Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)
1914-09-25 / 242. szám
4 DÉLMAG YA KOKSZA G Erre hatalmas, meffinyclörgiéssaarii éljen volt hallba tó. Az összes tisztek kardjaikat kirántották hüvely ükből és az ezredes ur kezében lévő zászló nyéléhez fektetve, éljenezték -a király t ós Vilmos császárt. Azután megtörtént ;a mi feilesketésünik s minidlen tiszt h századához vonult vissza, de alig hogy .a rendekbe beértek, a legények mintegy vezényszóra váillrakra emelték tiszteiket s dübörgő éljenzéssel tüntették ki őket. iKendkivül nagy örömükre szolgált a tiszt uraiknak látni azt, hogy a legények mennyire ragaszkodnak hozzájuk. Augusztus 10-én. Teljes tábori felszereléssel maigy itiávlait-llö vészét éles golyóval, a távolban felállított célokra. Közben ,a rajvonalak fedezet alatti élőre vonulását nagy gonddal intézték tisztjeink. Az első rohamnál alaposan felbuktam valami pocsolyában is vagy r.égyet hömpölyögve elestem. Megilletődve gondoltam a tényleges ütközetben való elesésre. A gyakorlat dicséretes eredménnyel végződött Innen haza érve délután kiadták mindenkinek a 120 éles golyót és végül a parancsból megtndtník,, hogy 11-ón, azaz liolnap lelindu'lnnk. Volt nagy öröm és készülődés. (Folytatjuk.) »BlSI3iaillSl»ll A szegedi katonai járványkőrház. — Erélyes óvóintézkedéseket tesznek. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi honvédcsapatkórház nagy udvarán három évvel ezelőtt felállították a katonai járványkórházat. A kórház hátsó nagy udvarán — elkülönítve — van felállítva .a járványbarakk. A szó legszorosabb értelmében felállítva, mert bármikor felszedhető s más helyre helyezhető. Most a háború folytán ennek a kórháznak, — ha egyelőre „várakozási állományban" is — de fontos szerepe van. A harc téren, távol idegenben, bármikor kiüthet va (amilyen járvány, tífusz, koler'a, pestis vagy más veszedelmes kór, ami beláthatatlan módon visszavethetné és hátráltathatná a csapatok győzelmes előrehaladását. Hivatalos jelentésekből értesülünk, hogy itt-ott már is felütötte ifejét a kolera. Most jönnek sebesülten katonáink és a szerencsét len véletlen következtében némelyik magá val hozza a járványos betegséget s ha előre kellő óvintézkedéseket nem tesznek, megmé telyezheti az egész várost. Tegnap délután megtartatta első ülését a járvány-bizottság, amelyre a katonaság részéről Lichtenegger Lajos dr. és Réthy László dr. főtörzsorvosok voltak hivatalosak és ma- már az egész városban óvintézkedéseket tett a hatóság. A honvéd-csapatkórházban, melynek Lichtenegger Lajos dr. a) parancsnoka, megtörténtek az előkészületek. A csapatkórház hátsó udvarán egy hatalmas papírmasé, járványbarakk van felállítva, amelyet „Aradi barakknak" neveztek el Másfél ember magasságnyi ez az épület. A cölöpök, amelyek erősen és szilárdan tartják, bármikor kiemelhetők a földből s a barakk áthelyezhető könnyűszerrel más helyre. Olyan ez, mint egy tábori, hordható nagy sátor. A szobák belső falai világos szürkére vannak festve; matracos réz ágyak állnak benne, a szekrények és asztalokat bádoggal fedték be, hegy könnyen moshassák és állandóan tisztán tarthassák. A barakknak külön udvara van, hová a betegszobák modern nagy ablakai nyílnak. A folyosón az első terem az orvosi vizit-szoba, azután van egy közös-terem, majd sorban a beteg-szobák állnak. Egy-egy szobában 2—3 ágy van. A szobák ajtaján kis tábla, rá karcolva a járvány-kór neve. A papir-masé járványbarakk előállítása költséges volt, ezért a helyiség kicsi és csak kevés beteg számára van benne hely. A közös esapatkórházban szintén (van egy elkülönített rész, járványos betegek részére, 150 ágygyal, melyet Réthy László dr. ' A német hadvezetőség áitai láttamozva és engedélyezve Szenzációs! ?! 