Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-18 / 235. szám

Szegőd, 1914. szeptember 18. i/ÉLMAGY ARORSZÁG BESZÉLGETÉS A NYOMORRAL — Séfaközben a városházán. — (Saját tudósítónktól.) A városházán hámom nap óta szorgosan folyik a hadbavonult katonák családjainak .járó állami segély kiosztása. A jelentkezők oly tömegesen szoronganak ia város/háza (folyosóján, ihogy a rendes, sima lebonyolítás miatt soreédnlákat kénytelenek kioszltam. Cicatricis Lajos dr. főispán intézkedésére a tanfelügyelő vezetése alatt lefolyt összeírásokat ia pénzügyigazgatás-ág soron iklviil átrevideálta. Mindegyik "igényjogosult részére egy kis könyvecskét osztottak ki. A pénzügyiigazgatóság a segélyösszegek (káosratásával — az állami adókat k ezelő — városi adóhivatalt .bizta meg. Laczkovics János tanácsi kiadó elé 8—S gyerekes anyák j őrinek, kiknek igazolásuk után könyvecskéikbe bevezetik az első segélyezés összegét Azok, akiknek kenyérkeresőjét az első mozgósítások alkalmával beszól itották katonai szolgálattételre, másfél liavi állami segélyben részesülnek. Eddig 2300 a jelentkező, akik közül >az első két napon 320nak osztották ki a segélyt. Batyuval, legjobb ruháikban jönnek fel •a városházára a segélyt-kérő asszonyok. Egyikük-másikuk gyermekét is magával hozza s kézen foigva szorongattatja a szűk, zsúfolt teremben. Olyanok ezek, akiket eddigelé csekély pénzbeli és természetbeni ellátással valahogy esak .fenntartott a 'társadalom jószívűsége, de akik immár türelmetlenül várták nyomoruk enyhítésére a rendszeres állami 'Segély kiosztását. lAiz egyik .asszony, egy sápadt, (beesett mellű, a padra eldőlve alussza álmát. Latsaik 'rajta, hogy ki van „időivé" a munkától, •S a keze egészen .jkiáillott" a sok /mosástól. Gyengéden Ifelköltőm: — (Miért alszik még -délelőtt is, jó aszszony? _ kérdem. Amerikai szenzációk. Hanns Heinz Ewers, az ismert nevü német írót a háború kitörése Newyonkban érte nenq siethetett már haza fegyvert ragadni. Augusztus 'tizenötödiki kelettel érdekes lesiet irt a „Berliner Zeitung am Mittag"tók a newyonki hangulatról: — A Broadwayn fel és alá, valamennyi utcán és avenuen, a subway-.n és a inagasyasuton mindenütt az ujságárusok roliannak es kiáltoznak: w „Ali about the war, all about ithe war! war special extra!" (A háború összes részltei, háborús külön kiadás!) Nem akaróik újságot venni. Tudom, tele rónnak a legaljasabb hazugsákokkal. És mégis megvesszük íiket, mindig és mindig újra öt-tiz-husz lapot naponta. Mindennap U/íyanazt olvashatja az ember. A szerbek nagy győzelme, 40,000 főnyi osztrák-maSyar haderő megsemmisítve! Ez a legkisebb szám, de néha 100,000, sőt 400 ezer is. Az amerikai sajtó szerint „annihilated" osztníik-magyarokat két millióra becsülöm. A 'temeteknek sem megy sokkal jobban: mindennap három-négy csatahajót s ugyananyfy> Zeppelint lövöldöznek össze. Belgiumban, Lotharingiában, Elszászban naponta megverik őket s számtalan foglyot és ágyút feszítenek. Ezzel szemben a szerbek, montenegróiak, belgák, franciák, angolok a hősiesség mintaképei. Egy francia katona Elzászban egymaga tart egy egész napig egy talut bárom német zászlóaljjal szemben fc cgy belga lovashadnagy