Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-26 / 243. szám

Szeged, 1914. szepteml>e.r 26. izÉLMAGYAROIiSZAG 5 ságii liósiapkát és kézvédőt vásárolt a harctéren küzdő katonáik részére. A imozd-telőadás rendezése körül kiváló érdemeket szereztek dr. Juhász Istvánné, dr. Boross Józsefné és dr. Pilisi .Bélámé. A hadsagitő bizottság megbízásából. ma tárgyalt Orkonyi Edéné ós Arany Káralyné dr.-né iSchultheisz Emil ailtáborniagyigya'l az addig begyült rühanemüek a harctérre való szállítása ügyéiben. Miután a módozatokat megállapították, a ruhanemű szállítását .már a legközelebbi napokban megkezdik. Erre való tekintettel tisztelettel kéri ia bizottság mindazokat, ákik a műhely részére varrást vagy kötést vállaltak, Ihogy a már elkészült munkákat haladéktalanul szíveskedjenek visszaszolgáltatná. Az ezután készülő dolgok szállítását 2—3 héten belül fogja eszközölni ;a bizottság, miután a ruháinem üek re égető szükség van. Egy igen fontos kérelmet is terjeszt a bizottság a nagyközönség elé és pedig, hogy a régmúlt idők példájára tévéseket készítsen mindenki, teljesen tiszta, kimosott vászonból. A vattakész'Let ugyanis rohamosam fogy, külföldi forrás sehol sem pótolhatja a hiányt, szükség vain tehát óriási mennyiségű tépósre. 'A munkára a gyermekeket lis fel lelhet használná, csaik szigora an ügyelni kell, hogy azt tiszta kézzel végezzék. — Kiállítás a harctéri emlékekből. Pécsről jeleintik: Érdekes kiállítás nyílik meg a jövő hónap tizenötödikén Pécsett- A lciállitás jövedelmét a hadbavoinult katonák itthonimaradt családjai javára fordítják. Azokat a tárgyakat fogják kiiáliitm, amelyeiket a háborúból vissizaitért katonák hoztak magukkal Szerbiából vagy Oroszországból. A tárgyakat már javában gyűjtik s eddig is igen sókat juttatták a kiállítás rendezőségéihez. A pécsi Máv. üzlet vezetőség utasította a déli harctér közelébe eső vasútállomások főnökségeit, hogy az általuk összegyűjtött harctéri tárgyakat küldjék el Pécsre. A kiállítás az eddigi tervek szerint tiz napig lelsz nyitva. — Aranyat—vasért. A Délmagyarország kiadóhivatalában, hol isimét 'kaphatók a vasgyűrűik, ma a következők cserélték ki „Pro patria 1914." felírású vasgyürüvel ékszereiket: ' Steiner. Sámáné 1 ezüst és 1 aranygyűrű, Kardos Boriska 1 'aranygyűrű, 1 ezüst karcsatt, Kardos Sárika 1 .aranygyűrű, 1 ezüst karosait, özvegy Asztalos Sándomé 1 aranygyűrű, fél pár arany fülbevaló, Wéber Sándor 1 arany tű, Ausilánder Paula 1 arany meliltü, Ansilander Antónia 1 ezüst törött kulcstartó, Balogh Mihály 1 ezüst iláne, Ökrös Lajosmé 1 aranygyűrű, Bognár József né 1 aranygyűrű, Messer Pista 5 korona, Elek Iilonka arany láncgyürii, Alexander Mariska 1 medallion, Alexander Lili 1 aranylánc, Seifmumn Márta 1 broehe, Linidenfeld Sándor 1 aranygyűrű, Görfföl Teréz 1 gyűrű, 1 pár fülbelvaló, .Jenei Anna 1 arainygyürü, 1 ezüst gyűrű és 1 fülbevaló, Szűcs István 1 ezüst lánc, Popper Margit. 1 aranygyiürü, Bergi Mariska Csongrád, 2 tört aranygyűrű, 2 tört ezüst törmelék, Koncz Károly 3 idrib ezüst 'törmelék, Nátlly Józsefné 3 aranygyűrű, Nátly Ilonka 1 aranygyűrű, 1 arany láncszem, Nátly István 2 aranygyűrű, 1 'ezüstpénz. Kibling Nándoriné ez uton értesíti iaz áldozatkész nagyközönséget, akik naponta százával keresik fe.l a városháza 11. számú helyiségben, hogy a hazafias „Pro patria 1914." vasgyürüfcért Budapestre utazott; ugyancsak a Feministák budapesti nagygyűlésén a szegedi egyesületet képviseli, tehát, szolmbait és vasárnap nála nem lehet a vaisgyürücskéket becserélni, csakis a jövő hét folyamán. Teljes tisztelettel: özvegy Kibling Nándorné, — Sebesültek élelmezése. Azok a sebesültek, .akik