Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-22 / 239. szám

.Szegted, 1914. szeptember 22. X/ÉLMAGY ARORSZÁG 3 — Cáfoiat mozgóképekkel. Berlinből jelentik: A német hadvezetőség mindenkép­pen azon van, hogy a semleges államok köz­véleményét, különösen az amerikai Egyesült­Államokét, hiven tájékoztassa a háborús ese­mények felöl és az angol-francia hírszolgál­tatás hazugságait leleplezze. E célra legújab­ban a mozgókép ipar szolgálatait veszi igénybe. A két legnagyobb berlini filmgyár­nak engedelmet adott, hogy harctéri és há­borús fölvételeket eszközöljön. A legelső film már el is készült. Ez Löwen belgiumi várost mutatja be, már a német uralom alatt. Ezzel a filmmel azt a híresztelést cáfolja meg, mintha Löwent a németek elpusztították vol­na. Mivel a külföld a 42 centiméteres mozsa­rak létezését is tagadja, két ilyen mozsár­ágyú elsütését a mozgóképen örökítették meg, ami meglehetősen költséges cáfolat, hi­szen egyetlen lövés 38.000 márkába került. Mozgóképre kerül a hadifoglyok valamennyi tábora is, valamint az ellenséges dum-dum lövegek okozta sérülések operációja is. E filmek elsősorban Észak-Amerika nagyobb városaiban kerülnek bemutatásra. — A hadikölcsönpénztárak szervezete. Tegnap Jolánt meg a ilétesmtepdő h.adóköle.-öu­pénratár szervezetére vonatkozó miniszteri rendelet, amely általános megelégedést kel­tett. A pénztár egész más keretek közt fog müfcödni, mint a németországi, mintáin a szükséges tökéről nem egyesek gondoskod­nak, hanem a jegybank, .még pedig az állam jótállásává!. Különben a hadikplösönpénztár kivételes hivatásának legfőbb sajátossága az, shpgy nem készpénzt ad a, kölcsönkér Üknek, hanem úgynevezett kölcsönpénztárjegyet. A pénztárjegy természetesen annyi, mintha (készpénz volna, mintán a jegybank a rende­let szerint köteles őket azonnal készpénzzel kicserélni és mindenki fizethet velük közvet­lenül akármely állami vagy közpénztárnál. Az uj intézmény csak azért nem adja ki a kért kölcsönöket, hogy a kölcsönök, amelyek­ért az állaim a jegybankkal szemben jótáll, külön legyenek kezelhetők azoktól a kölcsö­.nőktől, amelyeket a jegybank saját .számláira, folyásit. Ezeknek a kamatjövedelme' mgyámfe -á jegy bankot illeti, mig a kölcsön pénztáraké közvetlen az államkincstárba száll. Annak eltemére, hogy ez nem kötelező, valószínű, hogy magánemberek is el fogják fogadni a pénztárjegyeket készpénz gyanánt,, mintán a jegybank révén bármikor átváltoztathatok arannyá vagy papírrá, — Aranyai-vasért. A budapesti Auguszta­alap gyors-segély egyik szegedi megbizcttjá­náil, Arany Káirólyné dr.-nénál a mai napon a következők váltották ki a vaisigyürüt: buda­ujlakii Abonyi Bélámé (Bukarest), budaujtaki Abonyi- Olga (íBuka.rest), buida.ujlaki ifjabb Abonyi Béla (Bukaresti), .Arany Oszkár (Bu­karest), Ujhelily Dezső, Csányi Jánosné, Ar­vay Ibolyka, ÁirVay Kálmán, Árvay Ká.l­mánné, dr. Pilisi Bélámé, Pilisi' Mariska, Pi­lisi Gizi, Orendi Ella, Kiisitoleiki Ibolyka,, dr. Körösi Ignáené, Sallay Ferenc, Grünbanm Anna, Dobóckl 'Etelka, Sándor Ilonka, Stern Blanka, Kiss Qtii, Arainy Irén. — Jótékonycélu mozi-előadások. A Kor­zó-mozi áldozatkész igazgatósága, szerdán, szeptember 23-á.n 5, 7 és 9 órai kezdettel rendkívül érdekes előadásokat tart a „Sze­gedi Nőipari és Háziipari Egyesület" Had­segitőJBizottsáigániak hnmánus céljai javára. A látványos film-mntatványoken ikiivül élve­zetes művészi szá.mdk fogják gazdagítani a műsort. A három szegedi ösmert művész: Szántóné iLaidányi Mariska ós Radó Anna énekszámokkal, Járossy Jenő tárogató-iszóló­va! szerepelmek, mig egy kiválóan tehetséges műkedvelő, Szuchányi őrmaigy neje szavala­tot ad elő. Az élőadláistck hely árai a rendesek. Tékiirntettel a városszerte nsutatkczó naigy ér­deklődésre, .a jegyéket két helyen árusítja a rendezőség. É,s pedig a, Korzó-mozi pénztárá­nál .