Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-08 / 194. szám

Szeged, 1914. augusztus 11. mLMAGYÁROR&ZÁG DKLMA G Y AROKSZ A.G — Felhívás a katonai szállásadókhoz. A szegedi cs. és kir. állomásparancsnokság a Délmagyarország utján felhívja azokat a háztulajdonosokat, akiknél katonák voltak elszállásolva, hogy ha netalán a katonák^valahol hornyút, oldalfegyvert vagy bármi más felszerelési tárgyat hagytak volna, szíveskedjenek azt a katonai állomásparancsnaksághoz beszolgáltatni. — Adományok. Fischoff Ági és Margit tíz koronát juttattak hozzánk a háborúba eltávozottak családtagjainak falsegélyezésére gyűjtendő összeghez. Gyűjtésünk eredménye ezzel mai napon 780 korona. — Értesítés. A Korzó Mozi igazgat-'sága tisztelettel tudatja- a nagyközönséggel, hogy szombaton és vasárnap este 9 órakor a nyári helyiségben Szeged város közönségének szórakoztatására, elsőrangú képekből összeállítóit műsorral előadást tart rendes helyárak-kall. Az előadás 9 órakor kezdődik és fél H órakor végződik. Az előadások alatt érkező összes távirati tudósítások azonnal teljes szöveggel vetítve lesznek és igy a nagyközönség már este tudni fogja a legújabb híreket. A rettegő Páris. Parissal, ugylátszik, napok óta megszakadt minden összeköttetés és az ottani eseményekről csak menekülő szemtanuk elbeszélése nyomán értesültünk. Ezek szerint Parisban véres harcok diának a -nép és a katonaság között, a szocialisták barrikádok mögül védekeznek az ostromló katonasággal szemben, az utcákat pedig holttesiek es sebesültek borítják. Jaurés meggyilkolásává" kapcsolatban egy Párisiből érkezett szemtanú a következőket mondja el a „Pressburger Zeitung" keddi számában: Jaurés szociálista képviselő meggyilkolása következtében Parisban veres utcai har cok törtek ki. Szemtanuk, akik a zűrzavar elő! merte küttek, valóságos vérfürdőről beszélnek, a melyeket Franciaország metropolisának terein és utcáin rendeztek. A szociálisták utcai harcot kezdtek a háborús párttal -és Párisban rettenetes íöiháborodás duil. Az utcai harc azzal kezdődött, hogy egy csoport szociálista megrohanta _a Charrap-Élyséen lévő Grand-Cufét. A szociú bslák nagygyűlést és utcai büntetést tartóitok. Franciaországnak az Ausztria-Magva* ország és Szerbia, illetve Németország és Oroszország között levő ügyekbe való beavatkozása és a háború ellen és elkelték Jaurésnak a háborús párttól való meggyilkolását. A Champs-Elyséen már régen volt olyan hatalmas tüntetés. A kezdetben csak néhány száz szocialistából álló tüntető menet csakhamar ezrekre menő tömegre nőtt Páris legfényesebb utcáján. Az egybegyűlt munkások kiáltásaitól hangzott az utca: Le a gyilkosokkal! Nem akarunk habunk! Éljen a köztársaság! Amikor a -tömeg a Graud-Café elé irke; 1 zett, néhány munkás az ott tartózkod. tisztek felé kiáltotta: Gyilkosok! A haza ellenségei! Az egyik tiszt revolvert rántott és néhányszor a tömegre lőtt. Ezek a lövések adták az impulzust a kávéház megrohanására és az itt tartózkodó tisztek lemészárlására. A rendőr őrszemet, aki a tömegföl fenyegetettek védelmére sietett, leütötték és néhány perc múlva a Champs-Elyséen utcai harc tombolt az elősiető katonaság és a fölháborodott tömeg között. Mindjárt az események hírére fegyveres szociálisták s fegyveres nép gyűlt össize a Montmartre felől és barrikádokat épített a rue Lafayeiteben. A fölvonuló katonaság egy része megtagadta az engedelmességet, leütötte a liszteket és csatlakozott a fölkelökhöz, akiknek a száma percről-percre -növekedett. A tömeg közül azok, a-kiknek nem volt fegyverük, megrohanták a fegyverkereskedáseket és fegyverrel és lőszerrel látták el magukat. --ÁlE'i; Az utcai harc most már félelmetes arányúvá fejlődött és vérfürdővé lett, amikor az egyik vezénylő tábornok gyorstüzelést vezényelt a rue La-fayette ellen -és szakadatlanul lövőidözteitett. A rue St. Honoréban és más utcákban is hatalmas barrikádokat emeltek. A szociálisták és a nép mindenütt halálmegvetéssel hurcollak a katonaság ellen, alkik közül sokan megtagadták az engedelmességet és a békéért tüntető szocialistákhoz csatlakoztak. A Champs-Elyséen a felbőszült tömeg himpuvasra akasztott egy magasrangu katonát, akinek hcli t-testét valósággal darabokra lövöldözték. A rue Lufayétteben a szociálisták elfogtak több katonatisztet, akiket a barrikádok oszlopaihoz kötöztek, ugy, hogy a föl vonuló katonaság először tanácstalanul állt meg, hogy sortüzet adjon-e vagy megkimélje-e a saját tisztjeit. Csak amikor a barrikádokról a szocialisták rettenetes tüzelést kezdtek ellenük, vezényelte tüzelésre a vezénylő tiszt a gyorstüzelő ágyukat. A megkötött tisztekre golyő•ápor zudult és valamennyien meghaltak. A harc egy óránál tovább tartott, amire a katonaság megtudta rohanni a rue Lafayeiteben a barrikádokat. A visszavert szociálisták és a nép a közeli utcákra menekült, behatolt a házakba és az ablakokból lövöldözött a katonaságra, amely nem tudott elleníállni a támadásnak és visszavonult. Az utcákat és tereket, amelyeken a harc tombolt, halottak és sebesültek borították, vér ömlött mindenfelé. Felelős szerkesztő: Pásztor Józseí. Kiadótulajdonos: Várnay L. ....•••••••••.•••••••••••••••.•••••••••••••.•••••a.i '®®®®®®®®®®BB®B®®® ÜT" * JE" 9 " " B Férfiak es nok ? kik hajlandók lapot árusítani, napi 2-3 órai foglalkozással, naponta 4-5 koronát kereshetnek. ntiUlOllEIKIll miiui ... ®®®®®®®®®®®®BB®@® Sehulfer József fodrász és borbély Szeged, Kálvária-utca 2. (Dáni-utca sarok.) Elfogad mindennemű hajmunkát jutányos árban. Bérletfiókok havi 50 fillérért vendégeknek rendelkezésére állanak. M «» ra ÍM ma m an m m m m N rm m m B3 K 'róasztal, könyvszekrény, fürdőkád, konyhabútor és egyebek ELADÓKÉ 9.1.i. Vepdéglflbeii KÁVÉHÁZBAN Ffiszerkereskedésfren Csemegefiz let ben m MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN; ÓVAKODJÉK • • ívnni-V A-r/VI/TÁl II JOHANA MARIA FARI A A GEGENÜBER DEM RUDOLFSPLATZ. SSAS&tiSi kölnivíz, kölniviz-szappan és púder ITJZ^T^X. Ügyeljünk a pontos cimre: I0HANN MARIA FARINA Gegenüber dem Rudolfsplatz. Minden hasonlónevü utánzatot utasítsunk vissza. == FŐRAKTÁR SZEGEDEN: ,.AX(*TAL" slro^néria Magyarországi képviselő: HOLZER EMIL ZOLTÁN, BUDAPEST, VIII.