az ipartestületi Vöröskeresztkórházban Amurnak elhelyezve, a szegedi emberbarátok jóvoltából, kitűnően vannak ellátva. Aliig van nap, amikor jószívű úrnők a. katonák élelmezését pompás, tésztával írneg nem toldják. E héten adakoztak: Miesfceyné, Kiss Mi'kiósiné, Sohatz Jenőné, Lányi Jánosnó, Matuskovichné, Budayné és Korpássyné. Szombatra Nónay Márta, vasáru,apra Nagy Aladárné gcisdoskodik a tósztanieimüről. (Reméljük a jövő hétre is lesznek, akik nem feledkeznek meg a sebesültekről. Kérjük már nu t az illetőket, hogy adományokat jó előre jelentsék be ,a vezetőségnél, mert az adományok igy gazdaságosabban értékesíthetők, CsütörOlasz szemmel. A Brüsszelbe való bevonulás — irja Rossi M. olasz ujságiró -egy nagy olasz lapban — a mindenfelől özönlő lakosság nagy kíváncsisága mellett -ment végbe. A sereg, mely a Löwen felől vezető uton vonult be, ikét és fél óra körül jön a Bouleward Botanique-on át. Legelöl gyorsan halad egy csapat gyalogság; némán, komolyan, csaknem ugy, mintha észre se venné a város lakosságát. A gyalogcsapat mögött a tömeg csoportosul s ugy tetszik, mintha már nem is jönne több katonaság, mikor a kíváncsiak tömegét megint oldalra szorítják és a német katonák szinte vég nélkül való sorai jönnek. Legelöl egy gyalogezred; négyes sorokban, időrőlidőre a feszes német ütemes lépésekben, rne. lyek azonban a íhosszu gyalogolásban támadt kimerültség mellett meg-megszünnek s a katonák csak egyszerű lépésekben menetelnek. Azután következik a lovasság lándzsaerdejével, fekete-fehér zászlócstkáivai, •maid ágyuk, ágyukra a lőszerkocsikkal, meg a tápszekerekkel, melyek közül egyiken-másikon francia felírás látható, jeléül annak, hogy ezeket a franciáktól zsákmányolták; azután újra gyalogosok, lovasok, ágyuk és szekerek végtelen sorokban váltakozva. Roppant tömeg, szürkészöld egyenruhában s e tömegben a mindenféle fegyvernemből való katonák és tisztek szinte egybeolvadnak, a távolban pedig elvesznek a fák poros zÓIclje mellettVegyiHt a maguk Összességében a szürke haj, meg a kék szemek egyformaságá'ban olyan hatást tesznek, mint va-. la mi rettenetesen nagy gép, melyet a német hadsereg alkot és megerősít. Mintha valami nagy automatikus acélóriás lenne, valami diabolikus, valami rettenetes nagy és hatalmas. Órákon át tart a hadoszlopok felvonulása; a szem belefárad a nézésébe és igy a felvonuló katonaság száma még nagyobbnak látszik, ugy, hogy azt kérdezzük magunktói, vájjon az egész német hadsereg felvonulását látjuk-e? Az egyhangúságot csak néha szakítja félbe a sípolás, vagy trombitálás hangja, vagy a hazafias dalok éneklése, mely egyik-másik csapatból hangzik fel. Apró incidensektől eltekintve, azt léhát mondani, hogy a 'kíváncsiak nagy tömegei egykedvüek. A katonák magatartása általában igen 'korrekt; komolyak és hozzáférhetetlenek, nem szólva egyik-másik hetykébb legénytől, aki mosolyogva nézeget a tömegben látható csinos leányokra. A felszerelés fényes. Mintha minden uj lenne; .a bőrnemü dolgok vadonat ujak; minden altisztnek van távcsöve, sőt közkatonáknak is van, valamint mindeniknek kis villamos lámpája, mely — mint egyik katona később mondotta — arra való, hogy világosságot csináljanak ott, ahol a közelben .szalma van s a gyufagyujtás tüzveszedelrnet idézhetne elő. Ami pedig mindenkiben csodálkozást kelthet, az a tábori konyhák egyszerűsége, sőt lehetne mondani, eleganciája. Apró kéményeikkel olyanok, mint apró lokomotivok, miket lovak vontatnak; mialatt a lobogó tűz mellett a leves fő, két-három katona kényelmesen ül mellette. A nap már leáldozott, de a bevonulás még mindig tart. Mintha ezek a kemény harcosok, akik az esti alkonyatban