Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-05 / 189. szám

8*t»rkesxtéeér Kárász-utca 9. Tetcteíssx&Ks: 3S5. ttása ára 19 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12 — negyedévre K 6'— egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K 14.— negyedívre K 7'— egyhónapra K 2-40 Kiadóhivatal Kárász-utea t. Telefonszám: 81. Egyes szára ára 10 fillér. Szeged, 1914. SÍI. évfolyam 189. szám. Szerda, augusztus 5. császár harcias beszéde. Az orosz cár perfíd eljárása. Berlinből jelentik a Magyar Távirati Irodának, hogy a birodalmi gyűlés elé tna Fehér könyvet terjesztettek, melynek legszenzációsabb része Vilmos császár és Miklós táviratváltása. Vilmos császár julius 28-án ezt sürgönyözte: Legnagyobb nyugtalansággal hallom, milyen hatást keltett birodalmamban Ausztria-Magyarország eljárása. Szerbiában évek óta űzött lelkiismeretlen izgatás azon fellázító bűntetthez vezetett, melynek Ferenc Ferdinánd főherceg áldozatul esett. A szellem, mely" saját'királyukat és nejét ölette meg a szerbekkel, ma is uralkodik ezen országban. Te kétségtelenül egyetértesz velem, hogy mi kettőnknek közös' érdekünk megkövetelni, hogy mindazok, akik a gyalázatos gyilkosságért erkölcsileg felelősek, a megérdemelt büntetést megkapják, másrészt nem felejtem el, mily nehéz rád és kormányodra nézve szembeszállni a közvélemény áramlatával. Megemlékezve bennünket régóta összefűző benső barátságról, minden befolyásomat érvényesítem, hogy Ausztria-Magyarországot rábírjam, hogy nyilt és kielégítő megegyezésre törekedjen Oroszországgal. Bizton reményiem, hogy a megtámadható nehézségek" elhárítását célzó fáradozásaimban támogatni fogsz, őszinte és készséges rokonod: Vilmos. Miklós cár erre julius 29-én ezt válaszolta: Örvendek, hogy Németországba visszaérkeztél e komoly pillanatban. Kérve kérlek, segíts nekem! Csúnya 'háborút üzentek egy gyönge országnak. Oroszországban óriási ezért a felháborodás, melyet osztok. Előre látom, 'hogy nemsokára már nem állhatok ellen a reám gyakorolt nyomásnak és kénytelen leszek oly intézkedéseket tenni, melyek előidézik a háborút. Elejét veendő egy szerencsétlenségnek, ami egy európai háború lenne, régi barátságunknak nevében kérlek, tégy meg minden lehetőt, hogy szövetségesedet visszatartsd attól, hogy tulmesszire men jen. Miklós. Erre Vilmos császár julius 29-én ezt válaszolta: Táviratodat megkaptam és osztom a béke fentartása iránti kívánságodat, — ámde Ausztria-Magyarország eljárását inem tekinthetem csúnya háborúnak. Ausztria-Magyarország tapasztalatiból tudja, hogy Szerbiának csak papíron álló ígéretei teljesen megbízhatatlanok. Nézetem szerint Ausztria-Magyarország eljárása kísérletnek, tekintendő, hogy teljes garanciát kapjon aziránt, hogy Szerbia ígéretei valóban tetté is váljanak. E nézetemben megerősít az osztrák-magyar kabinet nyilatkozata, mely szerint a monarchia nem tervez területhódit ásókat Szerbia rovására. Azt 'hiszem (tehát, hogy Oroszországnak igenis lehetséges az osztrák-magyar—szerb háborúval szemben megmaradni a néző szerepben, — anélkül, hogy a legborzalmasabb háborúba rántsa bele Európát, melyet az valaha megért. Azt hiszem, hogy direkt megegyezés kormányod és Bécs között lehetséges és kívánatos oly megegyezés, amelyet mint már telegrafáltam, kormányom minden erejével előmozdítani fáradozik. Természetesen az Oroszország részéről való katonai intézkedések, — amelyeket Ausztria-Magyarország fenyegetésnek tekinthetne, — siettetnék a szerencsétlenséget, amelyeket mind a kgtten elhárítani kívánunk, az ón közvetítő szerepem is, amelyet a barátságomra való hivatkozásod folytán készséggel vállaltam, aláásva lenne. Vilmos. Juliusr 30-án ezt sürgönyözte Vilmos császár a cárnak: Nagykövetem utasíttatott kormányodat egy mozgósítás veszélyeire és súlyos következményeire figyelmeztetni. Ausztria-Magyarország csak Szerbia ellen mozgásit ott, még pedig a hadseregnek egy részét. Ha Oroszország Ausztria-Magyarország ellen mozgósít', akkor a közvetítő szerep, amellyel te a legnagyobb barátsággal megbíztál és a mely lehetetlenné tétetik, a döntés egész súlya most a te válladra nehezedik s neked kell viselni a felelősséget háborúért és békéért. Vilmos. A cár julius 30-án ezt válaszolta erre: Szívből köszönöm gyors válaszodat, ma este küldöm Tatischewet instrukciókkal. A most érvényben levő katonai intézkedések már több hónappal ezelőtt megtörténtek, még pedig az Ausztria készülődései ellen való védekezés okaiból. Teljes szivemből remélem, hogy az intézkedések semmiképen nem fogják befolyásolni közvetítő szerepedet, melyet ép igen nagyra értékelek. Szükségünk van Ausztriára gyakorolt nyomásodra, hogy velünk meg tudjon egyezni. Miklós. (Az emiitett Tatischew a cárnak Vilmos császár személye mellé beosztott katonai képviselője.) Berlinből jelentik: Ma délben gyülekeztek össze ia királyi palotában a birodalmi gyűlés tagjai. A rendkívüli ülést Vilmos császár nyitotta meg, délután egy órakor. Vilmos császár harcias beszédet mondott. — Eddig minden provokálás dacára a béke mellett foglalt állást, aminek tanuja volt az egész világ, — úgymond. — Ferenc Ferdinánd barátjának meggyilkolásával örvény nyilt meg. Ferenc József császár és király, hü szövetségesünk kénytelen volt fegyverhez nyúlni. Nemcsak szövetségi kötelességünk dilit bennünket a monarchiához, hanem a kulturközösség is s a hatalmi állás megvédelmezése. Nem hajt bennünket hódítási vágy, hanem a védelem harca ez. Tiszta kézzel nyulunk a kardunkhoz! A császár beszédét leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a birodalmi gyűlés. Bécsből jelentik (augusztus 4. 11 óra 10 perckor): Az ellenséges hatúron nyugalom uralkodik. A Magyar Távirati Iroda kapja a hírt Washingtonból, hogy az északamerikai Egyesült-Államok semlegességi nyilatkozata elkészült. A nyilatkozatot holnap publikálják. Berlinből jelentik: A német csapatok bevették Bendzint, a franciáik viszont a német Gottesthalt, Metzerhalt, Marchirt s Schluftpast.