Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-16 / 233. szám

Scerkenxtöség UriiMdca 1 TdcfMiata: 305. ton Hfo Éra 1* OiéT. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEOEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K12-— negyedévre K 6*— egy hónapra K 2"— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K14.— negyedévre K 7 — egy hónapra K 2-40 Kiadóhivatal Kárász-utca «. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 Bllér. Jzeged, 1914. III. évfolyam 233. szám. Szerda, szeptember 61. LEGÚJABB. Budapest, szeptember 15. A szerb offenzíva, amelyik Szlavóniának Száva-parti részeiben mutatkozott, pár nap alatt teljes fiaskóval véget ért. Addig is, mig részletes felvilágosítást adhat a katonai vezetőség, a nagyközönségnek, hiteles forrásból megállapíthatjuk, hogy a Száván átjött összes szerb csapatok tegnap este teljesen mégverve nagy veszteségekkel fordultak vissza Szerbiába, ugy, hogy ma már egyetlen szerb katona sem áll az ország területén. Azok a határszéli magyar és német lakosok is, akik a szerbek közeledtének hirére északi irányba elhúzódtak, ma már rendes lakhelyükre visszatérhettek. Höfer vezérőrnagy, a vezérkar főnőkének helyettese ma éjjel hosszú jelentést tesz közzé, mely visszapillantást tartalmaz a legutóbbi napok nagy harcaira s megállapítja, hogy seregeink a legnagyobb hősiességgel állták meg a helyüket az igen nagy túlerővel szemben. A komarovi, ravaruskai hetven kilométeres frontvonalon megkezdődött általános támadásunk, amely U-ikéig teljesen eredményes volt és különösen a dél! szárnyon egészen Lemberg közelébe jutott, ezeknek a sikereknek dacára szükségessé vált seregünk egy ujabb csoportosításának elrendelése, mivel az északi szárny Ravaruskánál fenyegetve volt és ujabb hatalmas orosz túlerő nyomult elö ugy a Krasznik előtt harcoló hadsereg ellen, mint Pedig e hadsereg és a lembergi csatatér közé. A haditáphatóságok kimutatása szerint eddig 41 ezer orosz és nyolcezer szerb fogoly szállíttatott a monarchia területére, továbbá több mint háromszáz tábori ágyút zsákmányoltunk. Höfer vezérőrnagy, a vezérkar fönökéuek helyettese ma este közzé teszi, hogy a Száván át betört szerb haderőt mindenütt visszavetettük. A Szerémség és a Bánát ennélfogva az ellenségtől teljesen mentesek. (Közli: a miniszterelnökség sajtóosztálya.) n itot-iruA ilt m\i A világháború egyik legfontosabb fázisához érkezett: most dul az igazi döntő ütközet Párisért, illetve Franciaországért. Ha a németek ezt a csatát megnyerik, akkor Franciaország közel két millió katonáját győzik le és akikor a hős germánok nyugaton megoldották legnagyobb föladatukat. Akkor ha a franciák tovább küzdenek, ugy inkább guerillaháborut viselnek és a nagy német hadak fölszabadulnak, hogy aztán rettenetes -erejükkel kelet felé száguldjianak és velünk együtt mérjék a halálos ütést az orosz kolosszusra. Meg kell adni, hogy a franciáik szívósan verekednék. Igazán összeszedték magukat. Érzik a helyzet megrendítő komolyságát. Hősiesen harcolnak, amit az is bizonyit, hogy a németek centrumát át akarták törni. Dacára, hogy a harc napok óta tart, mégsem történt döntés egy vonalon sem. A francia hadakat Joffre fővezér személyesen vezeti, amit az is bizonyít, hogy autója mellett, m-ikor a tábornők földerítő uton volt, egy gránát lecsapott, de Joffre sértetlen maradt. Általában el lehet mondani, hogy a franciáknak nem Joffre a gyönge oldaluk, hanem a legtöbb francia tábornok, akik önfejűk után mennek és egyenetlenséget szítanak. Az bizonyosnak látszik, hogy a franciák, ha elveszítik ezt a döntő csatát, még sem fognak békét kötni. Ha Párisban forradalom törne ki-, még talán akkor sem. Más most a helyzet, mintha csak Németország és Franciaország hadakozna. Akkor a döntő ütközettel eldőlne tényleg Franciaország sorsa. Most azonban megvárja, mit végez a többi szövetségese, elsősorban Oroszország a szárazföldön és Anglia a tengeren. Ö — Franciaország berendezkedik guerilla hadjáratra és folytonosan segítséget kér Angliától, sőt Japántól is, akinek minden jel szerint a segítség fejében átengedi hátsóindiai nagy gyarmatait. A franciáknak csak ez lehet a tervek, ha logikusan tudnak Páris elvesztése után is cselekedni. S nem szabad elfelejteni, hogy a franciák szövetségesei egytől-egyig arra épitenék ma már, hogy I Németországot és minket kifárasztanak és ugy győznek le. Mi pedig azt felelhetjük önmagunknak, hogy: ha a nélmetek megnyerik a most vivó döntő csatát a franciák ellen, akkor egyesült erővel kivívjuk a diadalt az orosz ellen s ha addig a tengeren se maradunk alól, ugy eldöntjük Isten segítségével a világháború sorsát is! Franciaországnak hadikölcsönt kellene. Jellemző dolog, hogy a hadakozó államok közül talán Nikitát kivéve, senkinek nem olyan sürgős a hadi/kölcsön, mint a Krőzusnak tartott francia államnak. A gazdag francia férfiak egyszerűen cserben hagyták országukat és a gazdasági krizis ettől elteikintve is teljes. A francia kormány, —mint ma éjjel Berlinből jelentik, — az amerikai Morganbankházzal százmillió dollár hadikölcsön dolgában tárgyalt. Bryan, az Egyesült-Államok államtitkára közbelépett a banknál és kijelentette, hogy ez a kölcsönmiivelet ellentétben áll az Unió szigorú semlegességével. Morganék erre Franciaországgal a tárgyalásokat megszakították. Angliában kezdenek megállni a gépek. Az aláaknázott szigetország naprólnapra erösebben érzi, hogy el van vágva a nagy világtól. Angliában kezd megbénulni az élet. Ma azt jelentik Amsterdamból, hogy a manchesteri textiliparosok üzemüket jelentékenyen csökkentették, Csak ebben a városban nyolcvanezer munkást elbocsátottak és körülbelül ennyi család kenyér nélkül maradt. Ha igy folytatódik, akkor esetleg Anglia hadiereje megnagyobbodik, mert az éhező emberek közül sok fog a zsoldért katonának fölcsapni. Ez a tény jellemzi Anglia társadalmi és gazdasági helyzetét. AZ EGYIPTOMI KÖLCSÖN. Kopenhágából jelentik: Az egyiptomi kormány értesítette az angol kormányt, hogy az október végén esedékes kölcsönszelvényeket, valamint a kisorsolt címleteket nem váltja be. legelőnyösebben szerezhetők be VARNAY L. Iskolakönyvek ÉS íl^SZerek Ódon tanköng^éíár^