Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-20 / 237. szám

8. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. szeptember 20. A SEMLEGES SVÉDORSZÁG. MÉG HENCEG POINCARÉ. velünk együtt suttogják-e szent lelkesedés­sel: — Visszaadjuk, visszaadjuk negy­vennyolcért . . . HadiköleSönpénzfárak. Budapest, szeptember 19. Az osz­trák-magyar bank főtanácsa tanácskozá­sának főtárgya határozathozatal volt an­nak a megállapodásnak tervezésére vo­natkozólag, amelyet a banknak a két kor­mánnyal kell megkötnie a hadikölcsön­pénztár dolgában. Kiét ilyen pénztárt ál­lítanak föl, amelyeknek egyike Ausztriá­ban, másika pedig Magyarországon lesz. (Miniszterelnöki sajtóosztály.) A CÁR NEM MEGY A FŐHADI­SZÁLLÁSRA. Az ebien tc sajtója hozsannát kez­dett zengeni a nagy esetről, hogy Miklós orosz cár a főhadiszállásra megy, a galí­ciai harctérre. Ugy látszik, hogy a min­denható atyuska nem látja hadseregének -fölfujt „diadalait", mert mint most jelen­tik, nem megy a főhadiszállásra és nem veszi át a• fővezérséget, hanem a beteges cárevicscsel együtt Kievbe megy. Kiev tudniillik olyan város, hogy ha belső for­radalom tör ki, akkor könnyű a hadsereg mögé menekülni, ha meg majd az orosz hadsereget szorítjuk visszafelé, a cár utja Moszkva felé igen könnyű. AZ ALBÁN FEJEDELEM MÉGIS LEMOND Münchenből jelentik: Wied Vilmos herceg haza érkezett és otthonából prokla­máeiót intéz az albán néphez, melyben ha­tározottan bejelenti, hogy az albán trón­ról le fog mondani. Mit ígértek az orosz katonáknak? Egy orosz sebesült katona a követ­kezüket mondotta el: — Három gyermekem van otthon, meg a feleségem, — beszélte az orosz — nagyon boldogan éltem otthon a faluban. A nyáron azíáh dobszó mellett kiihirdet­ték a sztaroszt, a biró, hogy minden tar­talékosnak be kell vonulnia az ezrédéhez. Nem tudtulk, hogy miért. Én elmentem Vií­nába. Ott beöltöztettek és még aznap vit­tek mindnyájunkat a h/atár felé. Egyszer csak leszállítottak a vonatról és aztán .gyalog kellett tovább mennünk. Mikor kö­zel jártunk a határhoz, a katonáink közül sokan azt kezdték suttogni, hogy átvisznek minket Galíciáiba. Erre nagy elégedetlen­ség támadt a katonák között és hangosan is kezdték mondogatni, hogy nem mennek az ország határán tul. A kapitányunk erre hármat agyonlövetett, igen sokat kancsu­kával megveretett. A többiek aztán lecsen­de sedtek. Mikor átléptük a galíciai határt, az ezredünk parancsnoka beszélt hozzánk és azt mondta, hogy ne féljünk a namec és a venger katonáktól, csak attól őriz­kedjünk, hogy fogságba ne kerüljünk, mert azok nagyon kegyetlen emberek. Azt is mondta a parancsnok, hogy elfoglaljuk egész Németországot és az osztrák-ma­gyar monarchiát és a cár mindenkit meg fog jutalmazni. Hogy hány ezreddel jöt­tünk, nem tudom, de nagyon sokan vol­tunk. Az első csatában aztán, mikor lát­tuk, hogy az ellenségünk nem olyan erőt­len, mint a minőnek mondták, fogyni kez­dett a bizalmunk. Engem igen sokad ma­gammal elfogtak. Stockholm, szeptember 19. A Reiksdag a nemzeti védelemről szóló különleges tör­vényt tárgyalja. Ez alkalommal az összes pártok fejei a szigorú semlegesség mellett foglaltak állást, azonban az ország semleges­ségének megóvhatása érdekében szükséges­nek tartják a teljes fegyveres felkészülést. Berlin, szeptember 19. Az Oise és Maas között duló óriási csatában a német had­sereg döntö fölényhez jutott. Valamennyi írarscia támadást erélyesen visszavertek és most üldözik az ellenséget. A rossz időjárás miatt az operációk nem haladnak oly gyor­san, mint különben haladtak volna. De még így Is már csak órák kérdése, hogy az ösz­szoomlófélben levő francia hadsereg teljesen harcképtelenné váljon. Genf, szeptember 19. Lyoni lapok köz­lik, hogy Delcassé meghívta a francia kleri­kálisoik vezérét, De Mune grófot, lépjen be tárca nélkül a minisztériumba. A lapok az­zal kommentálják ezt a hirt, hogy Delcassé a klerikális Franciaországot meg akarja nyerni a köztársaság ügyének. Berlin, szeptember 19. Stockholmi távirat megerősíti a svéd kereskedelmi kö­röknek azt a hírét, hogy a francia pénz­ügyi .