Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-02 / 219. szám

6 DfiLMAGYAKOBSZAG Szeged, 1914. szeptember 2. az ipartestület átengedi helyiségeit a Vöröskeresztnek, hogy azt kórházzá alakítsa át. 100 ágyat állítanak ;föl s rövidesen megnyitják az ujabban érkező sebesültek részére. A megalakított kórházbizottság elnökei: tettek: lovag Worzikovszky Károlyné, Nónay Dezsőmé, Vészits Lászlóné, Horváth Lajosné, Polgár Lászlóné. — A teherforgalom. Az államvasutak vonalain megindul a teherforgalom rendes lebonyolítása. A (mozgósítási forgalom alól fölszabadult vonalakon a teheráru-szállitások igen nagy arányban folynak. A tüzelőanyag hiányától való félelem most' már teljesen indokolatlan. Augusztus 24-tőI 29-ig Szegedre 1800 métermázsa tüzelőfa és 1420 köbméter szén érkezett. Azért csak ennyi, mert a kereskedők ennyit rendeltek. A szegedi üzletvezetőség vonalain a forgalom megindulása Óta 81,200 métermázsa gabonát szállítottak. Elszállításra vár még 314 kocsi rakomány. ~ Megváltozott a menetrend. A Szegedről—Aradra induló vonatok menetrendje szeptember elsejétől kezdődőleg a következőkép változott meg: Indul: Szegedről Aradra (éjjel) 3 óra 6 perckor, délelőtt 10 óra 35 (motor), délután 3 óra 17 és 5 óra 6 perckor. — Érkezik: 9 óra 31 (személyvonat), délután 3.40 (motor), délben 12 órakor és reggel 7.53 (motor). A Szegedről Budapestre és Temes•várra induló összes vonatok menetrendije, még a régi marad. — Kenyérkereset a nőknek. A D.M. K.E. elnöksége közhírré teszi, hogy szegedi női háziipar telepén (Béke-utca 2. szám) állandó foglalkozást és tisztes kenyérkeresetet biztosit a háborúba vonultak itthonmaradt nyira állanak Rouentól és mi rend, parancsnoksúg, fegyelem nélkül állunk! A közelgő Loire-sereggel áltatnak minket, fjot áll ez a •sereg? Tud róla valamit? Páris éhezik és nem kap segítséget. A köztársaság őrültségei még a császárság hóbortjait is 'túlszárnyalják. Mit jelent ez a tétlenség? Kedélyemet óriási gyász •tölti be .Érzem, hogy közeledik a latin viág vége. 1870 szombat este. Kegyed azt kérdezi: de ha győzünk? Egy ilyen hipotézis ellent mond a világtörténelem eseményeinek. Hol olvasta ön, hogy a dél leverte a delet? A latin- faj kihalóban van. Franciaország követni fogja Spanyolország és Itália sorsát . . Dieppe, 1871., márc. 11. Az egész világ követni fogja a poroszok példáját és az egész világ katona lesz. Oroszországnak most -négy millió katonája van. Egész Európa hamarosan egyenruhában lesz és ha valaha boszut akarnánk állani leveretesünk miatt, nagyon is vadul fog velünk szemben viselkedni. Pedig bizonyos, hogy Franciaországban a jövőben nem fog a lelkeken -más gondolat uralkodni, mint az, hogy Németországon boszut kell állani. Franciaország minden kormánya, bármelyik pánthoz tartozzék is, csak addig fogja magát tarthatni, ameddig erre a boszuvágyó szenvedélyre spekulál. Ezentúl -miniden igyekezetünk a tömeggyilkolás felé fog irányulni. Ez lesz ezentúl Franciaország vágya, ideálja! Ó, -bárha egy békés ország napja alatt végezhetném be életemet! Gusztáv Flaubert 1880-ban halt meg. A francia revánsot nem érte meg, de nem is óhajtotta. Jövendölése, hogy Franciaországban csak oly minisztérium létezhetik, mely a revánsot hirdeti, beteljesedett. női családtagjainak vagy kereset nélkül álló oly nőknek, akik a fehérnemű varrásban