Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-31 / 217. szám

2 szőnie a virágokat. Ujabb pukkedli és József főherceg az ajtóig kisérte Lindenfeld Macát, ahol elköszönt tőle. Közben az utcán is sokán megtudták, hogy a Baross-ban a főherceg ebédel. A vendéglős leánya virágokkal diszitette fel az asztalt. Tizenkét óra tájban a főherceg elhagyta az éttermet és a közönség lelkes éljönzésétől kisérve elindult autóján Budapest felé. SEBESÜLTEK, -AKIKRŐL MEGFELEDKEZTÜNK. Divat uralkodik mindenben. A ruházkodásban, az étkezésben, a szórakozásban. Divatba jönnek egyes irók és művészek. És divat irányítja még a humanizmust és a jótékonyságot is. A jótékonyság és a részvét impozáns módon nyilvánult meg a Szegedre hozott sebesültekkel szemben, de rontott és ront az egészen, hogy e téren is a divat érezteti uralkodó hatalmát. Vannak, akik szinte divatba hoztak egyes helyeket. Némelyek csak a felsőipariskolában elhelyezett sebesültek látogatását vették divatba és igy tovább. Ellenben azokról, akiket a városi közkórházban helyeztek el és akik egyúttal a legsúlyosabban sebesültek, a nagyközönség teljesen megfeledkezett. Csak véletlen, ha egy-két résztvevő látogató vetődik be oda, holott az ott elhelyezettek talán leginkább szorultak rá a társadalom részvételére és gyámolitására. Többnyire cseh fiuk, akiknek a divat hozta-e magával vagy a véletlen, a legkevesebb jutott a magyarság jótékonykodó részvétéből. Egy-egy kis tiszta fehérnemű, egy pár csöpp üdítő és természetesen alkoholmentes ital, egy pár jóizü, betegnek való könnyű falat bizony rájuk férne szegény cseh legényekre is. Mindenekfölött pedig egy kis szívből fakadó részvét és érdeklődés bizonyára jól esnék ezeknek a cseh vitézeknek. Talán nem éreznék magukat itt olyan elhagyatottnak és idegeneknek a hazájuktól távoli legények. Ne mondják, hogy a magyarok közt ők voltak a — mostohák. Megkezdi a központi bizottság a segélyezést. A bevonult katonák családjainak segélyezésére alakult központi bizottság vasárnap délelőtt 11 órakor Bokor Pál polgármester-helyettes elnöklésével gyűlést tartott. A polgármester-helyettes indítványára elhatározta a bizottság, hogy a bevonultak családtagjai ügyeinek elintézésére külön jogügyi bizottságot alakitanak. Raskó Istvánné előterjesztést tett a felállított három napközi otthonról. Az ujszegedi napközi otthonba nem jelentkeztek, mire föioszlatását határozta el a bizottság. Orkonyi Ede dr. kúriai biró és Somogyi Szilveszter dr. főkapitány hozzászólása után elhatározta a bizottság, hogy az ujszegedi helyébe móravárosrészen nyit napközi-otthont. Ádám Sándorné és Holtzer Emiiné hölgybizottsági tagok jelentést tettek a Teleky- és Hétvezér-utcai napközi-otthonok működéséről. Orkonyi Ede dr. a patronázs bizottság működéséről terjeszteti elő jelentést. Szeged város területét 41 részre osztották adatgyűjtés szempontjából, 113-an jelentkeztek segélyezésért, ezek köziil 23 sürgős elintézést nyert. Most heves vita után elhatározták, hogy állami segélykiosztás előtt, a társadalmi uton összegyűjtött adományokat kiosztják. Kelemen Béla dr. országgyűlési képviselő ugyanis óvatosságra intette a bizottság tagjait a segélykiosztásnál. Kelemen Béla felszólalása kínos visszatetszést keltett. A főkapitány meleg szavakkal kel a segélyreszorulók védelmére. Ki kell osztani a segélyt — mondta. A legutóbbi családirtásnak is nyomor volt az oka és a ra nehezedő nyomor következtében lett öngyilkos tegnap egy katona. Ezt az emberséges álláspontot foglalta el a humanitásáról ismert Orkonyi is, mire a bizottság is igy határozott. Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiudótulaj Amit az északi harctér sebesültjei beszélnek Az ország több városába hoztak már olyan katonákát, akik az északi harctéren sebesültek meg. Nagyváradra is jutott sebesülteinkből. Nagyobb része, — kinek karja, válla, feje volt megsérülve, — saját lábán jött, élükön egy kézdiyásárhelyi aktiv honvédfőhadnagy állt, akinek balkarján az izmokat tépte át a golyó. A főhadnagy, aki most pihenni megy haza feleségéhez, a következően adta elő élményeit a háborúból: —' Tiszta székely fiukból álló ezredemmel augusztus 14-én értünk az orosz harctérre és azonnal tűzbe mentünk. Kezdetben szokatlan a sok golyó fütyülése az ember füle mellett. Katonáim az első nap kapkodták tőle a fejüket, de