Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-19 / 236. szám

6. DÉLMAGYAR QRSZÁ G •Szeged, 1914. szeptember 19. — Mégis csak sok, liogy ötven katonát is ráültetnek az embör nyakára. — Ne panaszkodjon kend, mondta a .szomszédasszony, ment ugy jár majd kend is, mint a GiLicze báró. — Hát az hogy járt? — kíváncsiskodott Erzsók néni. — Az leiköm ugy járt, liogy katonaságot ko vártél óztak be Deszken, A báró kastélyába is ipomt százegy katona jutott volna. De azt mondta a báró: ide bizony egy szál katona se töszi be a lábát, aztán nem is engedte he őket. Erre a katonaság bepanaszolta a bárót a királynál. A király mög föilhivatta Budavárába és igy szólt: — Jól van báróm, nem engedted ba a kastélyodba .az én százegy katonámat, ezért én most tégöd arra átéllek, hogy holtodiglan százegy kutyát eltarts. Azóta van a deszki kastély udvarán százegy kutya, magam is láttam, mög is olvastam őket. Az ös&zes harcterek legjobb és legáttekinthetőbb térképei legolcsóbb áron Várnay L. könyvkereskedésében (Kárász-utca 9). szájp adlás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesenpótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve r Barf a Ágoston fogtechnikus = SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. H TELEFON 1364. ' jg-aa Kicsiny megtakarított pénzecskéje, melyet feleségének és gyermekeinek akart küldeni, odavolt. Mikor aztán kiszabadult a franeiák kezei közül és a kórházvonaton Berlinbe vitték, az egyes állomásokon a közönség kisebb-nagyobb pénzekikel ajándékozta meg. Ezt a tőkécskét őrizgette most olyan féltékenyen. — Feleségem, — beszélte tovább — most várja hatodik gyermekünket s bizony nagy szükségben van. Kérem, szíveskedjék ezt a kis pénzt elküldeni s neki nevemben levelet irni. Hogy örült, mikor egy óra múlva már kezében volt a postai feladási vevény. Soká tartotta maga elé s elképzelte magának az örömet, amit a pénz odahaza kelteni fog. Elbeszéltem Brückemann történetét barátnőimnek és másnap a szegény ember rengeteg sok ajándékot kapott. Egy teljes csecsemőkelengyét s ruhákat felesége és öt gyermeke részére. A sok holmit kiteregette maga elé a takaróra és boldogan nézegette. Minden egyes ruhánál meg is mondta, hogy gyermekei közül kié legyen. Mialatt beszélt, addig boldogan babrált a holmi között s az egyik gyermekfőkötőcskét az öklére próbálgatta. — Ez a piros ruha pompásan fog állatji a kis Aimuskának. Es mily boldog lesz vasárnapoíikirit Frici ebben a bársonyöltözetben! Ez a zöld szoknya és blúz legyen a nagy Gusztié, ő fogja majd ápolni az anyját Ki veti be a magyar ugart — Gondoskodni kell az őszi veiésröl. (Saját tudósítónktól.) Általános a panasz •a hadviselő államokban, liogy ipara.- munkások .körében -nagy .a munkanélküliség, ellenben a mezőgazdáságnak sok munkáskézre volna szükségé. Az Iparban ugyanis az üzemek részleges szünetelése folytán.- a régi állapot alig változott, .a falvaik munkabíró lakossága azonban jóformáin kivétel nélkül bevonult anélkül, hogy a mezőgazdaságban üzemszünet vagy akárcsak korlátozás is állhatna be. A laikus is jól tudja, hogy a mezőgazdasági munkákat évről-évre ós időről-időre szabályszerűen él kell végezni, hogy -az egész évi termés és ezzel a legfőbb társadalmi feladat, a lakosság élelmezése biztosítható legyen. ^ A mezőgazdasági termcilés sajátos vonása, liogy feltétlenül a munka folytonosságát igényli ós Igy a vetés .és kapálás késedelmes elvégzése vagy abbahagyása katasztrofális lehet. Rendes időkben is alig elegendő a rendelkezésre álló munkáskéz, mert állandó a városokba való vándorlás, amelyet a jobban jövedelmező ipari munka iidióz elő. Most. — nálunk é>p ugy, mint mindenhol — az aszszonyokra és gyerekekre niaradt a mezei munka, akik természetesen nem tudják megfelelő módon és mértékben elvégezni. Ez a probléma, amely a hadvezetőséget ép ugy kell, hegy érdekelje, mint a kormányt és a nagyközönséget, miniden felé nagy fejtörést okoz. Gondoltak arra, hogy a fölösleges ipari munkaerőt, akár kényszerrel is, mezőgazdasági munkára osszák be, ez azonban egyáltalán nem olyan egyszerű megoldás, mint amilyennek látszik. A mezőgazdasági munka ugyanis sok gyakorlatot és képzettséget