-körök elvesztettiélkl Tejüket. Francia cégek a legsürgősebb kérdésekre sem vá­laszolnak és a francia bankok semmit sem fizetnek ki, még a semleges külföldön la­kó honfitársaiknak sem. Róma, szeptember 19. Páris közönsé­gét ideérkező hirek szerint még mindig nem tájékoztatták a valódi helyzetről. Eddig nem közölték a lakossággal, hogy Laon és Reitns elesett. Bécs, szeptember 19. A Neue Freie Presse szerint a németek Marne menti győ­Genf, szeptember 19. Bordeauxból ér­kezett jelentés szerint Poincaré elnök kilenc japán tisztnek a becsületrendet adományoz­ta. Hasegava vikomt, a japán vezérkar fő­nöke és Aszada báró főfelügyelő a rend nagykeresztjét kapták. zelme nemcsak katonai esemény lesz, ha­nem egy nagyfontosságú politikai aktus is. A francia nemzet nem fogja megbocsátani a köztársaság elnökének a megalázó vere­séget. MEGSEMMISÍTETT SZABADALMAT Berlin, szeptember 19. A Figaro sze­rint a francia 'kormány az angol és orosz kormányok példáját ikövetve, semmjsnek nyilvánítót la a német, osztrák és magyar szabadalmakat. HÁTRÁLNAK A FRANCIÁK. Berlin, szeptember 19. A Neue Mühí­hausen Zeitung írja szeptember 10-iki ke­lettel: Az utóbbi napokban heves harcokat vivtak a német csapatok a franciákkal Thann, Gebweiler és Sulz mellett. Sulz és Gebweiler városokat kiürítették a franciák. A biihli gyárat, amelyet az ellenség meg­szállva tartott, összelőtték. A franciák Felső­Elszászban mindenfelé hátrálnak. Belfort­ban, mint a fogoly franciák mondják, már nagyon fogytán vari az élelmiszer. BEHÍVTÁK AZ OLASZORSZÁGI FRANCIÁKAT. Rómából jelentik: Olaszországban a franciákat az ottani francia követ kiszólí­totta, hogy jelentkezzmék 48 éves korig katonának. Lánghaboryl megiot a Balkán, Bécs, szeptember 19. A Reichspost je­lenti Szófiából: ideérkezett hivatalos jelen­tések szerint Alacedóniában borzalmas álla­potok uralkodnak, itteni kormánykörök nem tagadják, hogy ez állapotok veszélyeztetik a balkáni békét. Beigazolást nyert, hogy a íiisi kormány valamennyi ószerbiai fogház­ból kiengedte a rabokat, bandákká alakitotta őket és ezek most Ujszerbiában helység­röl-helységre járnak és mindenkit kénysze­rítenek, hogy belépjen a szerb hadseregbe. Sok helyen harcokra kerül a sor. Umleno falunál a szerb komitácsik és a bolgárok között elkeseredett harc volt, mely számos áldozatot követelt. Durazzó, szeptember 19. Durazzóból utóbbi időben semmiféle jelentős esemény liire nem érkezett. A város csendes, a ren­det semmiféle jelentősebb incidens nem za­varta meg, nem számítva néhány rakoncát­lan. ember lopásait, akik a megszállás első napjaiban sem függesztették fel működésű­ket. Szófia, szeptember 19. A „Dnevnik" azt írja, hogy az orosz kormány megint felszólította Bulgáriát, hogy az orosz bi­rodalom oldalára álljon. A fegyveres se­" fejében Oroszország fölajánlotta Lai • inának fsztip városát háromszáz négyzetkilométernyi kerületével együtt Azonban kikötötte, hogy ehhez az ajánlat­hoz Szerbia jóváhagyását is ki kell kérni. Az orosz ajánlatot a imai viszonyok között Bulgáriában nem veszik komolyan. A macedónok üldözése. Szófia, szeptember 19. A bolgár távirati ügynökség jelenti: Folytonosan ujabb és ujabb macedón menekülök özönlenek át a bolgár határon, hogy megmeneküljenek a szerb hatóságok bánásmódjától, amelyek folytonosan üldözik őket és naponta ujabb nyomasztó adókat vetnek ki rájuk. A sze­rencsétlen menekülőkre a szerb katonák lesből tüzelnek, mihelyt átlépik a határt. Előfordul, hogy a golyók a bolgár helyőr­ség közvetlen közelében esnek le. Kellemetlen incidensek elkerülése céljá­ból, amelyek ilyen körülmények között könnyen felmerülhetnének, a bolgár kor­mány lépéseket szándékozik tenni a szerb kormánynál, hogy ez a szükséges intézke­déseket megtegye. KOLERA NISBEN. Bécs, szeptember 19. A Neue Freie Presse-nek jelentik Szalonikiből: Nisben ki­tört a kolera, amelynek következtében má­ris számos megbetegedés történt.

Next

/
Thumbnails
Contents