI Nagyváradi raépföíkelők. Nagyvárad katonai ügyosztálya következő hirdetményt tette 'közzé: A m. kir. nagyváradi 4. népfölkelő parancsnokság 1—365—1914. M. számú megkeresése folvtán a helybeli csapat- és tartalék-kórházaknál alkalmazandó betegápolói, Írnoki teendők és ház! szolgálatokra sziikséglendö vnépfölkelésre kötelezettek kiválaszthatása céljából ezennel felhívom a Nagyváradon tartózkodó nagyváradi és idegen illetőségű 1888., 1889. és 1890. években született (26, 25 és 24 éves) mindazon népfölkelésre kötelezetteket, akik a hadseregben, a haditengerészetben és honvédségnél sohasem szolgáltak (B. alosztályunk), továbbá az 1888., 1889. és 1890. években született azon népfölkelésre kötelezetteket, akik népfölkelő igazolványi könyvük szerint felülvizsgálat utján mint „szolgálat képtelenek" elbocsáttattak, hogy 1914. évi szeptember 25. napján (pénteken) reggel 7 órakor a 7. Azt mondják az öregeik, hogy ez is egy -aradi kis leány volit, egy göndör fürtű, szőke kis haha, akii azonban nem lett vezérkari kapitány felesége, hanem egy osanódi főssel gabirónak adta oda a kezét. teán előre -az ellenség felé. Nem féltem, mert tudtam, hogy -nagyon rosszul flőnelk. A pajtások imiiind fel-keltek és utánam -jöttek. Az őrmester •mérgelődött és a kapitány — hadnagyunk már nieim volt — ránk kiáltott, hogy ki parancsolta nekünik az élőmenetelt? A fiuk -azt felelték, hogy -a Stefán. A Sfe'fán az én vagyak. A kapitány már inem tudta visszatartaná a -csapatot s szuronyt szegezve nekimentünk az ellenségnek. Sokan megforditaitáik a puskát ós -a feigyveragygyail ütötték az oroszokat. -Sok ellenség elesett, scikan pedig -eldobták a 'fegyvert ós fölemelték (k-ezüker. Kapitányunk odament az orosz parancsnok •elé -ós valamit mondott neki, mire az kardját, revolverét és tölténytáskáját a földre dobta. Azt hittük, hogy megadja magát. Egy-szerre oztáin hátulsó zsebéből előhúzott még egy revolvert és lelőtte kapitányomé:. Erre én eldobtam a puskámat, ,rárohantam az orosz tiéztre ás puszta kézzel megfojtottam. Valami háromszáz -oroszt fogtunk e;l. —• A sebeimet egy másik csatáiban kaptam. Ezek az oroszok nagyon rosszul lőnek és engem -mégis eltaláltak. De igy is jó. Az én falumból még két pajitásom katona. Azok majd hiába fogják mondani, hogy ia háborúban voltak, nem fogja nekik „senki elhinni. De nekem majd elhiszik, ímeirt én meg tudom mutatna a sebeme t. A-z össz-es sebesültek azt- mondják, -hogy ha nem -volna az oroszoknak srappnelljük, ugy a -háború -már régen véget ért volna. Vagy ha nem lett volna vége, de (gyerekjáték lenne Az orosz gyalogság minden ütközet előtt már órákkal, sőt napokkal előbb nyakig -ássa el magát. A ilövészánkokiból még a fejüket sem dugják ki s ennélfogva lövéseik mind a levegőbe mennek s n-eim találnak. Azután meg ezek az orosz gyalogosok szívóséin -adják meg magukat s örömmel mennék -a fogaáigha. A kőizákokról ,a sebesülték még ennyit sem tudnak -mondani. Ezek, ha -a mieink szembe kerülnek velük, azonnal hátukat mutatják. A kozákoktól csak a lakosság fél és retteg, mert mindig kirabolják és felégetik házait, A kórház lakói ugy viselkednék egymással szemben, mintha mind egyetlen nagy családhoz tartoznának. Általános szeretat uralkodik köztük. A német istápolja a. csehet, a magyarok, bárhogy fáj -is a saját sebük, támogatják a román sebesültet s vezetik sétára. Nincs nemzetiségi gyűlölködés, nincsen súrlódás. A háború bebizonyította, hogy mindazok, akik a moinarcln-a területén élnek, 'bármilyen nyelveit beszélnek ii- máskülönben, -mind testvérek, barátok . . . BBBBBBnaBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBlRria m. kir. 4. népfölkelő parancsnokságnál (Rákóczi-ut Markovits-ház) a különbeni törvényes kövtekezmények terhe alatt jelentkezzenek. Ezen jelentkezési kötelezettség alól felmentetnek: a) kik a közszolgálat teljesítése érdekében ideiglenesen felmentettek; b) a csendőrségnél, nénzügyőrségnél, állami erdészetnél, vasutaknál, gőzhajózásnál, valamint a hozzájuk tartozó gyárakban és műhelyekben, továbbá a posta és távirdánál tartósan felfogadott és ott tényleg alkalmazottak; c) állami katonai intézetek mesterember- és munkás személyzete; d) oly magángyárak vagy iparvállalatok, kezelő mesteremberei és munkás személyzete, kik a fegyveres erő szükségletei számára dolgoznak; e) ajánlati lappal ellátottak. Nagyvárad, 1914. szeptember hó 24. Eleméry Ferenc, katonaügyi tanácsnok.