Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-06 / 191. szám

SjKsrtreuztóeég Kárász-utca 9. TefteSo B&rw cm: 365. Bey<* Mta in l» SOár. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24'— félévre . . K 12'negyedévre K 6-— egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28-— félévre . . K 14.— negyedévre K 7-— egyhónapraK 240 Kiadóhivatal Kárász-utca L Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. ^ Szeged, 1914. Hl évfolyam 191. szám. Csütörtök, auusztus 6. A oémet hadak elfoglalták Luxemburgot és Belgium jő részét és fenyegetik Párist. A részeg kozák erkölcstelen szeretőjét: Franciaországot máris kezdik fenyíteni a német hadak. Németország máris oly eredményeiket mutat föl — a :háborn legeslegélején, — amelyek érthető rémülettel tölthetik el ugy az oroszokat, mint a franciákat. A német hadak már nemcsak Luxemburgot szállották meg, hanem bérit vannak Belgiumban és fenyegetik Párist. Még néhány nap és . . . és a következményeket még a franciáknak is érezniük kell. És érzik is, dacára, hogy Angliában bizakodnak. Amikorra Anglia megmozdulhat zsoldos-bérenc seregévél, akkorra hihetőleg Parisban lesznek Vilmos császár seregei, hü, hatalmas szövetségeseink. A német flotta ott csapott le a franciákra, ahol legkevésbé gondolták: a Földközi-tengeren és sorra rommá lőtték Alzsir hadi kikötőit. Afrikai nagy gyarmatáról tehát Franciaország semmi csapatot nem szállíthat többé és valószínűleg Alzsir se lesz többé soha a franciáké . . . A német flotta csodatettéről ez a hivatalos jelentés szól: A WráÁügynckség jelenti Berlinből: A Földközi-tengeren levő német hadihajók tegnap az alzsiri partokon és egyes megerősített helyeken a francia csapatszállitmányok behajózási helyeit rommá lőtték. A lövéseket viszonozták. A miniszterelnökségi sajtóosztálya. Az orosz csapatok közül is futnak már a diadalmas németek elől. A berlini VRotf-ügynckség jelenti hivatalosan, hogy Fydtkühnen mellett, ott, 'ahol az oroszok tegnapelőtt betörték először német területre, az éjjel a német csapatok ellenállhatatlanul erős támadással bevették Kibarty orosz határvárost. Az oroszok foglyok hátrahagyásával kelet felé megfutamodtak. A német csapatok vesztesége igen csekély volt. Itt megemlítjük, hogy iaz EgyesiiltAllamok semlegességi nyilatkozatát ma publikálják. Az Unió voltaképen Angliát. illetve az angoll flottát bénítja azzal a döntésével, melynek alapján elrendeli, hogy u hajózás Amerika és Európa között meg ne akadjon az európai háború idején sem. Éhben az intézkedésben benne van az, hogy az Unió meg akarja akadályozni, miszerint az angol flotta adott pillanatban blokirozhassa a hánmas-szövetség hatalmainak partvidékeit, különösen Németországért és ilyen módon az entente javára billentse a mérleget. Amerika kijelentette, hogy a német és osztrák-magyar kereskedelmi és személyszállító hajókat az ő zászlója alatt fogja járatni, ugy, hogy ha Anglia e hajók közül csak egyet is el akarna kobozni, akkor az Unióval keveredik fegyveres konfliktusba. Szóval az Unió elhatározásának végén Angliát fegyverrel fenyegeti meg, — az egész beillik ultimátumnak is. Hogy Anglia mit fog válaszolni az Egyesült-Államoknak, nem tudni. A monarchia és Szerbia közt levő háborúról ma a következőket jelentik hivatalosan. Föladatott augusztus 5-én, déli 12 óra 15 perckor. A szerb határon levő csapataink helyzet-jelentéseikből kivehető, hogy ott fokozottabb tevékensyég kezdődik. Belgrádnál a felső és alsó várban, valamint a szomszédos magaslatokon elhelyezett szerb várágyuk megkisérlették erős tüzelésükkel az innenső parton való csapatmozgásokat, valamint a Száván és a Dunán való hajózást megakadályozni. Ez indította csapatainkat arra, hogy ezen vár ágyuk ellen a tüzérség megnyissa a tüzelést. A tüzérharc azzal végződött, hogy a szerb ütegeket hallgatásra bírtuk. Ez alkalommal a vármüvek erős sérüléseket szenvedtek. A város a bombázástól teljesen mentes maradt. A Drina mentén csend uralkodik. Különös dicsérettel emelendő ki a biztosítási szolgálatnál alkalmazott csapatoknak a tevékenysége. Konstantinápolyból jelentik: Az osztrák, valamint a magyar és német tartalékosok nagy számban indulnak haza. A kolóniákban óriási a lelkesedés. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) Szófiából jelentik: A szerbek Radovics, Malesovo, Monasztir városokat kiürítették. Orosz hajók Szerbiának lövőszereket szállítottak. Bécsből jelentik: Hiteles információk szerint Oroszországban a forradalom kitörése napok múlva várható. Brüsszelből jelentik: A szocialisták világszövetségének választmánya elhatározta, hogy Oroszországban általános sztrájkot rendez a háború ellen. Budapestről jelentik: A török katonaköteleseket sürgősen hazahívták. Törökőr szdg aktiv támogatása félmillió emberrel részünkre biztosítottnak látszik. Bécsből jelentik: A hadügyminisztérium közli, hogy azon tisztek, akik a hadseregből önként, vagy felülvizsgálati uton, vagy becsületügyi eljárás során rangjukról lemondtak, vagy elbocsájtattak, a hadseregbe újból beléphetnek. A kérvényüket a hadügyminisztériumba kell küldeni. Szófiából jelentik: A szerb kormány hivatalosan kísérletet tett a bolgár kormánynál 'a régi szövetség fölujitása érdekében. Ajánlatát azonban Bulgária visszautasította Berlinből jelentik: Az itteni bankoknál elhelyezett orosz betéteket lefoglalták. I > Anglia hadüzenete. Londonból jelentik: Az alsóház tegnapi ülésén Edvárd Grey külügyi államtitkár beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy Európa békéjét most már megóvni nem lehet. Bejelentette, hogy elrendelték ugy uz angol flotta, mint a hadsereg mozgósítását és azzal fejezte be beszédét, hogy Anglia szemébe fog nézni a helyzetnek. Berlinből jelentik: Az angol nagykövet tegnap este megjelent a külügyi hivatalban és kijelentette, hogy Anglia Németországnak hadat üzen. Egyúttal kérte, hogy útlevelét állítsák ki. Énnek megtörténte után elhagyta Berlint. Harcibs a német birodalmi gyűlés. Berlinből jelentik: A mai birodaimi gyűlésen Bethnuinn-Hollweg \ birodalmi kancellár, az összes miniszterek és csaknem' az összes képviselők megjelentek. Az ülést Kempf korelnök nyitotta meg és a szerajevói gyilkosságot átkos, gyalázatos merényletnek mi.nösiteték, amelyért mély részvétét fejezte ki a birodalmi gyűlés nevében. Ezután Bethmann-Hoilweg kancellár szólalt föl és nagy beszédet mondott. Kifejtette a háború előzményeit és annak okait, vázolta a helyzetet és részletesen ismertette azt a táviratváltást, amely a német császár és az orosz cár között történt. Világtörténelmi jelentőségű beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be a birodalmi kancellár: * — Ránk kényszeritették a háborút és mi hatalmas multunk örökségéért lelkesen megyünk a harcba! ' A kancellár beszédét a birodalmi gyűlés viharos éljenzéssel fogadta.