Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-02 / 187. szám

4 DÉLMAJGYABORSZÁG Szeded, 1914. augusztus 2. A keleti kérdés. — A Balkán államok alakulása. — 'A Balkán-államiak alakulása Törökország romlásával van. kapcsolatiban. 'Törökország: (Magyarország legyőzőjének, II. Soiimannak idejében élte fénykorát (1520—1566), amikor (hatalma északon a Kárpátokig, Krímig, Keleten az Eulfrát-Tigrisig, délen pedig Afrika partjain Tuniszig ért. 1600-tól mér megkezdődött hanyatlása; a szultánok nem a harcoknak, hanem a gyönyöröknek élnek, a szpáhik seregét a sok birtok puhítja el, a rettegett jainicsárságot pedig az, Ihogy soraikba törökök is lépnek, házasodnak és hova-tova olyan fegyelmetjen, fegyveres nemesség lesz belőle, melynek a szultánok parancsolni nem1 tudnak. Mindezekkel azt mondhatjuk, összetörött Törökország kardja, pedig e hatalomnak a kardon kiviil más alapja nem volt, mert európai alattvalóit mindig elválasztotta tőle a különböző vallás és műveltség. Hanyatlása kezdetben lassú, a XVIII. századtól egyre rohamosabb, a XIX. századiban pedig már csak idegen hatalmak tartják fönn. 1600 körül viivta Magyarországon a 15 éves háborút, amely óta a magyar király megszűnt a töröknek adófizetője lenni. 1699ben már elveszítette a Temes vidékén1 kivül. egész Magyarországot, 1718-ban a Temes vidékét, sőt a Duna vonala alatt is nagy területeket, melyeik azonban utóbb (1739) megint visszakerültek. Egész idáig Ausztria és Magyarország felől fenyegette a legnagyobb veszedelem, ez államok fejedelmeiben reménykedtek a Balkán-iféísziget alávetett, nyomorgatott keresztény népei. A XVIII. század közepén azonban nagy változás állott be e tekintetben. A Habsburg-ház elfordult Kelettől. és örökösen a német ügyeikkel foglalkozott az emelkedő poroszokikai szemben; üresen maradt helyét pedig elfoglalta Oroszország, és azóta Oroszország lett a Balkán népeinek reménysége annyival inkább, mert fajra, vallásra nézve is egyeznek. Már a XVIII. században Oroszország Ismételve megverte Törökországot és léoésröllépésre szorította vissza, a Búgig (1774), a Dnyeszterig (1792); megszerezte a Balkán keresztény népeinek védnökségét, és mindezekkel „beteg emberré" tette a törököt. Mind ezek következtében a XIX. században is nem egv fölkelés ütött ki a félszigeten és nem egy háború tört ki Oroszország és Törökország között, (melyek rendesen Törökország veszteségével és egy-egy országnak fölszabadulásával végződnek. A XIX. században első nagyobb háború Oroszország és Törökország közt 1829-ben volt, a görög szabadságharc idejében. Ugyanakkor a görögökön kívül az oláhok is fegyverben álltak Moldvában és Oláhországban, valamint a Szerbek is Szerbiában. A háborút befejező drinápolyf békében ezért nemcsak a görögök szabadultak föl. hanem Moldva, Oláhország és Szerbia is belső ügyeikre nézve szabadok lőttek, nemzeti fejedelmek alá jutottak, kik azonban a török császárnak főségét elismerték és an-nak adót fizettek. Az 1854—56-ig tartó krimi háború volt a második nagy Iháboru Oroszország és Törökország között. E háborúban az európai Törökország megsemmisült volna, ha Európa közbelépése meg nemi iménti. E háborúval lépett föl igazán az úgynevezett keleti kérdés, vagyis az a kérdés, hogy ha már Törökország fenn nem tartható, hát kié legyen a Balkánfélsziget? Európa megfelelt erre a háborút befejező párisi békében. A győzelmes Európa e békében Oroszországot a Eekéte-tengertöl visszaszorította, a Duna torkolatától eltiltotta, Moldva és Oláhország fölött pedig védnökségét megsemmisítette. Valamivel később, 1861-ben Moldva és Oláhország népeit — mint azonos nyie'llvü, történelmű népeket — egy országban egyesitette, hogy az egyesülés által erősbödvén: az orosz hóditásnak jobban útjába állhassanak. így született Moldva és Oláhország egyesüléséből: Románia. Mindezekből kitűnt, hogy Európa-azt akarja, hogy a Balkán-félsziget ne az oroszoké, hanem a balkáni népeké legyen. Az oroszok azonban ezután is csak izgatták a törökök ellen azok alattvalóit. 