Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-21 / 238. szám

8. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. szeptember 20. Hol keresse Amerika a békét? Kőin, szeptember 20. A Kölnische Zeitung értesülése szerint a Reuter-ügynökség Washingtonból a következőket jelenti: Wi!son elnök Berlinben történt kérdezösködésére, vájjon Vilmos császár hajlandó volna-e a békéről tanácskozásba bocsátkozni, a német birodalmi kancellártól azt a választ kapta, hogy a szövetségesek megállapodtak abban, hogy külön békét nem kötnek, tehát Amerikának, ha béke javaslatokat akar kapni, a szövetségesekhez kell fordulnia. HALÁLRA ÍTÉLT OROSZ TÖRZSTISZT. Berlin, szeptember 20. A Haliéba szállított Martos orosz tábornokot ezideig nem lehetett haditörvényszék elé állítani, mivel azt mondja, hogy nem azonos azzal a Martos tábornokkal, aki parancsban meghagyta katonáinak, hogy a védtelen lakosságra löjjenek. A vele együtt hadifogságban levő orosz őrnagyot, akiről kimutatták, hogy német egészségügyi tisztekre lövetett, az itteni haditörvényszék halálra itélte. MIRE VAN SZÜKSÉGÜK A SEBESÜLTEKNEK. Az állami felsőkereskedelmi iskolában elhelyezett IV. számú tartalékkórházban nagy szükség van poharakra, tányérokra és törülközőkre. Ez uton kérjük a jószivü emberbarátokat, hogy ilyen holmit juttassanak ezen kórház sebesültjeinek. A kórház parancsnok-tisztje esetleg házhoz is küld a holmiért, ha hozzá telefonon (250. sz.) ily irányú bejelentés érkezik. AZ ORVOSOK KELLENEK. Budapest, szeptember 20. Sándor János belügyminiszter felhívást tesz közzé, melyiken az orvosokat önként való jelentkezésre szólítja. A MINISZTERELNÖK BÉCSBEN. Budapest, szeptember 20. Tisza István gróf miniszterelnök Bécsbe utazott. A miniszterelnök kihallgatáson jelent meg a király előtt. A kihallgatáson, amely hosszú ideig tartott, Tisza gróf folyó ügyekről referált. A FRANCIA HAZUGSÁGOK ÖZÖNE. Berlin, szeptember 20. A Wolff-ügynökség ma erélyesen tiltakozik a bordeauxi kormány által irányitott francia sajtószolgálat ellen, amely az eddigi kudarcok leleplezésének kétségbeesett munkájában, már attól az aijas eszköztől sem riad vissza, hogy a Wolff-ügynökség által kiadott hirszöveget meghamisítsa. Megállapította az ügynökség, hogy a francia lapok a német hadvezetőség által publikált ama szöveget, amelyben teljes pártatlansággal ismertetve volt a jobbszárny ellen intézett sikertelen támadás és hiteles adat nyomán közöltetett a német fogságba került francia foglyok száma, teljesen elferdítve közölték. \z ügynökség jelentésének tulajdonítottak olyan tényt, amelye^ ez nem állított, sőt amelynek épen az ellenkezőjét, tudniillik azt állította, hogy a francia támadás sikeresen visszaszorittatott. A foglyok számáról pedig a közlemény egyáltalán emilifést sem tett. Jellemzőnek tartja az ügynökség a francia kormány helyzetére ezt a módszert is, a mely a maga nemében pártját ritkítja. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) Az anyacárrté meghalt. Krakó, szeptember 20. Az itteni Nova Reforma cimü lap jelentése szerint az anyacájrné tegnap meghalt. Oroszi-Lengyelországban a pópák a szószékről hirdetik ki Miklós cár anyjának halálát. JÁNOSSY ANDOR KITÜNTETÉSE. Feltűnően magas és szép kitüntetésben részesítette a király Jánossy Andort, a szegedi 46-ik gyalogezred századosát, Lázár György dr. polgármester vejét. Mint a hivatalos lap mai száma közli, az ellenséggel szemben tanúsított vitéz és eredményes magatartása. elismeréséért Jánossy századosnak őfelsége a vaskoronarend III. osztályát, a hadi .ékitmémnyel adományozta. A vaskoronarend III. osztályának adományozásával 1884-ig magyar nemesség is járt és a rendnek lovagjai külön egyenruhát kaptak. Azóta ezek a kiváltságok megszűntek, de manapság is ez a kitüntetés egyik legszebb megnyilvánulása a királyi elismerésnek. SPANYOLORSZÁG VÉGLEG SEMLEGES MARAD. Madrid, szeptember 20. Angolország és Franciaország diplomáciája hosszas és erőszakos küzdelem után csúfos vereséget szenvedett Spanyolországban. Ez a fordulat szinte már váratlanul következett. Az angol és francia pénz a szegény Spanyolországban óriási sikerrel működött és misein jellemzőbb, mint hogy ugyanazon a napon, a mikor a spanyol miniszterelnök, Dato, több heti tanácskozás után mint megingathatatlan elhatározást tette közzé a kormánynak és