Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-09 / 195. szám

DftLMÁGYARORSZAS Szeged, 1914, augusztus 9. Belgrád. Lakos a in ak száma fölül van kilemvenezren, akik között 35% idegen származású. A felső vár a Száva fölött 47 méter magas, meredek 'hegyen áll, benne van a főparancsnokság épülete, melyben egykor a török pasa lakott, néhány kaszárnya, a katonai kórház, egy mély kut, amelybe 400 lépcső vezet le, egy török Szentnek a Kara-Musz tatának sirja, egy régi kápolna, a Ru'szjica templom, amelyet hosszú időkig a törökök puskaporraktárnak (használtak. Az alsó úgynevezett •vizivárban nagy árutárak, miihelyek, egy török fürdő van. A mostani erődítmények legnagyob része Szavojai Jenő idejéből maradtak fenn, noha- el vannak ágyukkal látva, — mostani modern hadviselő eszközökkel szemben védelmet már nem igen nyújtanak. A vdr és a város közt 2200 méter széles, azelőtt kopár tér feküdt, a kalknegdán, ahol a törökök a foglyul ejtett szerbeket nyársra húzták. Magao a város, amelyet az ujabb időben sok szép épülettel láttáik el. Ihat kerületre van osztva: 1. A dunavszki kvart, vagy dovcsol, a török városrész, a várostól keletre fekszik. Mikor még a török volt az ur. ez volt a város főrésze; most már 'kevés dolog emiékeztet a török időkre, néhány elhagyatott utca, törö'k időből visszamaradt berendezésű kávéház s a Dzsamiija török mecset. A többi török épületet lerombolták s helyébe középületeket állítottak fel, köztük a Szt.-Száva tanítóképzőt s néhány követségi palotát. Jenő herceg palotájának romjai is itt vannak. 2. A városki kvart 1842-ben épült Mihály arkangyalnak szentelt székesegyház, messze látható tornyával. A királytéren áll az egyetem!, melynek két fakultása van. a nemzeti könyvtár és a imuzeum, melynek meglehetős nagy számú éremgyüjteménye van. A képtára értéktelen, a muzeuimban jórészt régi római és szerb érempénzek találhatók. A király-téren van. az 1871-ben épített színház — s itt találhatók a -nagyo-b kereskedések, hotelek. A színház előtt van a meggyilkolt II. Obrenovics Mihálynak lovasszobra ércből, melyet 1882-ben lepleztek le. 3. A szávszki kvart a száva partján. Itt van a pályaudvar, a iDunagőzhajozási Társulat kikötőjével, áru raktárával és fő vámházával. 4. A teraziszki kvart, ebben a királyi palota, a ko-nak, amely kétemeletes szárnyas épület, három kupolával és nagy fogadóteremmel. 5. A vracsar kvart: itt van a pénzügyi és íöldmivdésügyi minisztériumi s a főposta palotája. 6. A poliluszki kvart a város legrégibb -templomával. A torna és: 'lövészegyesületen kívül Belgrádnak több jótékonysági és egy Vöröskereszt egyesülete van. Van egy reáliskolája, báróim gimnáziuma, egy papi szemmináriuima, egy tanítóképzője, egy katonai akadémiája. Tiz politikai, három kereskedelmi. több szaklap s- négy szépirodalmi lap jelenik meg Belgrádban. /Iparuk kezdetleges s inkább csuk házi iparuk van. A gyáripar megalapítása még csak az első ki'sérileteket tették meg. Van 4 gőzmalom1, 1 bőrgyár, 1 posztógyár, 10 könyvnyomda, 6 téglagyár, 2 szesz, 2 sörgyár, 1 ércöntő. A kereskedés meglehetős élénk. Szerbia külkereskedelmét nagyobbára Belgrád közvetíti. Az idegenek kezében, van nagyrészt az ipar, mig a kereskedőik nagyrésze szerb. A város legkedveltebb kiránduló heiye Topcsider, kedves, szép fekvésű parkban épült egyszerű épület, közel a Kossutyákhoz, ahol III. Obrenovics Mihálynak megölése helyén egy emléke áll. 1882, március. 