Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-19 / 236. szám

4 ÜELMAG Y AKORSZAÖ Szeged, 19X4. szeptember 19. történetek Vilmos császárról. (Saját tudósítónktól.) Még 1912. szeptem­ber 12-én, vagyis két évvel ezelőtt közöltük az alábbi kedves apróságókat, amelyek Vil­mos császárral történtek meg. Abban az idő­ben egy francia újságíró hozta nyilvánosság­ra ezeket és most, azért közöljük ismét, hogy bizonyítsák, miként vélekedtek a franciák hü szövetségesünkről még akkor, amikor még nem voltak háborúban a, németekkel. A fran­cia újságíró feljegyzései, — melyeknek min­den sorából biérzik a császár iránt való szimpátia, igy szóltak: Vilmos császár állítólag már négy ér előtt készült megnézni Ia svájezi hadgyakor­latokat, meri a lotharingiaí hadgyakorlato­kon igy szólította meg \Specher-Bernegg ez­redes, svájezi attasét: — Mit mondanának hozzá Svájczban, ha egyszer mint turista végignézném az önök h ad gyakorlatait ? Zürichben meglátogatta a húgának egy­kori nevelőnője, Brujorgné, aki évek óta Genfben él. Az öreg matrónával szívesen el­beszélgetett u császár, hogyne, mikor az édes gyermekkorról ábrándozhatott, miközben Brujorgné elevenen mesélte el, hogy miféle sok csínyt cselekedett. A nevelőnő egyszerre megkérdezte: — Hát arra emlékszik-e felség, mikor megkínozta a nővéréti Hogyne emlékezett volna, bizony emléke­zett, de édesebb ilyesmit a más szájából hal­lani, azért csak nógatta Brujorgenét, mondja hát. Az öreg nő elkezdte: — Egyszer a nagy faliszekrénybe zárta a hercegnőt, ráfordította a, kulcsol és én cl­szörnyűködtem. Féltem, hogy a hercegnő megfullad, felséged azonban nem akarta ki­nyitni a szekrényt. Végre én panaszra men­tem felséged nagyszüleihez s ez használt. De l:i is kapott felséged. A francia hírlapíró — hogy. hogy nem, — tudomást szerzett egy fölötte érdekes be­szélgetésről, amely Vilmos császár és Forrer svájci szövetségtanácsi elnök között történt. Vallásról volt szó s a császár hirtelen igy szólt Forrerhez: —- Nem szeretem a papokat. A lelkészért és a prédikátorok nem tolmácsolják hiven az evangéliumot, de ez még a kisebb baj volna, sokkal nagyobb, hogy tódítanak hozzá, a ma­gukéból és az aztán egyáltalán nem evangé­lium,. Kedves olvasmányom a biblia, s mond­hatom önnek, hogy sok nagy politikai pro­blémának a megoldását abból merítettem. Aztán a népek egyetértéséről és a béke fentartásáról esett szó. A császár azt a meg­győződését fejezte ki, hogy ha egyszer — a mit Iaz Isten ne adjon — konfliktus támadna a német birodalom és Franciaország között, Svájcnak semlegessége felől szentül meg van győződve. —• Hiszem, hogy önök egyaránt becsületesen fognák fel a neutralitós köte­lességét velünk és a franciákkal szemben, A svájci hadsereg nekem Hat hadiestet takarít meg, — igy fejezte be a beszélgetést Vilmos császár. |4*3aaB«»aa(aB9Baas9BaaBaaaBaBBa»BaaaiiaBasi;«BsaaaBS A Dél magyaiorszég te lefonj ai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 8!. Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon: 11-85. ^ Szombaton, vasárnap sziexLz;á,ció 11 haditftoH Dránia 3 felvonásban. ^Ca a vége jó, minden jó Vígjáték 2 felvonásban. első sabáci hős szegedi temetése és a szegedi hon­vérifözérek had­ba vonulása, A Korzó-mozi eredeti felvétele. Előadások szombaton 5,7 és 9 órakor, vasárnap délután 3 órától éjjel 12 óráig. A newyorki magyarok. Newyorkból érkezett levél most össze­függő képét rajzolja az amerikai közfelfogás kialakulásának a háborúról. Szerbiáról, Oroszországról és mi rólunk, továbbá azok­ról az eszközökről, amelyekkel Oroszország él Amerikában, hogy neki kedvező közvéle­ményt -teremttsen. Szól a levél Károlyi és társainak amerikai szerepléséről is s meg­világítja ennek káros hatását, a világháború veszedelmeivel szemben. A szerbeknek küldött ultimátum impo­nált az amerikaiaknak, mert a monarchia ezzel erejét- mulatta s -ezzel -a tettekkel té­nyező nagyhatalmak sorába állt. De a nagy amerikai lapok mégis oly bam-gon .irtak, a melyen -nyilván meglátszott a guruló rubel hatása. Ilyenformán -akarták -elhitetni Ame­rikáiban azt, hogy a monarchia erőszakkal rántja bele -a háborúba „a h-aza-fiságáról elő­nyösen ismert, szabadságszerető Szerbiát." A londoni, párisi ós péterváni- közlések sziv-es fogadásra -találtak az amerikai lapokban, -a melyek aztán olyikóp kommentálták a történ­teket, hogy Szerbia megfelelt az ultimátum föltételeinek, de ez -az ultimátum már magá­ban hadüzenet vol-t, amely olykép volt meg­szövegezve, hogy - Szerbia olybá is vegye. A szerbek amerkai vezére Pupin -M. J. tanár minden -alkalmat megragad a monarchia bo­feketitésére s az orosz rubelek segítségével e-1 'is éri, hogy a lapok -közlik -a véleményét. Viszont azonban nagyon ifölitünt az -amerikai újságíróknak, akikkel beszéltem, az -a -körül­mény, hogy az itt járó magyar képviselők miért dörgölőznek annyira -ahoz a politikai hitvalláshoz, amely a nemzetiségi kérdések­ben a cár politikáját fedi. Amennyire meg­értik Pupin tanár kirohanásait, annyira cso­dálkoznak a magyarság széthúzásán, amikor külső ellenségek törekvéseinek -a letöréséről van szó. -Egyébként az izgalmas hábo-rus hirek megmozgatták az itteni magyarság lelkiis­meretének húrjait is, amelyet egyidőr-e Ká­rolyi-féle mozgalom foglalt le. Az amerikai magyarság most már kezd tisztán látni és arra a tudatra ébred, hogy a cár birodalmá­nak -a politikáját alátámasztó törekvések milyen veszedelembe sodorták volna Magyar­országot, ós milyen soha ki nem reparálható -tévedés lett volna ezt -a politikát erkölcsi és anyagi támogatásúikkal alátámasztani. Szájvíz Berlinben képesített nyeivtanárnő 0 német oktatást nyújt nyelvtan­ból, irodalomból, művészet­történelemből. — Rosenfeid Margit Petőfi Sándor-sugárut 25. 00000000000000000 0 0 0 0

Next

/
Thumbnails
Contents