hamarosan megszokták s egy-két óra múlva fel sem vették. Pláne az én örökké humorizáló jókedvű fiaim állandóan derűs hangulatban voltak. Higyje el kérem, hogy az orosz katonák hihetetlenül gyávák és végtelen rosszul lőnek. Nem céloznak, csak a levegőbe sütik puskájukat, ez az oka, hogy a találási százalék végtelenül jelentéktelen. És ami szintén hihetetlennek hangzik, nem állja meg sem a gyalogság, sem a lovasság sokáig a tüzet, egy-két óra után föltétlen retirálnak. — Velünk harcoltak a huszárok is, kiknek hősiessége csodálatraméltó. Sohasem hittem, pedig aktiv tiszt vagyok, hogy a huszárságunk olyan vakmerő dolgokra képes legyen, hogy a fekvő és tüzelő ellenségbe bele lovagolni merjen, sőt szétverni tudja őket. — De nemcsak az orosz gyalogság gyáva, hanem a kozákság is. Mihelyt egy kissé erösebb a támadás, megadják magukat s a nagycsontu orosz legények sírnak, mint a gyermekek. Higyje el kérem, ilyen gyönge katonaságot el sem mertem képzelni. Tudtuk, hogy fegyelmezetlen, de ez a gyöngeség, gyávaság, minden képzeletet felül mul. Talán a lelkesültség hiánya teszi, de én inkább primitív műveltségüknek tudom be. -- Aránylag nagyon kevés a halottunk és a sebesültünk is. És kérem, ne üljenek föl olyan híreknek, hogy X vagy Y meghalt, mert mi sem tudunk semmit. Velem is megtörtént, hogy mondták a táborban, hogy egy kapitány jóbarátomat srapnell érte és két nap múlva találkoztam vele a harctéren. Mi, akik a harctérről jövünk, sem tudunk alapjában semmit, csak' azt a kis területet látjuk, ahol harcolunk. Önök talán azt is jobban tudják, hogy hány százezer katona vett részt a harctéren. Én sem írtam öt napig a feleségemnek. Nincs idő! Tessék elhinni, a folytonos harc annyira lefoglalja az embert, hogy eszébe se jut írni. Ne zúgolódjanak tehát, ha nem kapnak leveleket. Első föladat mégis megverni az ellenséget. — Az oroszok nem kímélik az orvosokat sem, a sebesülteket sem. Jó szerencse, a lövegeik igazi orosz lövegek, nem robbannak. Katonáink nagy élvezettel szedik össze őket és kaparják ki belőlük a földet. Földdel van töltve mind, ilyet még nem hallottam s nem is hittem volna, ha kezembe nem járt volna több ilyen földes löveg. — Tessék elhinni, hogy földdel van megtöltve az a srappnell, — magyarázta egyik vidám székely fiu — sokat összeszedtünk mi, mert már nem féltünk tőle, hogy felrobban. A miénk ha földet ér, száz embert megöl. ugy szétrobban, de az oroszoké csak a földet túrja föl, széthasadozik. A golyóiktól sem félünk, nem tudnak lőni, mi ugy lőjjiik őket, mint a madarat. — Honnan tudják, hogy találnak? — Hiszen kérem csak 2—300 lépésre vagyunk s nagyon jól látjuk, elnvult-e, akire Ionos: Vári ay L. Szeged. Nyomuktt Várn lőttünk. Engem hátulról lábszáron lőttek, mert oldalba kerítettek. Szuronyroham lett a vége . . . — Az a legjobb — szól bele egy könynyebb sebesült, hosszukezii vérbeli székely — ott aki gyors, az húszat is leszúr s ö sértetlen marad. Most is hamar megfutamodtak az oroszok. A lassú ember ott azonnal elpusztul, a gyorskezü épen marad, nincsen kitéve a véletlen golyónak. A sebesültek egybehangzóan nagy lelkesedéssel beszéltek arról a fogadtatásról, amiben minden állomáson fogadják őket. De nem győzték dicsérni a székely bakák a lengyel falvak népét, ahol valósággal dédelgették őket és azt mondják, mint édes testvéreket, ugy fogadták a magyar katonákat. Sztaniszlauban a lengyelek sírva engedték tovább a magyar fiukat, pedig egy szavukat sem értették . . . G!i*iBaaBaBi:aiieieiiBBB®a9aBBBBaaoa»aBanaBQBaBsaQaBtiii3Qi Az összes harcterek legjobb és Iegíttekinthetőbb térképei legolcsóbb áron Ülj Váruay L könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.). iiKSdaaaaaneaasflaaaBSBaacsBBaaBaaaiiiasaaaaH&BBaKaaaaa Jb^CDS^áSCD JVÍCX-^JL Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon: 11—85. szám. Hétfőn és kedden közkívánatra liAilii ii 1 inni" Hazafias színjáték 4 képben, dalokkal és táncokkal. írták: Ferenci Frigyes és Sümegi Ödön. isis nnia-iM. Heiyárak: 20, 30, 40 és 50 filíér. Este 9-kor rendes helyárak: Páholy 1.20, Zsöllye 1.-. I. hely 80, II. hely 60, III. hely 30 fillér. zsssssab&sngsib&g&ig&abbgbabfla Férfiak és nők, kik hajlandók lapot árusítani, napi 2-3 órai foglalkozással, naponta 4-5 koronát kereshetnek. ím m in. g. 000000000000®®®®® ly L. könyvnyomdájában Szeged, Kárász-u. 9