ugyancsak egymaharmincöt nlánust fog el. Egy másik franma felugrik a robogó német katonavonatra, edobja a vonatvezetőt, a vonatot Francia— Reggelig dolgoztam, mostam, .hát muszáj csak valamikor pihenni . . . s újólag visszadőlt a kemény fapadra. A délelőtti napsugár .bevetődött az ablakon ós megvilágította a .szegény asszony cráncas arcát. • » Egy öreg, töpörödött anyóka, a kalapja régi-módi, kifakult selyemruhában idegesen, türelmetlenkedtve várja, hogy mikor kerül reája a sor. A nalgy szegénységben, iparkodik fénye®, ünneplő ruháját eltakarni, szeretné, ha valamivel is szegényebb volna. Nem találja helyét. Ide-adla itipeg: — .Egyetlen támaszom vitték el. A fiam, ki féltő .gonddal tartott él. Vasúti munkás •volt, jó kereső. Ami pénzünk volt, elvitte. A háborúba is esalk .kell pénz. Restellem — » szégyenkezve húzta ki selyem-szciknyája ráncait — dehát a szükség mégis csak idehozott. Az egyik, gyerekét cipelve, tarka kendőjébe köti gondosan a kapott pénzt, örömmel néz végig a várakozókon. A gyerek belekapaszkodik anyja hajába és siránkozva mondja: — Fáj! Éhes vagyok, anyám kenyeret. Adjál . . . — ,Csitt! hallgass! Lesz már kenyér. Ebből kifizetem a lakást, veszek egy font szalonnát meg egy cipót — a többit a perselybe dobom, a szegényeknek. — Az uram vitték be, 8 gyerekem van, enni kell nekik adni, nem veszhetünk éhen. Csaik a szép ruhás hölgyeket áldja .meg az isten, mennyi jót tesznek s mennyit fáradoznak, még kii is jött hozzám a múltkor egy, a cselédjit. is elhozta. S pénzt adott, hogy vegyek rajta tejet, mert táplálnom kell a csecsemőt. Most odahaza van, nincs tejem — s ványadt, mellére mutatott — a gummit szij ja ós folyton ri . . . 'Ahogyan megindult az állami segélyezés, csak akkor tűnik ifel, hogy mily óriási országba vezeti s a legközelebbi állomáson ezeregyszázhusz ulánust szolgáltat be fogolyként. Roland Carros ur ráül aeroplánjára, elindul Lüttichnek, megsemmisíti termé szetesen s hősi halált hal. i Szerencsésebb Pegoud ur, aki Metzbe repül, a Zeppelincsarnokot és a lőporraktárakat jól célzott bombával megsemmisíti s sértetlenül tér vissza Párisba, habár gépét néhány száz golyó fúrta át. Nagy hőstettet vittek véghez a herstali bátor asszonyok, akik forró vizet zúdítottak az ablakokból a katonáikra s háromezer németet öltek meg. De ez csak néhány példa, mindennap olvasunk hasonló történeteket a lapokban. Külön fejezet a német kegyetlenkedések The Germann Atrocities. Igy már „rég beigazolódott", hogy a németek dum-dum lövegeket használnak. Ez természetesen nem akadálya annak, hogy a szomszéd hasábon viszont bebizonyítsák napnál fényesebben, hogy a németek a képzelhető legrosszabbak! Az osztrákokat ugyan minden nap legyőzik a szerbek, de ők azzal bosznlják meg magukat, hogy a foglyoknak kitolják szemeiket s asszonyaikat agyonütik. Kis gyermekeket szúrnak le, de mégis humánusabbak, mint a németek, akiknek „kiéhezett ulánusai Belgiumban csecsemőket sütöttek meg". Ezzel szemben valóban csodálatraméltó a szövetségesek eljárása, akik végtelenül nemesek s humánusan ápolják valamennyi német sebesültet. Berlinben különösen aljasan bántak el a szociálistákkal: a hadüzenet utáni napon ugyancsak