Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-04 / 188. szám

2 totta. A legalább harmincezer főnyi tömeg a királyi vár belső udvarába vonult, ahol a leg­példásabb rendben helyet foglalva, elénekelte a Himnuszt, miközben a főhercegi pár meg­jelent az erkélyen1. A tömeg viharos éljenzés­sel üdvözölte a fenségeket, imire Walter Im­re dr„ a' Bethlen 'Gábor-kör elnöke, lelkes szavakkal ünnepelte a trónörököst és nejét, valamint a királyt és a hadsereget. A trón­örökös észrevehető megindul a tsággal köszön­te meg az ünneplést, a következő, messze csengő szavakkal: — Köszönöm szépen a szíves szavakat; köszönöm! A tömeg szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta a szavakat és a Gotterhalte elének­lése után a legpéldásabb rendben szétosz-. lott. • Meg hosszabbítják a moratoriumot? Budapestről jélentík: A moratórium meghosszabbitásánalk szükségességéit teg­nap este a munkapárti körben többen szó­vátették. A munkapárti képviselők a pol­gárság megnyugtatására szükségesnek vél­ték, hogy ez a meghosszabbítás mielőbb megtörténjék. A képviselőiket illetékes té­nyezők megnyugtatták arról, hogy az ed­digi moratóriumot nyomós okokból kellett rövidebb időre elrendelni, de a szükség­szerű meghosszabbítás majd idejében Szin­tén be fog következni. Az illetékes fakto­rok megnyugtató felvilágosítását a képvi­selők köszönettel fogadták. A FŐISPÁN SZEGEDEN. Cicatricis Lajos dr. főispán hétfőn délután Szegedre érkezett és holnap dél­utánig itt tartózkodik. A hű magyar románok. Mihályi Tivadar dr., a román komi­té elnöke, a brassói Gazetta Trunssylva­nie vasárnapi számában felhívást intéz a hazai románsághoz. Közli híveivel, hogy amennyiben kormányunk a 'kivételes ren­delkezései folytán a politikai jellegű kgz­és imagángyiiilések megtartása a hadmü­veletek idejére be van tiltva, a román nemzeti komité 'sem tarthatja jmeg gyű­lését. Sajtó utján fordul tehát a hazai ösz­szes románokhoz és teljes bizalommal és szeretettel hivja föl őket, hogy a törvény szellemének és a nehéz napok által meg­követelt szolgáltatásoknak megfelelően tel­jesítsék kötelességüket, bízzanak Istenben az ellenőrizhetetlen híresztelésekkel szem­ben egyedül hazafias lelkiismeretükre hall­gassanak, elűzvén lelkűktől a rosszakara­tú ugratásokat. Őfelsége öreg uralkodónk és a haza győződjenek meg a Habsburg monarchia jogara alatt Jevö romián nép hűségéről és áldozatkészségéről. A román legények mindenfelé lelekesedéssel vonul­nak haderőnk zászlaja alá, hogy vérüket ontsák a harc mezején. Az itthon mara­dottak pedig azzal az óhajjal kisérik őket a harcba, hogy győzelemmel térjenek visz­sza. Különösen a falusi népet figyelmezte­tik, hogy tartózkodjanak az italtól és minden olyan kihágástól, amely a közbiz­tonságot veszélyeztethetné. A román nép józan és rendszerető hajlandóságában, lo­yalitásában és hűségében bízik és elvárja, DÉLMAGYARORSZÁG hogy e tulajdonságaihoz méltó lesz most is. Az Isten segítségét és áldását kéri fegy­vereink győzelmére. A tisztek szerepe a háborúban. A magyar hadsereg tisztjeinek egy nagy része előtt most uj perspektívák nyíl­nak meg. Csak az öregebb tiszteik emlékez­nek még a boszniai háborúra. Mig a ré­gebbi háborúkban a hadivirtus a szemé­lyes bátorság és a föltétlen engedelmes­ségből állott és nem volt az egyeseknek kezdési joga, addig most bár a személyes bátorság számbajön, még sincs szükség arra, hogy a tiszt keresse az alkalmat bá­torságának a 'kimutatására. Az ideális tisztnek arra kell vigyáznia, hogy a ka­tonák kulacsa tele legyen, hogy a katona lába egészséges állapotban legyen és jól be legyen szappanozva, továbbá kelet fe­lé fordulva feküdjön, hogy az anyaföld mágnesessége megtegye a gyógyító és energiaadó hatását, továbbá, hogy a ka­tonák holdtölte alatt ne aludjanak. A lo­va s ti szt'nek ifontos kötelessége kioktatni az embereit, hogy megnézzék naponta két­szer a lovak orrlikait és patáit, különösen a menet után. Minden lovassor egy embe­rének egy fogóval kik kell szedni a l'ovák patája alá került kavicsokat; ez a gondos­kodás különösen fontos hegyes vidékeken, mert a fő nem mindjárt mutatja, ha meg­sérti a kő és Így ezzel az óvó intézkedés­sel gyakran elejét vesszük a ló elsántulá­sának. Vigyáznia kell a tisztnek arra is, nehogy a lópokrócot a katonák takaróul használják, mert a használat uton a pok­róc