Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-23 / 240. szám

Saelged, 1914. szeptember 23. DÉLMAGYARORSZÁG 7. Német hadihajó munkában. (Saját tudósítónktól.) A Berlingske Ti­dende cimii norvég lap közli Anders Rachlev norvég komponlistának a leírását, amelyben a zeneszerző mint szemtanai elmondta, 'ho­gyan sülyesz;tette él egy német torpedóna­szád az Uleaborg nevű finn gőzöst. — Este hat órákor — (beszéli a kompo­nista — az Uleaborg nagyszámú utassal a finnországi Raumo-ból Stockholm felé indult. A hajón kitűnő volt a hangulat, mert az uta­sok nagy része hazaifelé mént és már előre örült, hogy békésebb földre jut. Éjjel tíz óra felé fönt ültünk a fedélzeten és a legszebb idő mellett élveztük a fekete kávét és a szó­dás whiskyt, amikor egyszerre csak egy ref­lektor vakító fénye árasztotta el a hajót. Azt hittük, hogy a fény egy orosz cirkáló 'reflektorától származik és oda rohantunk a •kapitányhoz, ihogy nála levő útleveleinket meg kapjuk, de a következő pillanatban az Ulea­borg mellé siklott egy torpedónaszád, mely­nek az árbocán ott lebegett a német zászló. — Konstatáltam, hogy a V. 25, téhát egyike a legújabb és legjobb német -hadiha­jóknak. A kapitánynak svéd nyelven átkia­báltak a hadihajóról, hogy minden utas és az egész legénység azonnal jöjjön át a hadihajó fedélzetére és a parancsnak természetesen rögtön eleget tettünk. Mikor már mindnyá­jan odaát voltunk, a hadihajó körülbelül száz méternyire ment el Uleaborgtól, megvilágí­totta reflektorával a Ihallálrailtéít (gőzöst és néhány pillanat múlva eldördültek az első gránátok. Ámbár csak kis kaliberű ágyukból lőttek, az Uleaborg már a negyedik lövésnél a sző szoros értelmében lángtengerben ál­lott. A hatodik lövésnél látni lehetett, hogy a gőzös sülyed. Egyszerre azonban a torpe­dónaszádon is észrevettük egy távoli fény­szóró sugarait. Most már azt is tudtuk, hogy egy orosz gőzös közeledik a német hadiha­jóhoz. Egyszerre lázas tevékenység indult meg a fedélzeten. Valamennyi női utast fe­délközre vittek. — Mi férfiak parancsot kaptunk, hogy a fedélzeten maradjunk. A torpedónaszád nyugati irányban elindult teljes gőzzel, né­hány perc múlva a hajó teste remegett, iz­zadtak és lihegtek a gépek, a német csata­hajó valósággal szállott a vizeken. Husz perc múlva már kint voltunk az orosz fényszóró fényköréből és ugyanekkor láttuk elsülyedni az Uieaborgot. Körülbélül egy órai ut után egy nagyobb csatahajó vett fel bennünket. Egész éjszaka.mindnyájunknak a kajütökben kellett tartózkodni. A legnagyobb előzékeny­séggel bántak velünk, az I. osztályú utaso­kat meghívták a tiszti asztalhoz. Néhány órával azelőtt megálíitott a: cirkáló egy svéd gőzöst és -több angol állampolgárt vett föl a fedélzetre. Az angolok szemmelláthatólag jól érezték magukat. Másnap este tiiz órakor megérkeztünk egy német kikötőbe, ahol az Uleaborg min­den utasa engedelmet kapott a továbbuta­zásra. puskatűznek A gépfegyvernél az esetleg el­követett hiba ugyanannak a gépnek minden lövegénél hasonló, mig a kézi fegyvernél még a hibák is kiegészíthetik egymást. A gép­fegyvereknél a célzó látcső alkalmazásával igyekeztek a célt pontosan megállapítani, de a lövés következtében beállott rázkódás meg­nehezíti ennek a segítőeszköznek az alkal­mazását. Hogy gyorstüzelésben a vizhütés­ből származó gőzt eltüntessék és ne szolgál­tassanak célpontot az ellenségnek, gőzleve­zető csöveket alkalmaznak. A különböző