Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-30 / 216. szám

Szeged, 1914. augusztus 30. í>MiM!A0YARQR3ZA(í 5 — Makóra szállítottak 120 sebesültet. Százhúsz sebesültet, akiket szerdán hoztak Szegedre, ma átszállítottak a makói üdülőházba. A katonák már jobban vannak és igy teljes fölépiilésig nélkülözhetik a kórházi kezelést. A közönség lelkes ovációban részesítette az elutazó vitézeket, virágokat dobált a kocsijukba. A katonák szerényen és hálásan köszönték meg az ünneplést. — Fehérneműt a sebesülteknek! Miután még mindig vannak olyan sebesültjeink, a kiknek a szépen megindult és folyó adakozásból fehérnemű még nem jutott, a szegedi Feministák Egyesülete a humanizmus nevében kéri a jószivü emberbarátokat, elsősorban Szeged város hölgyeit, hogy adakozzanak továbbra is használt fehérneműt és küldjék el azt az egyesületnek a Délvidéki konviktusban (Kálvária-utca 1.) felállított műhelyébe, ahonnan ezt a fehérneműt kellő kijavítás után a különböző kórházakba küldik. Nagy szükség van kis fejpárnákra is. Egy-egy nélkülözhető divánpárnával sok szenvedés enyhithető. Az eddigi jószivü adakozóknak hálás köszönetet mond és tpvábbi adakozást kér: a Szegedi Feministák Egyesülete. — János bácsi önkéntesnek jelentkezett. János bácsi hatvan éves és favágó, ö volt az első Szegeden, aki géppel vágta a fát. Ki is /verték/ érte János bácsinak néhány fogát irigy kenyerestársai, de az öreg kijelentette, hogy inkább meghal, de a gépét ő nem hagyja. Most azonban az történt vele, hogy a gép cserben hagyta őt és — eltörött. Es János bácsi, a favágó, most kész meghalni. De nem olyan közönséges módon. hogy bánatában önkezével vessen véget életének. Hq már eltörött a gép és meg kell halni, a hazának ajánlja fel életét. A hatvan éves János bácsi önkéntesnek jelentkezett: — Azért, hogy öreg ember vagyok, agyonvágok én még egy pár muszkát, — jelentette ki szent meggyőződéssel. — Eltörött a gépem, az én kenyérkereső pajtásom, minek nekem tovább élnem, de még előbb megmutatom annak a gaz rusnyáknak, hogy jaj a nnák, aki a magyart bántani akarja. Amikor az egyik úriasszony, akinek a házánál már évek ót vágja a fát, arra akarta kapacitálni, hogy inkább polgárőrnek jelentkezzék, mert hogy hát ő már öreg ember, méltatlankodva tört ki János bácsiból: — Hát azért aprítottam egész életemben a fát, hogy most a csirketolvajokra vigyázzak? Van itt még elég erő arra is, hogy ezentúl muszkát aprítsak. Ha becsületben megőszültem, azt a szégyent nem veszem a nyakamba, hogy itthon tespedjek. És a hatvan éves János bácsi várja, mikor hívják be és mikor kezdheti a inuszkaapritást. — Megérkeztek a szövetségi jelvények. Cicat.ricis Lajos dr. főispán cimére a hadbavonullak családtagjainak országos segélyző bizottságától szövetségi jelvények érkeztek. Ezeket a jelvényeket nagyobb mennyiségekben árusítják a szegedi kereskedők között /Készpénzfizetésért, vagy bizományba adják. Kívánatos, hogy kereskedőink minél többen vásároljanak elárusitásra a jelvényekből, amelyeknek ára a leghazafiasabb, legnemesebb célt szolgálja. A jelvényeket mától fogva a rendőrfőkapitányi hivatalban árusítják. — Harmónium a beteg katonáknak. Braun János szegedi hangszerkészitő-cég az 1.. 