dr. Liebkneohtet és menyasszonyát. Luxemburg Rózát lőtték agyon, de „a következő napon már lekaszabolták mind a százegy szocialista képviselőt". A szegény amerikaiak is nagyon pórul jártak Németor3 összegek kerülnek kiosztásra, apróra osztva •szegény emberek között. Az első két napon 320-an másfél havi segélyük fajében 20,000 koronát kaptak. Szegeden az összes segélyre szorultak résziére másfél havi segélyezés ül 200,000 koronát, egy hóra 140,000 koronát osztanak ki. Hja Igy egymás mellé rakjuk azokat a 70—80 koronákat, amikéit egyesek kap- . n ak, egy év alatt 1,880.000 koronát fognakj 'kiosztani. v ^ HIREK oooo Angol szerénység. • (Saját tudósítónktól.) A nem.es lord Béres ford. igen temperamentumos beszédet tartót/t Londonban a minap. A lapok hiányos távirati közlését egy kissé kiegészítve a beszéd, melyet érdemes a jövő százaid vicclapjainak számára, .megörökíteni, i,gy hangozhatott: — A h kormány javaslatát, amely megtiltja, hogy angol állampolgár külföldivel üzletet kössön ós hogy külföldinek adósságát megfizesse, a magam részéről nem tartom elég erélyesnek. A mai viszonyok között, mikor dicső hadseregünk egyik csapást a másik után sújtja a gyáván visszavonuló német hordákra, amelyek még ma is a hunok idejebeli harci készültséggel merték velünk fölvenni a versenyt, nem szabad félrendszabályokkal megelégednünk. (Ugy van! Helyes! — a baloldalon.) — A t. kormány titkolódzása dacára is, ina már tudott dolog, hogy rettenthetlen vitézségü katonáink Berlin alatt állanak. ('Mozgás középen.) IEZ egyáltalán nem meglepő, ezt vártuk a győzhetetlen angol, hadseregtől, mely hivatva volt példát szolgáltatszágban. Elfogták s bezárták őket, a nőket a katonák meztelenre vetkőztették s ugy kutatták, közben ellopva pénzüket s ingóságaikat. Gsak a puszta életüket menthették meg. Ezzel szemben Magdeburgban háromezer olaszt lőttek agyon, mert egy közülök azt kiabálta: „Evviva Itália!" Ha hazatért amerikaiak elismeréssel nyilatkoztak a bánásmódról, amelyben őket Németországban részesítették s elitélőleg Angliáról, Belgiumról és Franciaországról, akkor ezeket a nyilatkozatokat az amerikai jungó lapok egészen apró betűkből a tizedik oldalon közlik, míg a németellenes hazugságokat óriási betűkkel az első oldalon! Az embernek tátva marad a szája az angol-amerikai sajtó történelmi és földrajzi tudásától. Egy lap például piros óriás betűkkel közli az élén: Germán Baltic Fleet bottled up by Dardanelles. Vagyis, hogy a német balti flottát Dardanelláknál megsemmisítették. Egy másik lap szerint Basel fontos belga vár, mig Mülhausen kulcsa Bajorországnak. A világhírű Harvard egyetem egyik történelmi tanára Milán király megöletéséről ir, mig egy másik szerint Albert belga király alapította a Kongó királyságot. Néha Antwerpen uralja az Északi-tengert, néha pedig Riga. A legkisebb német lap sem tűrne egy napig sem olyan tudatlan újságírót, mint amilyenek itt a legnagyobb lapoknál ordítoznak. Arról már nem is beszélek, hogy Emmich tábornok öngyilkos lett, hogy a német trónörököst meggyilkolták, hogy az oroszok Brandenburgban, a szerbek pedig Budapesten vannak már. S ezeket a lapokat naponta több százezer ember olvassa!