Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-12 / 198. szám

12. Szeged, 1914. augusztus 12. DÉLMAGYARQRSZAG Hogy dolgozott Szerbia a monarchia egysége ellen. (Saját tudósítónktól.) ismeretes, hogy a június 28-án Szerbiának küldött jegyzékben a „Narodna Odbrana" a monarchia ellenes működésére való utalás mennyire a szenzáció erejével hatott. -Most módunkban van közölni annak a jegyzéknek erre vonatkozó 2. számú mellékletét, amelyet a monraclria a többi iha• tatomhoz intézett. Kivonat a „Narodna odbrana1' egyes idei központi bizottsága által kiadott hasonló cimü egyesületi közlönyhői. (Karodna odbrana, izdanje, Iredisnog odbora narodna odbrane. Belógnád, 1911. Nova stampajira „Davidovic", Decanska ulica br. 14. Ljvh. Daridovica). Rövid bevezetési iniiuhleTWikelőt't <ami utal, hogy ez a röpirat ,ja iNarodnia odbrana öszszes munkálkodásának n«im teljes, kimeriiitő tükre, mert. több okból nem szabad tenni és pem lehet az." Ez az irat három részre oszlik, amelyeik elsej© 14 iféjiezetib&l áll és programmsaerü, a másodiiik ®ébz, az egyleti (tevékenységről szóló jelentés é.s a barmaid ik rósz példákat sorol .tol a hasonló külföldi egyesületek isBervezésórs nézve. Az I. fejezetben, laimoty az első Niarddha odlxrama ikieilotikeizéséröl és működéséről szól, niieigjogyzik, hogy ezit ,az egyesületet 'a Szerbiában Bosznia éts iHenaegovinia .a.nrie'ktálúsa következtében keletkezett nópmozgalam alkalmából ia kővetkező célokkal alapították 1. A nemzett érzés emelése, Ibuzditás'a éts szilárdítása. iése. 2. önkéntesek nyilvántartása és gyüj3. Önkéntes egységek alakítása és ezeknek fegy veres akcióra való előkészítése. 4. Önkéntes adományoknak, pénznek és más szükségleteknek gyűjtése <a feladatok t eljiesiitése eél jáfból. fi. Akció kifejtése avégett, hogy ia szerb nép mindén imás irányban is megvédelmeztessék. Ezzel kapcsolatban megjegyzi, liogy az amnexiónak a nagyhatalmiak által történt •Ldilsmerésé'vel! az egyesület e munkájának majdnem véget vetettek, ezért az egyesület feninállé szervezetének megtartása mellett ia piroigraimrai ujjáiszarviezéséhez és uj munkához fogtak, hogy hasonló alkalom ismétlődése evsetén „a Narodna odbrana régi, rörös hadi lobogóját ki lehessen újra bontani.' 'A II. fejezetten, amely „A mai uj Narodna odbmnáról" szól, minden eikeil őtt ezt fejtik ki: ,jaz annexió ildején azt a tapasztalatot tették, hogy Szerbia nincs elkészülve arra a harcra, amelyre a viszonyok rákényszerülik, ,s hogy ez a iliare, amelyet Szerbiának. vállalni kell, Siotkkal komolyabb és súlyosabb, mint aminőnek gondolták volna: az annexió csialk egyike volt azon csapásoknak, amelyekkel Szerbia ellenségei ez országra sújtottak, ezt számös más csapás előzte meg és számos, in ás követni is fogja. Nehogy egy ujabb megrohanás Szerbiáit épp oly készületlenül érje, szüksége van lairra, hogy elkészüljön, jhiogy dolgozzék". Ennék a nép legszélesebb rétegeiben te'ljiesitenidő „munkának" céljául ,ja nép előkészítését a harcra" jelölik meg „a nemzett munka minden irányában, s a mai idő követelményeinek megfelelően" és erre szoilgálló eszközök gyanánt kieJnelik • „a nemzeti öntudat erősítését, testgyalkorlatokat, a. gazdasági és egészségi jólétet, ia kultura. emelését stb." — „amenm yite n ezen a téren az állam mellett az egyén és társadalom miiköldhlot és működnie kéli." A III. fejezet. ,/A Iháiram főfeladat", arra valló utalással kezdődik, liogy a nemzeti öntudat Szerbiában nem olyan erős, mint aminőnek lennie kellene egy olyan országban, amely a maga 3 milliós kis részével reménye és támasza 7 millió járom alatt nyögő szerbnek. Az egyesiiillet első feladata ennélfogva a nemzeti öntudat megerősítése. Második feladata tastgyakorlatcb folytatása, a harmadik • ennek a sportteli tevékenységnek igazi értékelése. A IV., lövészeti ügyről" szóló fejezetben a lövésben valló jó kiképzésnek értékét emelik 'ki, különöslen a (szerb viszonyok szempontjából, amivel ott a katonai kiképzés csak hat hónapig tart. lEzek a fejtegetések a következő mondákban! csúcsosodnak ki: Egy uj csapásnak, mint a minő az annexió volt, uj Szerbiának kell elébe állania, ahol minden szerb a gyermektől az aggastyánig lövész." 