2. cs 3. számú cs. és kir. tartalékkórházakban a sebesült és beteg katonák részére tartandó református vallásu istentisztelet színvonalának emelésére díszes harmóniumot adományozott. A sebesültek és a tartalék-kórházak nevében ezért ez uton mond köszönetet Tóth Bálint református tábori lelkész. — Adományok a Szegedi Katholikus Növédö Egyesület tiszti kórháza részére, melyekért ez uton mond köszönetet az Elnökség. Lányi Jánosné sütemény; Kátay Lászlóné 4 kosár alma; Thirst Antalné l üveg aszú bor és 10 K; Vajda Manóné 6 párnahuzat, 3 lepedő, 4 ing, 3 alsónadrág, 7 pár harisnya, szappan; Szathmáry Mihályné 3 pár csirke, 1 üveg bor, 47 tojás; özvegy Kertész Qyuláné 15 K; Várossy Gyula 15 K; Sándor Vincéné 20 K, Barabás Lajosné fogkefék; Polgár Lászlóné 20 K; Szönyi Irma 1 párna, 1 paplan, 2 paplanhuzat, 3 lepedő, 6 párnahuzat, 12 törülköző, 10 zsebkendő, 2 alsónadrág és 10 K; Seide Rezsőné 200 drb cigaretta; Pesti Hirlap és Érdekes Újság 1—1 példánya mig a háború tart; Bokor Jánosné 3 kenyér (31 kg.); Szathmáry Mihályné 2 kosár alma, turó; Kohn Hugó 25 csésze kávé, 25 drb sütemény; Gulyás Ferencné 1 liter tejfel, 10 tojás, 6 kg. turó; Förgeteg Mátyásné fél liter tejfel, 8 tojás, gyümölcs; Tordai Imréné 5 pár cipő; Georgovits Sándorné 1 liter barack-lekvár; özvegy Keglovich Emiiné 9 drb tök; Varga László 5 K; Fluck Dezsőné 2 üveg vörös bor, 1 tucat kártya; özvegy Szappanos Péterné 5 iiveg bor, 2 iiveg befőtt; Szegő Árpád 6 hálóing, 6 fejpárna; Kaszta Antalné 14 drb fehérnemű; Gyuritza Sándorné 6 üveg tokaji bor; Hauser Rezső Sándorné sütemény; Komlós Árminné 1 liter rum, fél kilogramm tea: özvegy Meskó Antalné sütemény; Szakáll Ferencné 10 zsebkendő, 2 ing, 2 alsónadrág, 1 lepedő, 7 pár harisnya, 1 pár kamasni, 2 priznic ruha, 2 könyv; Végman Ferencné 5 üveg bor, alma; Próbáld Alice 6 ing, 5 alsónadrág, 12 szalvéta,' 6 zsebkendő, 11 pár harisnya, 1 trikó: özvegy Meák Gyuláné 10 doboz fogpor, 1 vég vászon; Zsótér Sarolta 1 sodrony ágybetét, 2 nagy párnahuzat, 1 toll derékalj. 1 fürdő lepedő, 1 szék, 1 ágytál; Kertész Gyuláné 1 párna 2 huzattal, 6 férfiing, 3 törülköző, 4 alsónadrág, 10 üveg befőtt. — Katonák segítése. A „Szegedi Nőipari és Háziipari Egyesület" választmánya Orkonyi Edéné elnöklésével ma délelőtt rendkívül látogatott ülést tartott, melyen Arany Károlyné dr.-né indítványára lelkesedéssel határozta el, hogy hadhavonult katonáinkrészére fehérnemű és téliruha gyűjtő és készítő műhelyt nyit, a belvárosi óvóiskola nagytermében. Á műhelyben a hadvezetőKÉT PORTRÉ. 1. Helmuth von Moltke. most eldől, Európa összes nagy nemzeteinek folyó nagy leszámolása alkalmával hogy Helmuth von Moltke tábornagy, a „győzelem1 szervezőjének" unokája* szintén méltó-e a „csatanyerő" jelzőre, amelyet zseniális nagybátyjának adtak. A legfőbb 'hadúr, a német császár, valiamint az a -sok milliónyi fegyveres erő, amelynek 'Helmuth von Moltke generál is*az élén áll, mérhetetlen bizalommal viseltetik a német seregek e vezére iránt és biztosra veszi, ihogy sértetlenül meg fogja őrizni azokat a nagy tradíciókat, amelyük az ö védelmére vannak bizva. Von Moltke 1906 január 1. óta a német vezérkar főnöke. Addig is fényes katonai karriért futott meg. iMint ifjú vett részt a poroszfrancia háborúban, aihol hadnagyi rangot nyert és azután gyors egymásutánban végig emelkedve a katonai rangfokozatokon, 1902ben generálissá lett. Midőn azonban