és délután ífél 5 és> 6 óra között a belvá­rosi ovoda emeleti maigytermében. — Zsilinszky Tibor halála. Zsilinszky Tibor dr., a szegedi gazdasági és iparibank voilt pénztárosa, a 44. közös .gyalogezred tar­talékos hadnialgya, a iLeimiberg körüli harcok­ban kapott sebei következtében az olmützi helyőrségi kórházban elhunyt. A megboldo­gult hős, kiben Zsilinszky Mihály v. h. t. t,, nyugalmazott államtitkár legidősebh fiát si­ratja, pendkivüll képzett, tanult férfin volt e nagyra hivabottságát mindenki elismerte. Kezdetben a. közg.aizdlasámv pályán, működött, majd a diplomácia szolgálatában igyekezett tébeteé<réfc és széleitkörii isniereteit basznest­támni Az utóbbi időben a közös külügymi­nisztériumba került, hennám azonban heima­1 roeam a osatamezőre szólította a kötelesség. Holttestét Budapestre szállítják és itt fogják eltemetni. — A lipcsei vásár. Évről-évre a külföld egyik legnagyobb eseménye a lipcsei vásár, amelyen rendszerint az egész világ kereske­delme és ipara részt vesz. lEizidéii terirtfeza­tesen a világháború folytán a lipcsei vásár, •amely a napokban myillt 'meg, osaik árnyéka a réginek. Azok az áillamok, amelyek ellensé­ges viszonyban vamnalk a német birodalom ­mal, teljesen hiányoznak a vásárról, de a •.semleges államiak is igen redukált mértékben képviseltették magukat. Miután pedig most a német kereskedelem .és ipar sem ambicio­nálta .a vásáron való szokott részvételt, a lip­csei váisiár erre az évre kizárólag formai jel­legűnek tekinthető, — A sebesült a képzelt füsttel. A sze­gedi pénzügyi palota előtt egy sebesült 44-es katona unatkozik egymagában. Szájában ci­garetta, .de nincs meggyújtva. Ez azonban nem zavarja a fiút, nagyokat huiz belőle, ug\ tesz, mintha égne. Látszik, hogy szeretne rá­gyújtani, de mégsem teszi s csak tovább fújja a képzelt füstöt. Egy őszies hajú százados halad arra s .mosolyogva' veszi észre a legény .erőlködését. Megszólítja: — Miért nem gyújtod meg azt a ciga­rettát? IA baka faszesem tiszteleg: — Jelentem alássan, mert ez az utolsó és ez estére kell. A százados jóizüt kacagva veszi elő tár­cáját s egy marék szivart ad át .a bámuló vi­téznek. — Cseh tisztek a magyar pezsgővel. Szegeden sok a cseh sebesült tiszt .és Cseh katona. Tegnap este esteli tisztek mulattak egy kávéházban. Legtöbbjük magyarul csak annyit tud, amennyit néhány nap alatt meg­tanulhat. A cigány egyre-másra játszin >.• magyar nótáikat s a jókedvű tisztektől csak tört magyar szavaikat hallani. Egyikük ma­gasra emeli poharát, emelt hangon szól: — Magyar vitézség . . . A 'mondat másik felét nem tudja hirte­lenében ma,gyárul kimond,ami, de a kövehke­j ző pillanatban nagyot csörömpöl a földön az Vasárnap a sáncon, — Látod, pajtás, a Göncöl szekerét? Rúdja mutatja a hazai tájat . . . — „Szép kedvesem most irja levelét . - . Jó a csillagnak, az már oda láthat." —r „A kis fiam most ébredt fel talán Első álmából az anyja ölében . . . Százszor kérdi: hol van az apám?" — „Jó asszonyod majd mesél neki szépen." — „A szobánk olyan kedves és meleg",,. Irta utolszor drága levelében. — „Olyan kedves már a csöppnyi gyerek, Mikor föltérdel az anyja ölében." .