Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-30 / 216. szám

Szeged, 1914. augusztus 27. OFTLMA GYARORSZÁG 6 PF-.JACSEVICH LYONBAN HADIFOGOLY. Pejacsevich Tivadar horvát ministzert a franciák Lyonban tartják hadifogságban. KROBATIN A KIRÁLYNÁL. A „Budapesti Tudósító" jelenti, hogy Krobatin lovag hadügyminiszter audiencián jelent meg őfelsége előtt és elreferálta a harcterek eseményeit. lBBBÍ®lB(!HB3B»a53aa95SS »S Hogyan képzeltük el.. . A most folyó világháború, dacára annak, hogy meglepetésszerűen 'hatott, mégsem volt igazi meglepetés. A mi és az összes többi európai államok hadügyi költségvetései évről-évre emelkedőben voltak, létszámemelés és a hadseregek átszervezése csaknem minden államban folyt s mindenre ráduplázott az egyébként antimilitarista Franciaország a katonai szolgálati idő felemelésével. Hogy mindezek nem történnek ok nélkül, az minden gondolkodó ember előtt nyilvánvaló volt. Sőt a hadseregek rohamos fejlesztéséből iholtbizonyossággal arra is lehetett következtetni, hogy a Iháboru vihara kitörőben van és már nem lehet messze az idő, mikor ez a népekét elsöprő vihar teljes erejével reánk ront. Magános éjszakákon, amikor álmatlanul heverésztünk párnáinkon, bizonyára sokan voltunk, akik előre elképzeltük, hogy is lesz... Hogyan lesz, ha megindul a népek millióinak a csatája. Amikor nem lesz talán család, melyet szétesne hazában ne érintene valamiképpen a háború. Nem a veszélyeztetett anyagi érdekekre gondoltunk, hanem arra, hogy egy-egy családból négyen-öten is oda lesznek a harcmezőn. S elképzeltük, hogy akkor, amikor mindenki igy lészen érdekelve, amikor mindenkinek fesz, ha nem több, legalább egy kedves hozzátartozója, akit szive aggódó szeretetével kísér a veszélyekkel telt haromezöre, ahol mindaz a gyilkoló szerszám, amit az emberi raffineria kieszelt, ezer halállal les azokra, akiket mi szeretünk, akiket szivünk vérével váltanánk meg a háború borzalmaitól. S elképzeltük, hogy mig fegyverviselő fiaink életük kockáztatásával halálmegvetően törnek a halálosztó ellenséges ágyuk ellen, akkor az itthonimaradtak letesznek minden kicsinyes hiúságról és szivükben komoly méltósággal viselik el' a háborús izgalmakat. S elképzeli;ük, hogy el fog némulni a cigány hegedűje, mert nem illik a lelkeket betöltő komoly hangulathoz s elképzeltünk sok-sok mindent másképpen. Valahogyan egyszerűbb nek, komolyabbnak, méltóságtefjesebbnek, magasztosabbnak. S nem képzeltük el azt, hogy ezekbe a komoly, szent éjszakákba, amikor szeretteink ott fönn az orosz, vagy lenn a déli határon őrködő szemmel lesik az ellenség közeledését, bele fog kurjantani a részeg emberek ordítása. S nem képzeltük, hogy amikor éjszakának idején ,kísértetiesen kivilágított villamosok óvatos smasággal csúsznak acélul jukon sok száz sebesülttel, akik mi érettünk, itthonmaradottakért, rohantak a halál torkába, akkor cigányzenétől hangos kávéházak és korcsmák között kell a mi szerencsétlenül járt katonáinknak elhal ad ólok. Olyanoknak is, akiknek a láztól felduzzadt, tüzes arcáról lesir, hogy számiakra igazán már csak „arasznyi a lét." S nem képzeltük azt, hogy azok, akik önként vállalkoztak arra, hogy ápolják azokat, akik érettünk véreztek, azoknak a legfőbb gondjuk az lesz, hogy a fehérbóbitás kendő jól álljon gondosan frrzurázott kontyukon. Sok-sok mindent nem képzeltünk el ugy, ahogy most látjuk, sok-sok mindent egészen másképpen' képzeltünk. Fájdalmas és elszomorító annak a sok ürességnek, cifraságnak, hiúságnak és józautalanságnak a látása. Eddigi tapasztalataink sajnos csak arról tesznek bizonyságot, hogy komolyak azok, akik. azelőtt és eddig is azok voltak, ellenben a lelkeknek az a megváltozása, amelyet előre elképzeltünk, még mindig nem ment végbe, pedig... pedig az idők telje immáron bekövetkezett. \ Em sió É Mse M. (Saját tudósítónktól.) !Ma temették el Szegeden az első halottját az ide érkezett sebesült szállítmánynak. Erőst Ferencnek hívják a háború elesett vitézét, a hatodik gyalogezred közlegénye volt, a csehországi Liebovisban született és hősiesen küzdött Sabác alatt. A jobb alsó karját vitte el a srappnell, a felsőkart amputálni kellett, de már ekkor vérmérgezés állott be és a sabáci vitéz pénteken reggel öt órakor örökre békét kötött a harcos világgal. A világháború első szegedi halottját fényes temetés kisérte utolsó útjára. A közkórház udvarán tartották irieg a gyászszertartást óriási közönség jelenlétében. A temetésen a katonaság részéről megjelent