'Az V. fejezett, amely a „Narodna odbraina viszonyát a Soíkolsághoz" tárgyalja, egy az államiak erőfeltételeiről szóló általános kultúrpolitikai dlmefut tat ássad kezdődik. Itt utalás történik Törökország hanyatlására és ezzel kapcsolatosain a következőket mondják: „A régi törökök déLen lassankint eltün nek és népünknek csak egy része szenved uralmuk alatt, I)e nj törökök jönnek északról, borzasztóbbak és veszedelmesebbek, mint a régiek. Kulturális szempontból és közgazdaságilag erős ebiben törnék elleflüink északi ellenségeink. Meg akarnak fosztani bennünket szabadságunktól. nyelvünktől, össze akarnak törni bennünket. ,Az elkövetkezendő harcmaik előjelei érezhetők. A szerb nép a lenni vagy nem llenni kérdése előtt áll. „Mit akarunk előadásainkkal", a eime a VII. fejezetnek, amelynek leglényegesebb tartalma a következő: „A Narodna adbrana előadásokat rendezett, amelyek többé-kevésibbé agitációs előadások voltak. Kifejtették uj mimikánknak progra rumját. Minden előadásunk az annexióvól beszélt, a régi Narodna odbrana munkájáról! és az njnalk feladatairól. Az előadások sohasem fognak megszűnni agitációs előadások lenni, (mindinkább az egyes szakok szerint fognak kifejlődni s társadalmi és nemzeti életünknidk valaimeuynyi kérdésével foglalkozni." A VIII. „Az asszony működése a Narodna odhranáhan", IX. „A részletmunka" és a X. „A társadalom újjászületésecianii t'ejezetek'ben a Nairodna odbrana feladataira való utalással az egyesületi működésnek előkészítéséről és behatóbbá tételéről, valamint az egyének, a nép és az állam regenerálásának .szükségességéről ivan szó. iA XI. fejezet, „U j Oholieek és Sing jelieek") tevezetőben a következőket mondja: „Tévedés iazt álllitani, hogy Kossovo volt és elmúlt. Mi Kossovo kellős közepén vagyunk Mai KossQvonk a sötétség és tudatlanság, amelyben népünk él. Az uj Kossovo többi oka az északi és nyugati határokon él: a németek, osztrákok és svábák, akik a mi szerb és szláv delünk ellen elő akarnak nyomulni." Ezzel kapcsolatban Obilic és Singjelic hőstetteire való utalással rámutat a nemzet szolgálatában való önfeláldozásra és ezeket mondják: i,,A nemzeti munka áldozatokkal van egybekötve, nevezetesen Törökországban és Ausztriában, ahol ilyen munkásokat a tluatóság üldöz s a börtönbe és ia bitófára viszi őket. A sötétség és tudatlanság elleni harcban is szükség van ilyen hősökre. A „iNarodna odbrana" nem kételkedik, hogy a svabák és egyéb velünk szembekerülő ellenségek ellen fegyverrel és ágyúval folytatott harcban a inl népünk a hősöknek egész sorát fogja álilitani. De a Narodna odbrana ezzel nincsen megelégedve, mert ia mai úgynevezett békés viszonyokat-is háborúnak tekinti és e mai harc számára, amelyet Szerbiában és a határon tul folytatnak, szintén ihősöket követel. A „testvérekkel és barátokkal való öszszekötteté&ről" .szól ia XII. fejezet, amelynek leglényegesebb tartalma a következő mondatokba snirűitíhiető: „A Narodna odlbrana főfeladatai iközé tartozik, közeli és távoli, a határon tul lakó testvéreinkkel és a világon lévő többi barátunkkal való összeköttetés. lEzein aszón „nép" a Narodna odbrana egész népünket érti, nemcsak a- szerbiait. Reméli, hogy az általa Szerbiában teljesített munka a iSzerbián kívül élő testvéreknek buzdításul fog szolgálni a magánkezdeményezés munkájában való élénkebb részvételre, hogy erős szerb Narodna odbrana megteremtésével egyúttal vógbemenjen a mai nj föllendülés valamennyi szerb területein." *) Obilic (Kobilic is) Milos — a szerb tradíció szerint — a rigómezei ütközet után a török táborba lopodzott és meggyilkolta ott Murád szultánt (Kállay: „A szerbek története" I. köt.) Singjelic Stephan, resarai knez, a szerb főikelés idejében (1807—1810.) játszott szerepet. 1809-ben Singjelic a csagrai rednutot védelmezte és mivel a túlerővel nem birt, övéinek egy részét, számos törököt és önmagát állítólag a levegőbe röpítette. (Kállay: „A szerb fölkelés története.") Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca l.sz. Telefon 34. Bútorszállításokat helyben és vidékre, beraktározást száraz raktár helyiségben eszközöl Vasárnap délelőtt a maqu. kir. honvédkafona ZENEKARA HANGVERSENYEZ. Horváth Ferenc, vendéglős Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Fűszerkereskedésbep Csemegeőzletben jJ || M MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN: ÓVAKODJÉK • a S Ö r t. az UTÁNZATOKTÓL!!