a császár a vezérkari főnöki állásra nevezte ki, amelyet egy kitűnő katona, gróf Schlieffen töltött be előtte, ezt több oldalról némi bizalmatlansággal fogadták. Azt állították ugyanis, hogy a császár e kinevezésnél nem annyira tárgyilagos mérlegeléseik vezették, mint inkább az a vágy, bogy a tragikus hatású Moltke ncv szerepeljen isimét a német hadsereg szellemi vezetése terén, III De az aggodalmaskodók csakhamar meggyőződhettek szkepticizmusuk indokolatlanságáról. A gróf Scíblieffen vezérkari főnöksége idejében tartott nagy hadgyakorlatokról el lelhetett azt mondani, amit. egy gyakran idézett francia tábornok mondott: „Nagyszerű, de nem háború." A császár ugyanis légy őzhete tl en ii 1 s zenvedé I y es el ősz e r et et tel viseltetett a síkföldi, szemet kápráztató lovas rohamok iránt, amelyek kiválóan alkalmasak voltak fényes mozgófényképfelvételek készítésére, de amelyek háborúban egy egész hadosztály életébe kerültek volna. Von Moltke első újítása az volt, hogy az őszi nagy hadgyakorlatokbáf kiirtotta a tisztára festői elemeket és azokat praktikus hadmüvelétekkel — éjjeli ütközetekkel, forszírozott menetelésekkel stb. — helyettesitette. Gróf Schlieffen, aki nem akart Vilmos császár tiizijátéklátvanyosságük iránti előszeretetéhez alkalmazkodni, kegyvesztetten távozott állásából. Moltke vasakaratának azonban sikerült azokon a pontokon is diadalmaskodni, amelyek elődje blíkását okozták Es az az uj, praktikus irányú fejlődés, amelyen az utolsó évek folyamán a német hadsereg átment, elsősorban a német vezérkar jelenlegi főnökének a müve. Von Moltke 1848-ban született Meoklenöurg-Scihwerinben és most májusban volt 66 éves. A grófi cim, amelyet nagy elődje 1870ben Metz elestének napján nyert, a mostani Moltke bátyjára, Wilhelm von Moltke generálisra szállott és ennek néhány évvel későbMA és MINDEN NAP *liM lle,,,e,,8,• ben bekövetkezett halálával megszűnt. Nem áll téhát az. amit gyakran tévesen' feltételezni szoktak, hogy von Moltke elődjétől a grófi ciimet örökölte. A „győzelem szervezőjének", aki angol nőt vett feleségül, nem volt gyereke. Moltke képességei nem szemkápráztaióuk. Nagytermetű, erős és nem; valami megnyerő külsejű ember, kékszemű és sziirkésszőke liaju, rendkiviil szófukar természetű, mint általában a mecklenburgiak és schleswig-holsteinieik, akiknek köréből a Moltkék erednek. A német vezérkar főnöke vasenerXiáin, világosfejü és inkább egészséges, mint ragyogó szellemi tulajdonságokkal rendelkezik. Mielőtt e kis ismertetést befejeznők, az elfogultság esetleges vádjának elkerülése végett megemlítjük, hogv az itt ismertetett adatokat nem német soviniszta, hanem teljesen megbízható és kétségkívül tárgyilagos angol forrásból merítettük. 2. Hötzendorfi Konrád. A jelen pillanatban az egész világ az osztrák-magyar hadsereg vezérkari főnökére tekint. Hötzendorfi Konrád (1852-ben Penzingben, Bécs mellett született) katonai családbőt származik s egész élete szorosan ihozzáforrt a 'hadsereghez. 1876-ban vezérkari tiszt volt egv lovasbrigádnál, 1878-ban gyalogsági divízióhoz került, mely Bosznia okkupációjában résztvett, később vezérkari főnök egyik Hezdefe 9 órákon KERTHELYISEGEBEN == kerülnek bemutatásra. ===== Ma vasárnap — ^ Nagy Tombola-est remek nyereményekkel. PRRHflS FBRCSI mm HgóDii zenekara muulkói