XIII. Alfonz királynak a semlegességhez való ragaszkodását ugyanakkor a spanyol radikálisok vezére, Lerroux Sándor, aki egyben barcelonai szociálistáknak is vezetője, az egyik nagy francia lapban a háború mellett foglalt nyíltan állást. A párisi „Journal" hasábjain irt cikket Lerroux és egyebek között azt mondotta, hogy Spanyolországnak részt kell vennie a háborúban, még pedig Franciaország oldalán. amely esetben — folytatta a jeles demagóg — ö is beállana önként katonának. Erre azonban már nem kerülhet sor. A spanyol miniszterelnök ugyanis, tekintve, hogy a sajtó izgatása kezdett veszedelmessé fajulni, a magához kéretett spanyol szerkesztők előtt kijelentette, hogy Spanyolország a legszigorúbban ragaszkodik a leghatározottabb semlegességhez, amint azt a kormány nyomban a háború elején kijelentette. Ez az álláspont, — mondotta Dato — már csak azért sem változhatik, mert egyegy ország állásfoglalása nem veszélyen vagy hangulatokon, hanem történelmi és közgazdasági törvényszerűségeken alapszik, azok pedig nem változhatnak márólholnapra. Ezt a határozott és bölcs kijelentést a gyanús hátterű lapok gúnnyal és elégedetlen "4 fogadták, maga az ország azonban va'ósággaí föllélegzett. A kormányhoz ezerszámra érkeztek az ország minden részéből az üdvözlések, amelyek mind a férfias és okos elhatározást dicsőitik. Spanyolország állásfoglalása az entente hatalmak egyik legnagyobb kudarca, mert ezt a szegény, nekik iszonyúan lekötött országot angolok és franciák biztos zsákmánynak tekintették. Magyarország, Ausztria és Németország ezek után igen nagy megbecsüléssel nézhet Spanyolországra, a melynek kormánya talán a háborúnál is nagyobb veszdelmet vett magára azáltal, hogy nem adta oda magát eszközül az angolok és franciák piszkos céljaihoz. A HÁBORÚ PONTOS KÖLTSÉGVETÉSE. Charles Richat író összeállította egy európai háború költségvetését. Támpontul hiteles jelentések és a korábbi háborúk kiadásai szolgáltak, igy elég pontos ez a költségvetés. A hadba szállók számát igy tételezi föl: Németország 4.600,000 Anglia 1.500,000 Ausztria-Magyarország 3.6oo,ooo Franciaország 3.400,000 Olaszország (?) 2.8oo,ooo Oroszország 7.ooo,ooo Románia (?) 300,000 Összesen: 23.200,000 Ezekre a napi kiadások frankokban: A csapatok élelmezése 63.ooo,ooo Állatok elesége 5.ooo,ooo Zsold 21.000,000 Munkások bére, arzenálok 5.ooo,ooo Lőszer- és tápszállitás 21.000,000 Csapatok szállítása 10.500,000 Lőszer: Gyalogos fejenkint 10 patron 21,000.000 Tüzérség 10 löveg ágyunkint 6.000,000 Tengerészet, 2 löveg ágyunkint 2.000,000 Felszerelés 21.ooo,ooo Egészségügy (sebesültek) 2.500,000 Hadihajók üzemköltsége napi 6 órai ut 2.500,000 Adócsökkenés 25 százalék 50.000,000 Segélyezés 34.ooo,ooo Kártérítés, rekvirálás, helységek, utak stb, pusztulása 10.ooo.ooo Összesen: 274,000,000 A hadviselő államoknak ennyibe kerül naponkint a háború. A balkáni és a semleges államok ezekbe nincsenek beleszámítva. Ha ezeket is beleszámítjuk, akikor a fent nevezett hatalmak nem mobilizált haderejének költségei kiegyenlitést adnak a végöszszeget illetően. A központi segélyző bizottság ülése Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta ülését a segélyező bizottság Bokor Pál polgármester-helyettes elnöklésével. Elnök bejelenti, hogy 1029 jelentkező nyeit segélyt, a mire 67,595 koronát osztottak ki. A napokban 70 család kap ujabb segélyt s igy ujabb 61,931 korona kerül kiosztásra. 1000 családnak még nem osztották ki a könyvecskéjét, ami 70,000 koronát jelent s ez a 130,000 koronával 2oo,ooo koronát tesz ki. Rósa Izsó dr. kéri a bizottságot, hogy kérje meg a pénzügyigazgatóságot az 1000 segély-könyvecske kiosztásának szorgalmazására. Jánossy Gyula tanfelügyelő előterjeszti, hogy a leányiskolákban katonák részére hósapkákat fogna'k készíteni. A hozzá való pamut-anyagot — 550 kgr.-ot — 5550 koronáért. A bizottság elhatározta, hogy az 5550 koronát a társadalmi uton összegyűjtött 17000 koronából fogjálk visszatéríteni. Szalay József főkapitány-helyettes a munkaközvetítésről jelentést téve. szubvenciót kér a segélyező bizottságtól, amit meg is kap; havi 200 koronát, amit nyomorba jutott nők között fognak kiosztani, mert katonák ruháit fogják kifoltozni. felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. Nyomatott Várnay L. könyvnyomdájában Szeged, Kárász-u. 9,