Sehulteisz altábornagy, egy honvéd ezredes, minden fegyvernemből tiszteket vezényeltek ki, azonkiviil egy-egy diszszakasz 46-os, honvéd- és csendörcsapat. A város hatósága részéről Bokor Pál helyettes-polgármester, Somogyi Szilveszter dr. főkapitány cs Gaál Endre tanácsos voltak jelen. A gyászszertartást fényes papi segédlettel Várhelyi József rókusi plébános végezte. A gyászmenet a Kossuth Lajos-sugáruton és a Tavasz-utcán keresztül haladt ki a rókusi temetőbe. Az utcákon tízezrekre menő tömeg állott sorfalat. A koporsók a gyászkocsit, de még az utat is virággal hintette be a közönség. Olyan impozáns volt a temetés, hogy a szegény Frost Ferenc ilyet még képzelni sem tudott életében. A közönség a temetőt is teljesen ellepte. A város díszsírhelyet adott a sabáci hós részére és Wlassits Károly cég ingyen végezte a temetést. A koporsónál a rókusi plébánia egyik nagyképzettségü lelkésze mondott búcsúztató beszédet. Az asszonyok, .leányok zokogva állották körül a sirt és a tízezrekre menő tömeg ugy gyászolta Frost Ferencet, mintha rokona, testvére lenne. Külföldi tőkék Oroszországban. A mind máigyoibb kereteit felvevő világháború fölkeli tette iá pénzügyi szakkörök, pénzügyi- ás közgaiadlaiságá szaklapok érdeklődését és figyelmét a -had viselő államcikban, különösein pedig a zilált közgazdasági viszonyokkal reinldelke&ő orosz 'birodalomban etl•1 Helyezett idegen tőkék iránit. Pontos és megbízhat ó számadatokkal] nem rendelkezünk s igy mam is tudjuk precíz poutas&ággal megállapítani azt az óriási tőkét, melyet a külföldi államok helyeztek el még békés időben TT. Miklós cár birodalmában. Igy csuk hozzávetőleg, körülbelül tudjuk felbecsülni azt a nagy tőkét, ami egyrészt az orcsz mezőgazda-ágii-, ipari- és kereskedelmi vál-Maitők támogatásába, másrészt iuj ipari vállalatok álapitásálbU, nemkülönben orosz érték papiirklbia helyeztetett el. I Legnagyobb tőkével kétségtelenül Orosz'/r.-z:ág hü szöivietiségesitáma: Franciaország Icán érdekelve. Franciaország volt az, mély /L905-bcn, aimilkor az orosz forradalom kitört, körülbelül 13 milliárd arany frankot bocsájtott Orcszonsizág remideílke-zéséne, boigy ugy a szárazföldi, minit a tengeri haderejét fejleszthesse, liiaidd fölszereléseit szaporíthassa és stratégiai szempontból fontos vasutakat épithc-.ven. Ez a 1.3 milliárd frank azóta nagymérvben mieignövekiediett azon tőkék összegével1, melyeket a frandáik -orosz vállalatokba fektették. Azon tőkét, mellyel Franciaország érdekelve van Oroszországban., ezklőszérint £5 milliárd frankra becsülhetjük. .Ez összeg kétharmad részié biaidS célokat szölgá'l, egyharmad része pedig a közgazdasági élet fejlesztését. Oroszország közvetlen szomszédja: Németország már nincs érdekelve oly horribilis összeggel, mint Franciaország. A tőkepénzes németek Odesszáiban, Varsóban, Lodzhan s még néhány nagyobb, s ipari célokat jobban szolgáló baltármcniti városokban alapítottak néhány imi'llliió alaptőkével rendelkező, különösein vas- és textil-ipari gyáraikat, .amelyek békés időben virágzó fejlődésnek örvendettek és tszépen gyümölcsöztették a német tőkékét. Németország tőkeérdek eltségn 5 és fél milliárd márkára becsülhető. Jelentékeny tőkével van érdekelve Anglia is, mely körülbelül 15 millió font sterlingéi, azaz 300 millió koronát fektetett orosz vállalatokba. lEzen kiviil több milliárd koronára tehető az az összeg, melyet Anglia tőkepénzesei orosz értékpapirck megszerzésére forditottak. Jíolentókony összeggel, még pedig 1 milliárd koronáival van érdekelve Belgium. Kisebb a tökeérdékeltsége Oroszországban Ausztriának. Magyarországnak, és az Eg ges ült- Allmnohmik, valamint Németalföldnek. Ezék résziben orosz értékpapírokba, résziben pedig vállaliaitdk és ügynökségek létesítésébe fektették tőkéiket. Magyarország különösen mezőgazdasági gépek eladásával foglalkozó ügynökségeket szervezett Oroszországban, mélyek eléggé szép üzleteket kötöttek és megfelelő hírnevet szerezték Magyarország lendülő iparának. Szaucr M. János. A Délinagyarorszóg telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. l'S.B.BBBBEBBB.BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB BAROS I -egkellemesebb nagyterasszal \> Családon ÉS szalmaösüBBueh fa'aiHozú helye. n Napi ÉS haul ahonnenseh. ÉTTEREM ÉS NAGY SÖRCSARNOK HÍtÜIIÍ 11S10 H. * ElME MW ÉS Ml Ml ! * Ml! U|flÜ. n DUGONICS-TÉR 11 sz NaP°n,a ERDELYI KAL.MAN elsőangu zenekara játszik felváltva ! szEutu, ;—lí^v+vw'+v'vvwv+ww+'ímvwvvwvwvwvv* »