Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-24 / 241. szám

Saéged, 1014. szeptember 24. DÉLM-AGYARÖRSZÁG 7 A háboré áldozatai hajdan és most. Egy orvos összehasonlításai. (Saját tudósítóinktól.) Küttner Hermaiin boroszlói sebész, aki egész sor háborúban részt vett, nemrégen terjedelmes tanulmányt közölt a „Deutsche Revue"-ben. Ebben megcáfolja azt a föltevést, mintha a mai há- . boruk véresebbek lennének a régieknél. A rendkívül véres Balkán-háborúkat ebből a szempontból nem veszi tekintetbe. Kiittner adatait legutóbbi másfél évszázad alatt lefolytatott háborúkból meríti. Frigyes császár háborúiban a sebesültek •és halottak száma átlag 26 százalék, ,a Napoieoni csatákban a küzdő seregek 22 százaléka volt a veszteség. Sokkal csekélyebbek voltak ,az 1866. és 1870-iiki háborúk veszteségei. Igy Königraetznél az osztrák háború legvéresebb csatájában iá megvert osztrák hadsereg vesztesé,ge 16 százalék volt, mig 1870ben .a mérnetek vesztesége icsaik .Spiehernmél és VAcmcillenél, .a franciák vesztesége padig a, szedani kétségbeesett csatánál volt több 15 százaléknál. A ibur háborúban a:z angolok vesztesége átlag 12 százalék volt, a buroké jóval kevesebb. Még az annyira véres oroszjapán háborúiban, a Liaujang melletti -csatát is beleszáimitva, a veszteség nem lépte túl a 10 —12 százalékos átlagot és csak a Sah ónál és iMukdemnél v,ivott 12 napos csatában érte el a .megvert oroszok veresége a 20 százalékot. Az oszt rák -francia hábor úban a Magentánál As Soilfeniuonáil vívott -döntő ütközetékben .a veszteség kerek 10 százalék volt. Az ia. körülmény, ihogy a veszteségeik a tökéletesebb fegyverek ellenéire általában csökkennek, sajátságos módon akikor is kitűnik, h,a a sebesülitek és .a halottak abszolút számáit vesszük. De imég feltűnőbb, ha ezéfcet a számokat a háborút viselő országok lakosságának számarányához hasclnlitjuik. Poroszországnak II. Frigyes császár idejében csak kélt és fél millió lakosa, Németországnak, .a német-francia háború idején 46 millió lakosa volt. Mégis a poroszok például 1757. május 6-án Prágánál 12,000 embert veszítettek, a németek a Vkmválll-e .melletti véres csatában 16,000 embert, Szedánnál pedig csak 8000-et. A háborút viselő országok lakosságának számával összehasonlitiva, még az orosz-japán háború nagy veszteségeinek a borzalma is csökken, mert Japán lakossága falán -ínég Németországénál is nagyabb. A sebesülések különféle fajtái közül a legnagyobb gyakorlati jelentőségűek .a gyalogság puskalövéseitől okozott sérülések, mert a gyalogság mindig a legnagyobb tömege a harcoló seregeknek. Igy volt ez a,z 1866. és az 1870. háborúban is. 'Sajátságos, hogy ezen semmit sem változtatott a tüzérség remdkivüli módon való fejlődése, inert -megtanulták, hogy miképen védekezzenek .a modern ágyukkal, ezeikkel a hatalmas pusztító eszközökkel szemben. Küttiner ezt- a, saját tapaszt, áliatai alapján állítja, 1900. februárjában látta, laimlikor >Conje hadserege megadta magát Paariclehergnél. Az angolok száz és száz ágyubóil, köztük -sók nehéz hajóágynból, éjjel-nappal tonnaszámra szórták a vasat- a hurokra: Gronje táborában aldig volt egyetlen négyszögméter terület, .amelyen ne lehetett volna néhány .szétpukkant angol lövegeit találni. És az eredmény? Talán minden angol ágyura jutott egy-egy sebesült vagy iháloitt, annak ellenére, hogy a tíznapos ostrom alatt minden 34 búrra jutott egy angol ágyu. A hurok a hatalmas ostrom félelmetes hatása alatt hamarosan -annyira a földbeásták imiagukiat), 'valóságos földalatti várost építettek, hogy sem a srappnellek, sem a gránátok, sem ,a liddiiitbomhák nem árthattak nekik. Még ina is áill az a tétel, hogy minden egyes sebesültre vagy halottra jóval több kilőtt fém jut, mint aim-en-nyi ia saját súlya. Lényegesen más <a helyzet a polgárháborükhain. ,A polgárháborúk az elképzelhető legvéresebb és leggyilkosabb háborúk -s ,a nagy modern polgárháborúk egyetlen -példája is borzalmas -eredmény-eket szolgáltat: Az amerikai polgárháborúkban! a szövetséges seregek 33—40 százalékot veszítettek: a háború -összes eredménye fél millió halott és kél millió sebesült volt. A Gettysbiirgoáil 1863. juiius 23-án vívott ütközetben az egyesült csapatok 34,000, ia szövetségesek 55,000 -embert, veszítették. Még borzalmasabb az arány a m,odern tengeri csatáknál. Ebben a tekintetben ugyan -az ujabb korban esaik az oroszjapán; háború példái állnak a reindélkezé••BBaaRBBaiinaaBBSBBflBBBBBaBBBaBaaBaBSSBBannBn BBBBBBBI Szeged szab. kir. város tanácsától. 