vasból valóknak látszanak, a földből nőnének ki. Elmegyünk vacsorálni, majd megint visztökön jó meleg uzsonnáról gondoskodott Keilliner Mártonná. Fehérneműt adtak: Keczor Jánosné 8 pár harisnya, 10 ing, 12 alsónadrág, 1 kósapka, 1 pár érmelegitő; CMeák Gyirtaná 6 kis- totilpáírna áthuzattal; Lendvay Sándor egy kis izsák tarhonyát adományozod. Hálás köszönetet ós további pártfogást kér. Nónay Dezsőmé, a kórház vezetője. — A gvermek imája. A kis gyermekek •is érzik a háborús állapotot. A legtöbbn k valamely hozzátartozó ja a harctéren küzd s a kicsinyeik ugyanolyan áhítattal fordulnak a seregeik Urához, mint akár Vilmos császár, akiniek Istenben való hite magával ragadó. Természetesen .a gyermekek áhítatának szavai imár .a 'gyermekvilágból valók és hüe.n kifejezik az ő áldozatkászséigüket. Érdemevolna a gyermekimé,kát összegyűjteni ós egy •csokrot együtt látni Például Bucsy István szegedi állami főgimnáziumi tanár öt éves Magdusikája a következő imát szokta esóénkint monidani: Écles jó Istenem! Tarstd meg drága Jancsi bácsit, Bucsy Bélát és az öszszes katonákat . . . Ugy-e megteszed, édes jó Istenkém . . . Köszönöm. Neked adom a cukrom felét, Ámen, Ez csak egy példa, d,e illusztrálja a gyermeki szivet ós az ártatlan lélek hitét. Hogy is mondta a fehér Názáreti, akiinek szeretető megváltotta a világot . . . Engedjétek hozzám ia kis gyermekeket, mert övék a menyeknek országa. — Köszönetnyilvánítás emberbaráti munkáért. A Vöröskereszt-Kórház (Ipartestület) fehérnemű 'elkészítésében segédkeztek: Veress Kárclyné, Tábády Zsoltmé, Hajdú Antal né, Curry líicbárdné, Frasnkné, Asehenbrier Józsefné, Németh -Erzsi, Gurgulits Anitáimé, dr. Pilisy Bélámé és leánya, Ekbert Juliska és Teruisika, Feildimann Sári, Martlnyné, •G rámérné, SöLétarimosnó, Scheinbergcruó, Liehtenegger Margit, Gséry Verona, Víg Istvánná, Müllerné, Sziüts Jánosné, Seikle B;zsőné, Abele bárónő, Liptay Józsefné, Rainer .Józsefnél, Lecbner Kálmánná, dr. Két.i Józsefné, Rieger Laij-oismé, Nagy Aladámé, Molmmwx^exzKasKavmtMmumaHB^mmwmrammnnrumüá száj övünk és a fáradhatalan kíváncsiak sorai közt még mindig látjuk ,a lámpák sápadt fénye mellett az ulánusok és huszárok fejeit és zászlócskák. Igy tart ez napokon át; ugy hallottam, hogy 600.000 német vonult be Brüsszelbe és Brüszelen át. Közben katonatisztek betérnek kávéházaikba és vendéglőkbe, mögöttük mindig a kíváncsiak nagy tömegei. Éjjel a városnak olyan a képe, mintha valami nagy hadgyakorlat központja lenne. Sip- és trombitajelzések közben, amiket az ordonáncok adnak, mindenféle irányban nagy szürke automobilok száguldanak, melyekben tisztek ülnek feltűzött szuronyos katonákkal körülvéve. Sok kocsinak vaspáncélja van, elölről meghasítva, olyan konstrukcióval, hogy áttörhessenek a kifeszített sodronyokon. Katonák rohannak bicikliken, vagy kis motorokon, vállukon puskával, olyan biztosan, mintha esztendők óta ismernék Brüszszelt. Rossi engedélyt kapott arra is, hogy Németországon keresztül menjen haza Olaszországba és visszautaztában is sok igen érdekes benyomást szerzett. Löwenben találkozott egy német gránátossal, aki azt kérdezte tőle, hogy Brüsszel csákugyan csöndes maradt-e és amikor Rossi ezt megerősítette, igy szólott: „Annál jobb. Itt, bizony, ma megint hét belga lakost kellett főbelövetnünk. Nam hagytak békében s a házakból ránk lőttek." A katona nagy megelégedéssel biztosította az olaszt, hogy a város lerombolásánál • a székesegyház csak csekély sérülést szenvedett, a hires városház pedig sértetlen maradt. Egész csapatok vették körül s ezeknek az volt a feladatuk, hogy a városházát minden veszedelemtől megvédelmezzék. Mikor