jártasak, vagy azt megtanulni óhajtják. Akik már jártasak az ilyen munkában, állandóan nyerhetnek olyan fehérnemű varrást, amit otthon végezhetnek, akik a fehérnemű varrásban gyakorlatlanok, azt rövid tanfolyamon néhány nap alatt megtanulhatják. Jelentkezhetni Nagy Ida úrhölgynél a DMKE női háziipar telepének vezetőjénél. Békeutca 2., ahol minden felvilágosítást is nyerhetni. — Már Bismarck megmondta. A mostani háborús helyzet Bismarck több kijel-enítésé-t oly feltűnő módon igazol-ta, hogy azok szinte jóslatszerűen hatnak. Még 1895-ben történt, hogy Bismarck és Sybe[, a kiváló német történetíró közt szóba került a különféle népek mozgalmainak és -törekvéseinek kérdése. Sybel utalt a-z emberiségnek eredettől való, nyugat felé irányuló törekvésére s -mindjárt hangsúlyozta, hogy a szláv népek előnyoimul-ásánalk meggátlására, kétféle mód' közt -kell választan,iok a germánoknak: vagy kiűzik és megsemmisítik a szlávokai, vagy lakhelyüket áthelyezik Európa legnyugotibb részeire. Sybel fejtegetésére valaki a társaságban azt a megjegyzést tette, hogy a német nép a védekezés -egyik -módjáboiz sem folyamodihatik, mert akkor kulturális hivatásáról kellene előbb lemondania. — Ifjú ember. —' felelt meg Sybel — mi, németek, örökös harcban állunk a föld minden népével. Szakadatlanul tart a népek vándorlása ezen. a bolygón, -mely vándorlásnak csak erőszakkal tehet időközönként gátat vetni. Hogyha például a kinaiakat nem kerítené körül ama bizonyos fal talán bizony már az oroszok helyén laknának. Ázsia az -emberiség kiapadhatatlan forrása. Itt az ideje, •hogy imi is tovább menjünk, mert -helyet kell engednünk az előre törekvő 'népeknek. Erre a válaszra viszont azt az észrevételt tett-e valaki, hogy a németek helyzetváltoztatása egyedül a franciák rovására -történhetik, ami pedig lehetetlen, mert hiszen- Németország épen most készül testvéresülésre a franciákkal. Most azután beleszólt a vitába Bismarck is. — A németek, — mondotta a vaskanceliár — sohasem lehetnek testvérei a franciáknak, még pedig a; két nép faj-beli különbözőségeinél fogva. Franciaországgal leg-fölebb mű-barátságban élhetünk. A háború önként áll elő, a kormányok és népek akarata nélkül. Ugy keletkezik, mint ahogy a kráter kitörése készül s mikor már szinte a levegőben van: akkor l-e kell vezetni! A szó szoros -értelmében vezetni kell, mert az a háború, melynek nincs vezetése: vesztett háború! Gondoljoncsak a harmincéves háborúra. Arra a kérdésre, vájjon az egyszerűség kedvéért Németország m-iért nem köt szövetséget Oroszországgal vagy Nagyibritanniával, igy felelt ni-eg Bismarck: — Ami ma -még tehetetlen, holnap már (megvalósulhat. A világ szin-padán folyton változnak a viszonyok. Mi okon lépne velünk szövetségre Oroszország? Talán azért, hogy Baaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa Délmagyarország előfizetési ára Szegeden; egy évre . félévre negyedévre egyhónapra Vidéken: egy évre félévre 24.— kor. 12.- * 6.- „ 2-- * 28.— kor. 14.- , 7.