— „Pajtás húzódj csak erre közelebb! A golyó már a földet mind kivájta. Jobb lesz nekem a te fekvőhelyed; A kicsi fiad ne várjon hiába . . ." „Nekem nincs fiam, aki haza várjon." . . . Fönt a sápadt hold vér-esőt mutat. Két magyar vitéz beszélget a sáncon. Minden jó lélek dicséri az Urat. GYÓNI GÉZA. Hadseregiélek és néplélek. Blume német gyalogsági tábornok az egyik német napilapban a következő mély értelmű, általános figyelmét érdemlő soro­kat Sírja: „Civilizált nemzetek 'háborújában ikét egyenlő fontosságú, döntő faktor a had­•sereglélek és a néplélek, azaz a lelkier.őnek az a tőkéje, .melyet a hadsereg és a njmzet a küzdelembe .visz. Különösen áll ez azok­ban az országokban, hol a hadsereg az ál­talános hadkötelezettség elvén nyugszik. A hadsereget a csapatok lelkes, bizakodó bá­torsága segiti a végső győzelemhez, viszont a hadseregben szükséges lelki erőt az otthon maradottak kitartása, áldozatkészsége és a fegyverekifen vetett hite táplálja és éleszti. Az általános védkötelezettség alapján: létesült hadsereg tehát valójában a nemzet egy része s igy a hadseregiélek sem más, mint a néplélek kiegészítő része, illetve a há«­borús viszonyok követelte átváltozása. Egy ilyen néphadseregben a nemzet jó és rossz tulajdonságai egyaránt megnyilvánulnak. Az előbbiek fokozottab mértékben, az utóbbiak, mérsékeltebben. A katonai nevelésnek az a célja, hogy hatása maradandó legyen s az el vetett nemes mag a polgári életnek is meg­hozza gyümölcsét. A néplélek a katonai ne­veléssel csak nyerhet, mert istenfélelem, ha­zaszeretet, (kötelességtudás, becsület, rend­szeretet és a közönség érzésének ápolása, mind oly tulajdonsáigck, melyek egykép di­szitik a katonát és a polgárt. Egészséges alapon nyugvó hadseregnek tehát olyan ki­növései, melyek a népléleknek ártalmára le­hetnének, nincsenek. A háborúban a katonaság és polgárság együttérzése fokozódik. A polgárság érzet­mének imponáló megnyilvánulása szentesíti a hadüzenetet s ima már bajosan képzelhető el olyan iháboru, melytől a nemzet többségé­nek öntudatosan mérlegelt elhatározása el­fordult. De a nemzet és a katonaság együtt­érzése ezzel még nem ért véget. A levelezés­ben testté vált gondolatikicserélés oly elemi erővel megnyilvánuló szükséglete mindkét félnek, hogy valóban' veszedelmes lenne en­nek gátat vetni s csaik igen fontos stratégiai tekintetek okolhatják meg ennek időleges megakadályozását vagy részleges korlátozá­sát. Most már elmondhatom, hogy mind a nép, mind pedig a hadsereg a szükségszerű korlátozással járó lelkipróbát — némi ter­mészetes izgalom leszámításával — fényesen kiáltotta. A nemzet egész viselkedéséből látható, mikép tudja és érzi, hogy a háború a lét vagy a nemlét kérdése s eltökélt szándéka a győ­zelmet mindenáron kierőszakolni. Hála a gondviselésnek és hadvezetőségünk kiválósá­gának, .az eddig elért eredményéket meg­nyugvással fogadhatja mindenki. De ne fe­lejtsük, —- s ezt nem lehet elég gyakran han­goztatni — hogy célunktól még messze va­gyunk, hogy a szenvedések legelején va­gyunk s még sokat kell áldoznunk, mig ,a bő­ikének célunknak megfelelő révébe juthatunk. Ne tévesszenek meg senkit az 1870-iki há­ború eseményei s az akkori győzelmek sza­kadatlan sora senkiben se ébresszen biu re­ményeket. Minden győzelmünk ellenére ed­dig egy ellenséges hadsereget sem tudtunk kapitulációra birni s mindaddig, arnig a dön­tő győzelemről hirt nem kapunk, vigyázzunk, hogy jó példával, önuralommal és a gyön-

Next

/
Thumbnails
Contents