9 IeA ággi iii 11 imM rettenetes irtásai j A zsákmányolt belga 1 ágyuk s gépfegyverek stb., stb. A két anya Dráma 2 felvonásban. H6FöááaitestuMEMáNi Bohózat. £B»BB!»Bj8BSSaBBBBBBBBa Előadások 5, 7 és 9 órakor, j vasárnap 2 órálól éjjel 12 óráig Szeged, 1914. szeptember 25. főtörzsorvos az első megbetegedés alkalmával ki fog bővíttetni. Megbetegedés esetén, ha tömegesen lépne fel a járvány, az egész csapatkórházat átalakítják járványkórházzá. Lichtenegger Lajos dr. főtörzsorvos a vész bizottság megalakulásán ajánlotta a hatóság vezetőinek, hogy egy Oly nagy helyiséget adjanak rendelkezésére a ihegligyelő bizottságnak, mely legalább 500 embert fogad magába. Természetesen arra is kell gondolni, hogy a villamos-járat közelében legyen, a betegek szállításának könnyítése céljából. .>sHBaBSBSsasBSBBiiEBBB»BBBBBBsnBBBBB0BaiiHBBBBsa»as««BS» Katona, diák és gyermekjegyek vasárnap d. u. 2 órai előadásra || adatnak ki. ü 0000 Incidens felekezeti alapon. (Saját tudósítónktól.) Néhány nap óta kínos incidensről beszél a szegedi társadalom, amelyet Dobay Gyula dr. ügyvéd egy meggondolatlan és tulbátor kijelentése idézett elő. Az ügyet tudomásunkra hozták. Közreadjuk annak' a megjegyzésével, hogy csupán a tényékét közöljük, a kommentárt a jó ízlésű, liazafiasan érző és liberálisan gondolkodó közönségnek tartjuk fenn. Az esetnél jelen volt egyik ügyvéd igy adta elő a történteket: — Kedden délelőtt a királyi törvényszék pertárában több ügyvéd ült együtt — köztük én is, — és természetesen a háborúról beszélgettünk. Közben háborús anekdotákat adtaik elő. Az egyik ügyvéd régi tréfát kezdett mesélni. Kolin Jakabról, a zsidó viccek közismert prototípusáról. Ekkor Dobay Gyula dr. közbevágott: „Hallgassatok a Kohnjakabokról, mert a galíciai zsidók vezették be az oroszokat, ók árulták el a seregünket". — Dobaynak ennél a kijelentésénél Rökuy István dr., Fekete Béla dr., Dózsa Emil dr., Barta Dezső dr., Rainer Ágost dr., Lévay Ferenc dr. ügyvédeik, Korpássy Elemér törvényszéki jegyző és Bihari József joghallgató voltak jelen. Ezek az urak kivétel nélkül felháborodással tiltakoztak Dobay ügyvéd állítása ellen, sőt Kókay dr. mindjárt meg is cáfolva azt, kijelentette, hogy ő csak a ruthénékről hallott ilyesmit. Dobay erre indulatosan mondta: „De én tudom, hogy a zsidók is árulók voltak." — Erre ínég nagyobb lett a megbotránkozás; sokan el is hagyták azonnal a pertárt. Ennyit mondott az incidens emiitett tanuja. Mint értesülünk, az ügynek következményei is lesznek. Több szegedi ügyvéd megbízásából Sebők Ferenc dr. feljelentést tett Dobay Gyula ellen a büntető törvénykönyv 172. szakaszába ütköző felekezet elleni izgatásért. Mint Sebők dr. kijelentette, a mostani háborús időben, amikor a legcsekélyebb bajért isi bűnbakot keresnek az emberek, Dobay állításai nagyon alkalmasak arra, hogy a zsidó felekezet ellen izgassanak. Egyébként Dobay dr. levelet intézett Sebők ügyvédhez, amelyben revokálni akarja a pertárban tett kijelentéseit, de az ügyvédek ezt egyáltalában nem tartják elégtételnek. Sebők ;dr. följelentésével kapcsolatosan egy másik szegedi ügyvéd a katonai hatóságnál is lépéseiket tett Dobay ellen. Schulteisz Emil altábornagy, kerületi parancsnoknál Jelentette föl Dobayt, mivel az ő felfogása szerint a hadvezetőség szempontjából is ártalmas olyan pánikszerű liir terjesztése, hogy a hadseregünk cl van árulva.