homokos és tüskés lesz, aimi könnyen feldörzsölihetí a lovat. Igen fontos a tisz­teknek az altisztekkel való egyetértése, mert a tisztnek mindig arra kell gondol­nia, hogy ha ő elesik, az altiszt áll a he­lyébe. Egy háborúban, amelyben sokan vet­tek részt a rrtég élők közül, egy közlegény kivezette a sereg maradványait a harc­térről, borzasztó tüzelés közben. Oly ügyességgel történt e visszavonulás, hogy büszkeségére válhatott volna magának Ney marsallnak is. Félretéve minden iskolakönyvet és a szobatudósók valamennyi teóriáját, leg­ajánlatosabb, ha a tiszt a csatasor háta mögött foglal helyet. Hiszen illogíkátlan volna, hogy a tiszt a pannesokat hátrafelé osztogassa, nem szólva arról, hogy a csa­patot a lövésben akadályozza is. A tiszt­nek kötelessége kímélni az életét. A tiszt­nek nem a harcolás, hanem a szervezés a kötelessége. Az a tiszt, aki arra vigyáz, hogy a katonái kavicsot vegyenek a szá­jukba, hogy igy ne gyötörje őket a szom­júság, az nagyobb szolgálatot tesz, mint az, aki vakmerően vezeti a sereget az el­lenség ágyúi elé. Az előbbi munkája hasz­nos, az utóbbié látványos. De a krimi há­ború óta a háború megszűnt látványosság lenni. Két dologtól kell óvakodniuk a fiatal tiszteknek a háborúban. Ugyanis hajlamuk­nál fogva keresik az alkalmat az egyéni dicsőség szerzésére, amiben igen sok az egoisztikus vonás, azonkívül a háborúban azt a fegyelmet akarják gyakorolni, mint a kaszárnyákban. Mind a kettő helytelen. Az előbbinek helytelenségét már megmon­Szeged, 1914. augusztus 4. dottuk, az utóbbira nézve pedig az a meg­jegyzésünk, hogy régi tapfasztalás, hogy a közös nagy veszedelem kicsinyíti a nagy rangkülönbségeket. Minden jel arra vall, hogy e háború­ban sok guerilla- és hegyi harc lesz. A he­gyi harchak pedig nincs semmiféle szabá­lya, sem taktiká'j/a. Az ilyen harc indivi­duális és próbára teszi a katona kitartását és ügyességét. A hegyi harcoknál a lovas­gyalogságnak van a legfontosabb szerepe, ezenkívül pedig a hegyi gépfegyvernek. Az ily harcoknál egy hegyi üteg nagy csapat­tal általában véve hasznavehetetlen, mig ellenben a külön kis csapatok, amelyek mindegyike föl van szerelve egy hegyi üteggel, igen hasznavehetők. TÖRVÉNYKEZÉSI SZÜNET. A háborús viszonyokra valló tekintettel az igazságszolgáltatásban is fenakadás mu­tatkozik. Keddtől' fogva a szegedi törvényszé­ken sem fognak rendes tárgyalásokat tarta­ni. A járásbíróságon teljesen szünete! a bí­ráskodás r sem. végrehajtást, sem foglalást nem eszközölnek Büntető eljárásban csak a íog'lyos ügyeket tárgyalják. Egyedül a per­tári tárgyalások íoPynak te rendesen. A katholikus nővedő felhívásai. A Katholliikus Nővédö Egyesület a háború tartamára korlátlan számban vesz fel Napközi-Otthonában gondozásra és ellátásra oly gyermekeket, akiknek atyjuk katonai szolgálatra behivatott s akiket az anyja eltartani nem képes. Az anya tar­tozik azonban férjének katonai szolgálat­ra való behivását a katonai ügyosztállyal igazoltatni. A Szegedi Katholikus Nővédö Egye­sület által rendezett ápolási tanfolyam 5-é'n délelőtt 9 órakor fog kezdődni. Föl­kéri az egyesület azokat, akik e tanfolyam­ra eddig jelentkeztek, hogy augusztus 4-én délelőtt 9 órakor a közkórházban a vég­leges fölvételre Baross József dr. kórházi igazgató-főorvos urnát' jelentkezni szives­kedjenek. Akik pedig 4-én akadályozva vannak, azok 5-én délelőtt 9 órakor a tan­folyam kezdetén jelentkezzenek. A Szege­di Katholikus Nővédö Egyesület Elnök­sége. A szegényekért. A harctérre és az ország déli megyéi­be eltávozott szegéhysorsu katonák csa­ládtagjai az állam és a társadalom min­den szeretetteljes gondolkodása mellett is„ reménytelen napoknak néznek elébe. A nyomoron és a nélkülözéseken minden bi­zonnyal enyhítem" fognak azok a segély­akciók, amelyek máris megindultak s a melyekből méltó részét veszi ki a Délma­gyarország is. Ezen a helyen azzal a felhívással for­dulunk a családfentartö nélkül maradt szegénysorsu hitvesekhez, anyákhoz, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a ,,Délma­gyarország" kiadóhivatalában, ahol rend­őrileg igazoltatjuk és állandó fapetárusitó­ként alkalmazzuk őket. A mostoha viszo­nyok között — merjük mondani - állan­dó és szép keresetforrást nyújt ez., amivet az illetők megszabadulnak a közeljövő anyagi ki 1 átástalanságátót.

Next

/
Thumbnails
Contents