hadseregekben ma hasz­nált gépfegyverek teljesitőképessége majd­nem mindenütt egyforma, Franciaországban különös súlyt helyeznek arra, hogy a had­sereget gépfegyverekkel fölszereljék. ' Ugy látszik ezek nagy számával igyekeznek pó­tolni a lakosság számának a csökkenését, a mi lehetetlenné teszi, hogy a gyalogságot nő-. véljék. Á franciák állítólag ujabban annyira megjavitották gépágyúikat, hogy percenként 600—800-ra vitték a lövőképességet. Alig kétséges, hogy a gépfegyverek, kü­lönösen ha nagy tömegben használják, be­folyásolják a taktikát. Ha a gyalogsággal kell a harcban közreműködni, ugy ennek tekintettel kell lenni segítő fegyverére, a melynek használhatósága bizonyos körülmé­nyektől függ. Különösen a támadásban fe­nyeget az a veszedelem, hogy a gyalogság előnyomulásában a gépfegyverek szerint iga­zodik és igy elveszíti teljes mozgási szabad­ságát. Lloyd George még mindég mosakodik. Berlin, szeptember 22. Londoni jelenté­sek szerint Lloyd George tegnap beszédet mondott, melyben a többi között a következő­ket fejtette ki: Senkisem volt azelőtt annyira ellene annak, hogy Anglia részt ve­gyen a kontinentális háborúban, mint én, aminthogy általában ellene vol­tam minden háborúnak. A mostani helyzetben azonban a kormány más­kép nem cselekedhetett. Lloyd George megismétli a már ismert kifogásokat, hogy Anglia hüségszegést kö­vet el, .ha kivonta volna magát a háborúból stb. Belgium semlegességének megsértését il­letőleg azt mondotta, hogy ha egy német kereskedő csak akkor tartana be egy szer­ződést, ha azt saját érdeke parancsolja, ak­kor a világon senkisem kötne többé szer­ződést német kereskedővel. Anglia a milita­rizmus ellen és a civilizációért küzd. A járványok ellen. Zágráb, szeptember 22. Tekintettel ar­ra, hogy a háborús állapot következtében esetleg járványos betegségek léphetnének fel, a kormány felszólította a vármegyei és városi hatóságokat, hogy azonnal szervez­zenek egészségügyi bizottságokat a megfe­lelő óvintézkedések foganatositása érdekében. A bán Amrus Milán dr. volt osztályfőnököt a háború tartamára e járványbizottság mű­ködésének ellenőrévé és egyben kormánybiz­tosává nevezte ki. EGY OROSZ TÁBORNOK BAR­BARIZMUSA. A Wolff-ügynökség jelenti: Augusztus 25-én délben elfogták Posztovszki tábornok­nak, az első orosz hadtest parancsnokának, szikratávírón küldött üzenetét, mely igy hangzik: Haladéktalanul továbbítandó a 25. hadtest első gyaloghadosztályához reggel 7 óra 13 perckor. B. S'k.-nak a főparancsnok. Rendelet. A csapat erélyes vezetés alatt ki­küldendő azzal az utasítással, hogy az ösz­szes erdészeket kímélet nélkül lőjjék agyon. A Martos tábornok ellen fölhozott vádak eddig nem voltak bizonyithatck. Martos ta­gadja a bűnösséget. A vizsgálat folyik. gyalogság fegyverei a modern háborúban. A puska és gépfegyver fontossága. Von Bernhardi „Vom heutigen Kriege" (A mai háborúról) cimü munkájából vesz­szük az alábbiakat: A gyalogság fegyvereinek teljesitőképes­sége minden hadseregben csaknem teljesen egyenlő, miután mindenütt a 7—8 milliméte­res kis kaliberű rendszerre tértek át. Percen­ként körülbelül húszat lehet lőni ezekkel a fegyverekkel. A hordkéipességnek megfele­lően csaknem minden uj fegyvert kétezer méterre beosztott irányzékkal látnak el. A legtöbb hadseregnél a modern, hegyes löve­déket használják. Sehol sem találunk olyan különbségeket a ífölfegyverkezésben, amelyek ;a taktikát is befolyásolhatják. A