40353—1914. tan. szám. Versenytárgyalási hirdetmény. Szeged szab. kir. város részére 1914. év,i november hó l-étől 1918. évi december hó végéig terjedő idő ailaitt szükséges nyomtatványok készítésének és szállításának vállalati utóm leendő biztosítása iránit folyó évi október 10-én délelőtt 10 órakor az I. tanácsi ügyosztályban (Városi bérház I. emel-et) tanácsi jóváhagyás fentartás-a mellett zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni, illetve az ajánlatok ugyan-azon helyen és időben nyilvánosan ifélibontart-ni fognak. A szabályszerűen kiállított s pecséttel lezárt sértetlen -boritékban elhelyezett s közvetlenül vagy posta utján beadott ajánlatok a következő föliratú boritékban: „Ajánlat & 40353—-1914. fslz. 'versenytárgyalási hirdetményben kiirt városi nyomtatvány szállítására" 2000 korona óvadékképes értéknek t-a-nácsi letétbe helyezését igazoll-ó letéti nyugtával látandók él s az árlejtés -napjának délelőtti 10 Órájáig -a tanácsi .iktató hivatalba (Városház földszint) -nyújtandók he. Az óvadék-ok Szeged város let,ét-pénztáránál hélyezendők él s -az árlejtést megelőző nap déli 12 -órájáig fogadtatnak el. Azon pályázóik, kálk ajánlatok benyújtásakor Sz-eged szab. kir. város hatóságával üzleti összeköttetésben még nem -állottak, illetőleg előtte ismeretlenek, tartoznak szállító képességüket és megbízhatóságukat -azon kereskedelmi és iparkamara -bizonylatával: igazolni, melyhez vállalatuk -telepe szerint tartoznak. A vállalati feltételek, fenti ügyosztályban ,a hivatalos órák alatt be-tekinthetők s reinidielk-ezósre állanak. .Ajánlattevők ajánlataikkal « végleges döntésig kötelezettségben -maradinak. Végül ja. hatóság fenta-rtja azo-n jogért, hogy a beérkezett -ajánlatok között, az ajánlott. árakra tekintet nélkül -szabadom választhasson. Szeged -sízab kir. város tanácsának 1914. szeptember hó 21-án -tartott üléséből. Bokor Pál, poi'gárm-est-er-hetyettes. sünkre. A régi számokkal v-aló összehasonlítás -aligha lehetséges, inert a régebbi időkhöz képest a harc módja uagy-on. is megváltozott, Manapság a tengeri csatáknál a legsúlyosabb sebesülések .aránytalanul nagy száma szorul a legrövidebb időben, a legszűkebb helyre. Puskalövéstől eredő -seb alig fordul ©lő. A legtöbb sebesülést a gránátok, a hajó va.s- és f-aalkatrésizeim-ak a szilán,kj-ai okozzák. Rendkívül gy-akoriak ia többszörös -sebesülések. Ezekhez járulnak a.zc,k a tipikus sebesülések, amelyeket égés-elk és lef-o-rrá-zásoik okoznak; a mérges gázoktól sokan elkábulnak és megfulladnak. Az -ágy-uk tüzelésének légnyomása is sok baj-t -okoz. Gondoljuk csak meg, h-cigy -a iissai tengeri csatát két óm alatt, a Gsusima melletti hatalmas csatát pedig 37 perc \alatt döntötték el. Az -ősszelövöldözött hajók födéliz-eitóne-k állapotáról szemléltető képet ad ia „Tál-bot" angol cirkáló parancsnoka, aki közvetlenül -a Csemuílpa előt-t -vivott halálos csait-a után szállt -a. „Varyag"-Ta: a födélzet -dlyain voilt, -mintha v-ascső 'bo-ritottai volna. 8zétsza:k,gat-otit emberi tag-ok -bevertek, vérükben fetrengő, megcsonkított- s-ebesültek között De még borzalmaisa-bb az állapotok, ha -a hajó ha-marosam kigyulad, amint ez -a „K-nyaz -Szuv.arov"-va;l, az „Oszlabay,a"-,val és az „Alexander"-rel tört-ént. A BELGA KIRÁLY A PÁHOLYBÓL NÉZI AZ ESEMÉNYEKET. London, szeptember 23. (Rómán át.) Erzsébet, a belgák királynője, gyermekeivel együtt Londonba érkezett. A királynénak Antwerpenből való elutazásával kapcsolatban az Express hágai tudósítója elbeszél egy epizódot, amely az antwerpeni ideiglenes királyi palotában játszódott le. Albert belga király igy szólt Progueville miniszterelnökhöz: — Bizony szomorú sors vár szegény hazánkra. Isten nehéz megpróbáltatásnak tett ki mindannyiunkat, de sorsunkat, ha igy akarta a végzet, megadással kell tűrnünk és bíznunk kell a szebb jövő hajnalhasadásában. Még nincs minden elveszve, különösen ha mindenki megteszi legjobb tudása és képességei szerint hazája iránti kötelességét. Ugyebár, ha szükséges lesz, ön is, meg én is, fegyvert fogunk és megyünk vissza a harctérre, ahonnan most sem gyávaságból távoztunk? — Ugy fogok cselekedni én is, vágta közbe a királyné és velem jön Belgium minden asszonya. Sajnos, irja az Express, azóta tizennyolc nap telt el, a végszükség már elkövetkezett, Belgiumban a sereg szétverve, az ország majdnem minden részében okkupálva, de Albert király és Erzsébet királyné Londonban páholyból nézik az eseményeket és a belga asszonyok, gyermekeik és férjeik halálát siratják. MIÉRT MONDOTT LE A GÖRÖG KÜLÜGYMINISZTER? Szófia, szeptember 23. Mértékadó szófiai politikai körökben egyértelmüleg megállapítják, hogy Streit görög külügyminiszter azért mondott le, mert mint Németország igaz és őszinte barátja, nem fejthetett ki olyan működést, melyet akart.