1875-ben uj lázadás ütött ki Boszniában, melyet csakhamar Szerbia is, meg Monteneg'ró is segitett, ez a kicsi, magas 'hegyi ország, melyet a török igazán miegíhóditani soha sem tudott. Nehogy a „tűzoltás ügye" alatt más idegen hatalom újra beavatkozzék Törökország ügyeibe: ezért a törökök most nagy erővel léptek föl a lázadók ellen. Leverték a lázadást segítőikkel egyetemben, Belgrád alá nyomultak és Szerbiát a boszus törököktől ezúttal csakis Ausétria és Magyarország közbelépése mentette meg. Szerbia bélkét nyiert és minden az előbbi állapotban maradt. Ugyanekkor azonban Bulgáriában is zavarok ütöttek ki, a törökök pedig itt is tüzzel-vassal igyekeztek rendet csinálni. A megrendszabályozott bolgárok védelmére most Oroszország rontott elő és 1877-ben háborút iizent Törökországnak. A támadó Orosszal támadott Románia, a csak imént levert Szerbia és Montenegró is, melyek mind függetleneknek nyilvánították magukat. A sok ellenség a vitézül ellenálló törököket (Plevna) leverte, az oroszok télviz idején átlépték a Balkánt és egész Konstantinápolyig nyomultak előre. 1878-ban a törökök erre San-Stefanóban kénytelenek voltak olyan békét kötni, melynek értelmében csalk Konstantinápoly és vidéke maradt volna birtokukban. A győzelmes oroszok kezéből ekkor megint Európa csavarta ki az eredményt. A háború után összeült a berlini kongresszus és a következőkben rendezte az ügyet .Románia, Szerbia, Montenegró ezúttal teljesen függetlenek lettek ugy, mint délen már függetlenül élt Görögország; Szerbia és Montenegró ezen kiviil uj területekkel is növekedtek. Bulgária olyan állásba jutott, mint a minőben idáig Románia és Szerbia volt. Kelet-Rumélia, vagyis a Balkán déli lejtője előtt elterülő vidék pedig terjedelmes önállóságot nyert. Boszniát és Hercegovinát a törökök birtokjogának ífentartása mellett Ausztria-Magyarország szállotta meg, minek ugyan a mohammedán benszülÖttek ellentállottaik, de leverettek. A Balkán-félsziget többi része Törökország birtokában maradt. 1878 óta is egyre történnek változások a Balkánon. 1878 óta Románia 1881-ben királysággá lett; 1882-ben Szerbia is követte a SZÍNHÁZI CUKORRAK, ajándék-dobozok gyönyörű választékban Kárász-u., Ungár Mayer-palota. TílEfOÜ 11—34 szájpadlás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesenpótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve Baria Ágost© 11 fogtechnikus jü SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. H TELEFON 1364. figyelje ! TARTÓSSÁGÁT BAROSS ETTEREM ÉS NAGY SÖRCSARNOK SZEGED, DUGONICS-TÉR 11. sz. Legkellemesebb nÍI^yt easszal Családon ős sziMsüeousB lakozó Helye. m HapI Gs Haul aHonnenseh. Hitünn italon • EIsMíiUHésíniiaMa! - Psnfos mmi <® Naponta ERDÉLYI KALMAN elsőangu zenekara játszik felváltva ! Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Fűszer kereskedésben H MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN p. SZT. ISTVÁN ÓVAKODJÉK Csemegefizletben (jliplamaláfaSÖPt. 3Z UTÁNZATOKTÓL!! Aki