német fegy­vert különösen minden tekintetben jónak mondhatjuk, mert mindenben megfelel a modern követelményeknek. Ballisztikai ké­pessége (A lövedéknek a levegőben röpülése alatt követett pályájának a meghatározása), a tüzelés gyorsasága jó és a célzás biztos. A szerkezete egyszerű és a háború céljának megfelelő. Bizonyos fokig csak a francia Le­bel-fegyver elmaradt és a franciák komolyan foglalkoztak azzal a tervvel, hogy a gyalog­ságot újra fegyverezzék és igy főként Né­metországgal szemben előnybe jussanak. Ugv látszik azonban, hogy a kis kali­berrel, a tár (magazin) elhelyezésével, va­lamint a füsttelen lőporral a fejlődés olyan fokát érték el, .amely egyelőre a tökéletessé­get jelenti. A gyalogság fegyvere megjavításának leglényegesebb befolyása abból áll, hogy megváltoztatta a gyalogság harcának a for­máit. A mai viszonyok között a gyalogos csa­patok még meglehetős távolságból, mondjuk kétezer méterről, sem tehetik ki magukat a puskatűznek anélkül, hogy a legsúlyosabb veszteségeket ne szenvedjenek. Mihelyt előáll annak a lehetősége, hogy tűzbe jutnak, a gyalogságnak harcvonalba kell kifejlődnie, hogy azonnal rajvonalba mehessen át, ami­kor az ellenség tüzelése érezhetővé válik. Ekkor csak előre vagy hátra szabad és lehet vonulni. A csapat csak egytagú alakulásban, laza rajvonalban harcolhat. A körülmények­től, a tereptől, az ellenség tüzétől és a saját céljaitól függ, (hogy mennyi legyen a térség az egyes lövészek között. Hatásos tűzben a gyalogság csak ugrással vagy kúszva, a te­rep legügyesebb kihasználása mellett nyo­mulhat előre. A puskaharcban már közepes távolságban, ezer vagy nyolcszáz méternyire klell .a döníbésre törekedni. Nyílt területen aligha lesz valaha is lehetséges, hogy köze­lebb jussanak a megszállt álláshoz, mielőtt a védelmezők tüzelését legalább részben le­küzdötték vagy tompították. Ezzel a jelenséggel a harc jellege telje­sen megváltozott. Mig azelőtt a legénységet többé-kevésbé zárt csoportokban vezették az ellenség felé és csak a kisebb részét oszlat­ták föl rajvonalba, ma az egész harcoló csapat rajvolnalba oszlik, amelyben minden egyes ember önállóan cselekszik és harcol. Á följebbvaló befolyása nem érvényesülhet többé, mint azelőtt; a harc fokozott zaja megnehezíti a vezénylést. A harc folyamán a jelenlevő kevés tiszt gyakran csak a pél­dájával tud hatni. Nyílt terepen a segéd­csapatok is kénytelenek rajvonalban előre­nyomulni és nem tudják olyan közelről kö­veitni az első sorokat, tnint azelőtt, mert ezek mögött a tüzeléstől érintett terület je­lentősen kibővült és az első sorok ellen in­tézett srappnelltüz arra kényszeríti a segéd­csapatokat, hogy megfelelő távolságra ma­radjanak, ha csak nem akarnak túlságos veszteségeket szenvedni anélkül, hogy maguk is harcolhatnának. A gyalogság tüzelő erejét jelentősen nö­velték a gépfegyverek, amelyek a modern gyalogsági puskához hasonló ballisztikai ké­pesség mellett percenként 600 lövést is tud­nak tenni és ugv vannak szerkesztve, hogy a csőnek lassú oldaltforditásával a célt bizo­nyos szélességben söpörheti a tüzeléssel. Gondos kezelés mellett ismert távolság­ban és nem túlságosan alacsonyon fekvő cél­pontnál ezeknek a fegyvereknek a hatása megsemmisitően nagy. Ha azonban a távol­ságot helytelenül becsülték meg, vagy a ke­zelés hiányos, ez a hatást megfelelően befo­lyásolja, mert a szétszóródás kisebb, mint a

Next

/
Thumbnails
Contents