6-án Milán fejedelem királylyá proklamál tatta magát s Belgrád Szerbia székhelye lett. azt hiszik, hogy az ilyenekkel lennt SzerbiaSZEGEDI KÉPEK. (Saját tudósít ónktól.) A szegedi utcákon már régen járt annyi ember, mint mostanában. Kora reggelitől, késő éjszakáig, mint a •miéhez a köpü körül, ugy rajzanak a zutcán és tömegekben lesik üDélmagyarország kiadóhivatalában kifüggesztett híreket. Egyre érkeznek a hirök — ha nemi is a háborúról, — de legalább a diplomáciai tárgyalásokról. Egymás Ihátán állanak az emberek kiragasztott tábláink előtt s tolongva, a hátul állók esdve kérik az előttük állókat: — Olvassa fel kérem hangosan, hadd halljuk mi is. Valaki hangosan olvassa a táviratokat, a végén, tüntetnek: — Éljen a háború! Mindenki a háborúról beszél. Férfiak és nők egyaránt. Sőt újságolják .egymásnak az odahaza hallott bizonyára némi hiteles híreket, melyeket ellestek, miközben, édes atyjuk csuka szürke mundért öltött. Most ők is diplomaták, a imoinarkia legapróbb vitézei, a háborúról beszélnek, meg a> szerb perfibiáról. Kinnit az utcán egy csomó maszatos, kipirult bájos kölyök dobál köveket egy kiaivi.csdomfcra!, egy pocsolyán keresztül. — Mit csináltok, gyerekek? — Háborút játszunk, az ott ni, a Belgrád. — Hát Ihol vannak a szerbek, hisz üres az a domb? . — A szerbek? Már megfutottak — felelt teljes meggyőződéssel egy pöttöm emberpalánta. • A Valéria-téren hatalmas ágyuszerii alkotmány van, kerekeken forog s az emberek EiaQiaÓQSBBHaQHHBaHBHHHfliBimn^B! Uragár Benő ^lEm^L^ szállító ben és vidékre, berakSzeged, Jókai-utca l.sz. Prózá t sz^az raktár Telefon 34. helyiségben eszközöl EaBBBBHBnBBffifflaEaBEfflfflEEBBB SZÍNHÁZI CUKORKÁK. ajándék-dobozok gyönyörű választékban I Kárász-u., Ungár Mayer-palota. Telefon 11—34 ban sok emberéleteit fognak a (föld színéről eltörölni. Pedig már' itt is füstölög, kötényes bakák főzőkaináUail állják körül s 'nemi puskaport kavarnak, benne, — hanem, jószagu szegedi paprikával elkészített paprikást. Ez az ezred konyhája. Jönnek is már a feltűnt zubbonyu katonák, piléh csajka a kezükben s viszik a párolgó ételt Egyik közülük, a „nagy étkü", háromszor is. visszajön s. kap min-űanynyiszor imiert ő az ezred trombitása. Fújja is imár a kürtöt, az ultcán végig „kettős, rendet" képeznek a katonák, jön a hadnagy ur és felül vizitálja őket. A bornyúja az egyiknek ferdén áll, a másiknak a „brodzak'kja" elöl és nemi hátul, — jóindulattal igazítja meg tehát a — tartalékos tiiszt. * Ma már a piacon, az esti órákban, kizárólag asszonyok hozták be áruikat. Kisirt szemekkel felemelt árakat kértek a baromfiért, miközben mondogatták: — Kell most több pénzt kapnunk a baromfiért, mert a férfiak eil!mentek s nékünk is kell egy "kis. pénz. * Mi sem természetesebb, mint hogy a legnagyobb forgalom ós a iQglázasabb tevékenység a pályaudvarokon van. Szállítják a katonákat, ha mami is. mindet a városból, de legalább is keresztül a városon. Fölötte érdekes képet nyújt mmga. a vonat is. Bocskoros, .napbarnított, izmos legények pipázva és köpködve foglalnak helyet, az első osztályú kupékban, az étkező kocsikban felborult a rend, a tisztaság, ember-ember hátán tolong s örül az. aki valamibe meg tud támaszkodni. Folynak a; búcsúzkodás ok s miegliatóbbnál miegibatób jelenetek. Egy paraszt búcsúzik a fiától: — Ne rijj már nó. Mit hozzak néked, a háborúból? Megvillan a gyerek szeime, elmúlik a .könny belőle: — fidös apám, hozzon kee neköm egy Szerböt! * . A háborús híreket legnagyobb türelmetlenséggel a közönség várja, lesi, falja, nem •győzi megvárni, amíg az ujságók megjelennek, hanem; naponta számtalanszor felszólítja a szerkesztőségeket & ujabb hirekért ostromolja. Sőt az utcán haladó hirlapirót is elfogják és kérdésekkel faggatják. Pedig ha -ebben az időben: valaki emberfölötti munkát végez, ugy az a hírlapíró. Egész nap a redukcióban ülni, táviratokkal bajlódni, írni, -nappal-éjjel inspékciózni; valóban idegölő munka. Most azután a hirlapiróík megtalálták annak a módját, hogy elejét vegyék a kérdezősködésnek s udvariatlanok se legyenek. Kérdést, — kérdéssel előznek meg. — Mi újság? Mi hir a harctéröl? y K. flIA és MNDEN NAP kéménél. Bezúeíe 9 óraHorHü Ma vasárnap Hü Nagy Tombola-e: 1 _ remek nyereményekké KERTHELYISEGÉBEN m kerülnek bemutatásra, farhas pbrcsi mm ng*inj zenekara m