Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-16 / 202. szám

•ssrkeeztftaég Kárász-utca 9. TeteJ*305. Effes ara 10 Ettr. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24 — félévre . . K 12 — negyedévre K 6 — egy hónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K 14.— negyedévre K 7-— egvhónapra K 2 40 j Kiadóhivatal Karász-utca H Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 Hllér. Szeged, 1914. 811. évfolyam 202. szám. Vasárnap, augusztus 16. Megalakult a lengyel nemzeti kormány Varsóban megalakult a lengyel nemzeti kormány! A lengyel kormány már megkezdte működését és ö készíti elő a• szövetséges hadaink ünnepélyes fogadását. Ezt a jelentést iki kell emelnünk a ma érkezett Iiirek közül'. A lengyel nemzetet fölsziab'aditó szent munlka igazában most kezdődött. Egy eltíipont, nemes országot, egy nagy multu, becsületes kulturnépet megmenteni, — hát van-e ennél szentebb dolog a világon ... A magyart pedig mindig különösen szerette a lengyel, talán legtöbbre becsülte az európai népek közül. Most pedig a szövetséges seregek jórésze magyar katona, vér a vérünkből. A sors utjai nagyszerűek, a Gondviselés keze átér az országokon és az évezredeken is . . . Abból a tényből, hogy a lengyel nemzeti kormány Varsóban tudott megalakulni, megállapíthatjuk, hogy e közel másfélmillió lelket számláló, félelmetes eröditésü város megtisztult az orosz hordáktól. Szabad az üt nemcsak Varsóig, de tovább, a lengyelek fegyverrel is segítenek szövetséges csapatainknak. Az bizonyos, hogy az oroszok nem vonultak Orosz-Lengyelországból teljesen vissza, hanem egyes falvakat és városkákat ürítettek ki és gyújtót ak föl, a jobb pozíciókat azonban sok helyen megtartják és guerilla-harcokkal akarják a szövetséges hadakat az előny oinmlásban zavarni. Nagyobb ütközetek tehát valószínűleg napokig nem tesznek e részen és ez ideig nem is volit, amit igazol a következő berlini hir is: A Wolff-ügynökség hivatalosan jelenti: A külföldön nagyobb csatákrőt elterjedt 'hirek valótlanak. A német csapat egy sereg kisebb összeütközést győzelmesen vívott meg. Két orosz lovassági divízió a gyalogságtól követve, fölgyújtotta Marggrabovó határvárost és visszavonult a baltáron. Egy Mlava mellett táborozó orosz lovassági hadtest egy német csapat • elöl dél felől tért ki. Semmiféle ellenségeskedés sem tudta• eddig befolyásolni vagy föltartóztatni a német csapatokat terveik keresztülvitelében. A német, magyar és osztrák katonák mellett a törökök fogják legközelebb vágni, pusztítani az orosz bordákat. Az első összeütközések oroszok és törökök között már bekö vetkeztek. Konstantinápolyból jelentik, hogy a kisázsiai — Kaukázus — határon a török csapatok megütköztek az oroszokkal, a harc eredménye ismeretlen. A „beteg ember" újra fölkelt és be fogja bizonyítani, hogy magy tettekre képes. Most más a helyzet, mint két évvel ezelőtt volt, amikor a belső forradalom és megújhodás első napjait élte, amikor az olaszok támadtak rá Tri,poliszért, majd a bolgárok, görögök, szerbek, albánok és montenegróiak. Most a megújhodott, föllendülni indult ozmán birodalomban a szultán szent háborút hirdet és harcra szólít minden mohamedánt. A török nemcsak az orosz ellen harcol tehát, hanem az angol uralom ellen is, utóbbi ellen Ázsiában. Ellenségeink száma ugy látszik egygyel szaporodott, Görögországgal. Görögország az éléskamrája Szerbiának. Az élelmi támogatáson kívül fegyverrel is siet a görög a szerbek mellé. Iiir szerint a görög kormány Szerbiába gyalogságot küldött. Mivel ugyancsak a görög kormány előbb élelmezéssel segítette — és talán segiti ma is — a szerbeket, világos, hogy a fegyveres erő is szerb segítség kíván lenni. A görög kormány különben a bolgár határra is küldött katonákat, erős tüzérséget. Erre tényleg kellett gondolnia, mivel f; bolgár kormány ép e napokban intézett kérdést Romániához, vájjon ha Bulgária megtámadja Szerbiát és Görögországot, casus bellinek tekinti-e? Románia vátasza csak ez tehet: nem. Szerbia miatt Románia sem viselhet háborút Bulgária ellen, — ez csak természetes, különösen amikor a monarchia visel háborút Szerbia ellen. Az oroszok legfőbb (törekvése most az, hogy akárhogy is segítséget vigyenek Szerbiába. Gálacból érkezett bir szerint tegnap éjszaka tizenkét orosz katonával megrakott — uszályliajó ment Szerbiába. Az útvonal: a Fekete-tengerből be a Dunába, azon fölfelé, Románia és Bulgária határán — hihetőleg a hajók a Duna közepén mentek — és a bolgár Vidin városon tul, a Vaskapun jóval lejebb kötöttek ki Szerbiában. Ez az orosz csapat, ha tényleg megérkezett, Zajeoár, Negotin vagy Pozarevac felé mehet. Végeredményben azonban ez az orosz „segitség" még csak nem is árthat a szerbeknek, nemhogy használna. Kik vonulnak be a jövő héten. Budapestről 'táviratozza a miniszterelnöki sajitóiroda: Ez évi újoncoknak és póttartalékosoknak háború esetére tervezett idő előtt való behívása a jövő héten fog elrendeltetni. Ugyanekkor a honvédség már behivott, de fölös létszám miatt ismét szabadságolt tartalékosainak, póttartalékosainak, valamint ama népfelkelőknek behívása is megtörténik, akik katonai szolgálatot teljesítettek. A miniszterelnök nyilatkozata. Budapestről táviratozza a miniszterelnöki sajtóosztály: Egyes fővárosi lapok a miniszterelnöknek tegnap a1 munkapárti körben beszélgetés köziben tett nyilatkozataiból hoznak közleményeket, amelyek számos félreértést tartalmaznak és egészen téves benyomást keltenek a miniszterelnök által mondottak felől. Ezeknek lényege az volt, hogy a siker Isten kezében van, de mindaz, ami eddig történt, mindenekelőtt pedig az a tettrekész, férfias elszántság, amely ugy a hadsereget, -mint a monarchia1 két államának egész lakosságát áthatja, a legjobb reményekre jogosit és garanciát nyújt aziránt, hogy a r-áDk kényszeritett nagy mérkőzésben meg fogjuk állni a helyünket. Csüggedésre, kishitűségre a nagy küzdelem bárminő változó fordulatai között sem volna okunk. Arról egy szót sem mondott a miniszterelnök, hogy ne kössünk olcsó békét, ha az egész vonalon miénk a győzelem, hiszen ilyen hadjárat után rendszerint a közvélemény igényeinek mérséklése a felelős állásiban levök föladata, hogy amilyen nehéz szivyel tudta magát e háborúra elhatározni, éppen olyan határozott meggyőződése, hogy a harcot végig kell küzdenünk s nem szabad addig nyugodnunk, amíg meg nem