- . Nagybritanniát Ázsiában szorongathassa? A -mi flottánk err-e a célra gyenge, hadseregünk pedig messze kiesik ia lőtávolbál. Nagybritan;nia! E hatalom politikája egy szóban csúcsosodik ki-: materializmus! Nagybritannia gazdasági téren legveszedelmesebb elle-n-ség-e Németországnak. Győzhetetlennek -tartja imagát és azt biszi, ho-gy nincs- -szüksége -Németország segítségére. Nagybrita-nnia- minket nem tart egyenrangú hatalomnak és csak bizonyos föltételek mellett lenne hajlandó v-el-ünk szövetséget kötni, amire pedig mi nem vagyunk kaphatók. A jövő inkább Amerika felé hivja fel ügyelmünket, amellyel közös érdekünk van Nagybritánniával szemben s mely közös érdek minket még egyesíteni fog valaha ! Abban a szövetségben-, amelyet mii kötünk, kell, hogy mi legyünk az erősebb fél. — Egy repülőgép kalandja a francia határon. A Brandenburger Zeitung legutóbbi száma egy hadi pilóta levelét közli, amelyben a következő érdekes részletek vannak. Legutóbb szombaton este parancsot kaptam, liogy hajnalban repülőgépemmel ellenséges területre menjek. A feladat a következő volt: Az ezred területéről egy francia váron keresztül francia földre kellett repülnöm, hogy az ellenség védelmi vonalát kikutassam és onnan visszatérjek. Az ut hoszsza körülbelül 300 kilométer. Másnap reggel első kakaskukorékoláskor kigördült a repülőgépem a város piacára, ahonnan azonnal nyugati irányba szálltam. Fél óra inulva már 1200 méter magasságban voltam és egyenesen a francia határ felé mentem, amikor kísérőm, A. főhadnagy figyelmessé lett apró kis füstfelhőkre, amelyek utunkat kisérték. Azonnal tisztában voltam, hogy az ellenséges tüzérség igyekszik utunkat megakadályozni és ezért 2000 méter magasságba emelkedtem. A tüzelés azonban nem szűnt meg. De mivel a lövések iránya többé már nem az én utamat kisérték, hanem állandóan egy más ponton értek célt: körülnéztünk és észrevettük, hogy három ellenséges aeroplán üldöz bennünket. De ezek csakhamar eltűntek a szemünk előtt. Később hallottuk, hogy tüzérségünk két ellenséges repülőgépet lelőtt. Az egyik pilótának mindkét kezét leszakította a löveg. Háromszoros hurráhval repültük át az ellenséges határt, amig az 1870—71-iki háborúból ismert csatatereken szálltunk keresztül, ahonnan minden akadály nélkül tovább mehettünk. Itt észrevettük, hogy délről nagy csapattestek húzódnak északkelet felé. Megkerültük a teriiletet és a Maas folyó mentén akartunk haladni, de ettől kezdve csaknem szakadatlanul lövöldöztek ránk. Láttam többek között egy gyalogos századot, amely a városon haladt keresztül és hirtelen megállt és igyekezett bennünket tüzeléssel letériteni. Némán és egykedvűen figyeltem gépemet és vártam, liogy mi következik. Ekkor hirtelen gyönge rázkódást vettem észre gépemen, ez volt az egész. Amint később megállapítottam, az egyik szárny négy lyukat kapott a gyalogság tüzelése alatt. De anélkül, hogy irányt változtattam volna, tovább haladtam. Há-. rom és fél órai ut után leereszkedtünk a csapataink előtt és automobilon siettem a hadtestparancsnokhoz, ahol jelentésemet élőszóval elmondottam. — Aki eltitkolja a sebét. A „Temesvári Hirlap" irja: Mint a méhek a köpüből: ugy rajzottak ki az egyik vonatból a katonák. A perronon megállott egyikük, körülnézett s mikor megpillantott egy vörös keresztes civil embert, odasietett hozzá: — Ugy-e kérem, az ur orvos? — Igen. — Szeretnék valamit bizalmasan mondani. — Mondja. — De méltóztassék valahová bejönni, ahol doktor ur meg is vizsgálhat. Az orvos nem tudta mire vélni a dolgot, de azért bevezette a katonát az egyik vasúti irofD' ''<•>' ' 'gbe. Ott a katona stó nélkül zuobonyát, ingét s oldalán egy bekötött sebre mutatott. Az orvos le-