igényel, habár nincs is olyan rendszeres szervezete, mint az ipari munkának. Ezért tehát mezőgazdasági munkálatokra és a születendő kis testvénkéjét. Ő, hogy fognak örülni, ha ez a sok szép( dolog megérkezik! Előre el tudom képzeln'i az örömüket! Néhány nap múlva megjött az asszony köszönő levele, mely áradozott a boldogságságtól. Most, — irta — hogy kapott egy kis pénzecskét is és ruhát is, nem kell eladnia a malacot, melyet még a férje vett. Fel fogják nevelni, hogy nagy és kövér legyen, mire az apa hazajön. Azt is irta, hogy kisebb lakásba hurcolkodtak át s ebben a lakásban az képezte legnagyobb gondjukat, hogy az uj ólban megszokik-e a kis malac s hogy fog-e enni? Mindnyájan lélekzetiiket visszafojtva kukucskáltak be az ól ajtaján „és a malac, hála a jó istennek, evett". Mennyire mutatta ez a körülmény az egyszerű emberek nagy szegénységét. A beteg Brückemann lelkében talán még nagyobb volt az öröm, mint 'családjánál. Boldogan beszélt ő is a malacról, amely majd meghízik és Ízletes hust, sonkát és hurkát fog adni. Sajnos, ö már nem várhatta meg ezt a nagy időt. Néhány nap rriulva egy éjjelen csendesen meghalt. Arcán mosolygás volt, bizonyára halálos órájában is arra gondolhatott, hogyan örülnek odahaza övéi a sok szép ruhának, a kapott pénznek és a kis malacnak. Nagy katonai pompával ment végbe a temetése. csak azokat az ipari munkásokat lehet alkalmazni, akik valamikor mezőgazdasági múukát végeztek s most erre önként váll átkoznák, miután a kénysz-erakiciónak semmi értelme nincs, annál fcevésbbé, mért a gépmunka nálunk még nem fejlődött odáig, hogy; a mezőgazdasági kézimunkáit pótolhatná. A munkanélküli ipari munkásokat, a mennyiben .nem alkalmasak mezőgazdasági teendőkre, hasznos ipari munkákkal kell foglalkoztatni, esetleg az üzemkényszer el ver alapján, hogy az ipari termeilés folytonossága minden körülmények közt 'biztositható legyen. Igy azután közvetve elő lehetne segíteni a mezőgazdasági terme-lés intenzitásának fokozását. Mindenekelőtt, amint rámutattunk, az ipari munkaerő feleslegéből, amennyUn-u mezőgazdasági munkára alkalmas, össze kell állíttatni a megfelelő munkáscsaipatoikai. Az őszi vetés biztosítására azonban ez a. megoldás nem elegendő. A kormánynak a hadvezetőséggel együtt gondoskodnia kell arról, hogy a népfelkelés nélkülözhető csapatai, megfelelő beosztás mellett és erre való alkalmatosságuk szerint, mindenhol elvégezzék a legszükségesebb vetési és kapálási munkálatokat. ahol az otthonmaradt munkaerő érre nem elégséges. Figyelemmel kell itt tenni arra, hogy a kisebb gazdaságokban rendszerint az öregek, asszonyok és gyerekek gondoskodni tudnak az őszi munkákról, a nagyobb birtokokban és itérietekben azonban a férfinép hiánya, a gépmunka ellenére súlyos következményekkel járhat. A legrövidebb időn belül tehát intézkedni kell abban az irányban, liogy az önként jelentkező és alkalmas munkanélküli iparosok igénybevételével nagyobb népfelkelő osztagokat rendeljenek ki azokra a vidékekre, ahol sürgős mezőgazdasági ruuukák várnáik elintézésre. Börtönre itélt szerb izgató. A szegedi törvényszék büntetőt,anácsa ma ismét egy szerb izgató fölött Ítélkezett, aki a trónörökös-pár szomorú tragédiájának hírét használta, fél arra, hogy gyalázatos elveit hirdesse. Alándics Mátyás, csongrádi molnár volt a vádlott, aki Ferenc Ferdinánd .'meggyilkolásának napján, junitis 28-án, amikai- m gliállottá a döbbenetes eseményt, igy fakad! ki: — Ugy kell neki, bár csak minden magyart igy lőnének le! Amikor (periig ,az első mozgósítási parancs megjelent, a magyargyűlölő molnár a községháza előtt, szónokolni kezdett: — Ezt is már régen meg keltett volna csinálni. Most legalább ös^zelövöldöz,hetik a magyarokat a szerbek, meg az oroszok. Mán dics izgatás vétsége és a király,i ház tagjainak megsértése rniat-t került a Hevessytan-ács elé. A tárgyaláson a vádat Deciara Dénes királyi ügyész képviselte. A biróság bűnösnek találta •Mándiesot az ellen e emelt vádban és ezért egy évi börtönre itélte. Máudles Mátyás már a tizennegyedik szerb, akit Szegeden azért liláitok ŰL, ment a trónörököspár elleti el,követett orgyilkos merényi-t fölött örömüket, merték nyLlvánitani.