Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-30 / 216. szám

Szeged, 1914. augusztus 27. OFTLMA GYARORSZÁG 6 PF-.JACSEVICH LYONBAN HADIFOGOLY. Pejacsevich Tivadar horvát ministzert a franciák Lyonban tartják hadifogságban. KROBATIN A KIRÁLYNÁL. A „Budapesti Tudósító" jelenti, hogy Krobatin lovag hadügyminiszter audiencián jelent meg őfelsége előtt és elreferálta a harcterek eseményeit. lBBBÍ®lB(!HB3B»a53aa95SS »S Hogyan képzeltük el.. . A most folyó világháború, dacára annak, hogy meglepetésszerűen 'hatott, mégsem volt igazi meglepetés. A mi és az összes többi európai államok hadügyi költségvetései év­ről-évre emelkedőben voltak, létszámemelés és a hadseregek átszervezése csaknem min­den államban folyt s mindenre ráduplázott az egyébként antimilitarista Franciaország a ka­tonai szolgálati idő felemelésével. Hogy mind­ezek nem történnek ok nélkül, az minden gondolkodó ember előtt nyilvánvaló volt. Sőt a hadseregek rohamos fejlesztéséből iholtbizo­nyossággal arra is lehetett következtetni, hogy a Iháboru vihara kitörőben van és már nem lehet messze az idő, mikor ez a népekét elsöprő vihar teljes erejével reánk ront. Magános éjszakákon, amikor álmatlanul heverésztünk párnáinkon, bizonyára sokan voltunk, akik előre elképzeltük, hogy is lesz... Hogyan lesz, ha megindul a népek milliói­nak a csatája. Amikor nem lesz talán család, melyet szétesne hazában ne érintene valamiképpen a háború. Nem a veszélyeztetett anyagi érde­kekre gondoltunk, hanem arra, hogy egy-egy családból négyen-öten is oda lesznek a harc­mezőn. S elképzeltük, hogy akkor, amikor mindenki igy lészen érdekelve, amikor min­denkinek fesz, ha nem több, legalább egy ked­ves hozzátartozója, akit szive aggódó szere­tetével kísér a veszélyekkel telt haromezöre, ahol mindaz a gyilkoló szerszám, amit az emberi raffineria kieszelt, ezer halállal les azokra, akiket mi szeretünk, akiket szivünk vérével váltanánk meg a háború borzalmaitól. S elképzeltük, hogy mig fegyverviselő fiaink életük kockáztatásával halálmegvetően törnek a halálosztó ellenséges ágyuk ellen, akkor az itthonimaradtak letesznek minden kicsinyes hiúságról és szivükben komoly mél­tósággal viselik el' a háborús izgalmakat. S elképzeli;ük, hogy el fog némulni a cigány hegedűje, mert nem illik a lelkeket betöltő komoly hangulathoz s elképzeltünk sok-sok mindent másképpen. Valahogyan egyszerűbb nek, komolyabbnak, méltóságtefjesebbnek, magasztosabbnak. S nem képzeltük el azt, hogy ezekbe a komoly, szent éjszakákba, amikor szeretteink ott fönn az orosz, vagy lenn a déli határon őrködő szemmel lesik az ellenség közeledését, bele fog kurjantani a részeg emberek ordítása. S nem képzeltük, hogy amikor éjszakának idején ,kísértetiesen kivilágított villamosok óvatos smasággal csúsznak acélul jukon sok száz sebesülttel, akik mi érettünk, itthonmara­dottakért, rohantak a halál torkába, akkor cigányzenétől hangos kávéházak és korcsmák között kell a mi szerencsétlenül járt kato­náinknak elhal ad ólok. Olyanoknak is, akiknek a láztól felduzzadt, tüzes arcáról lesir, hogy számiakra igazán már csak „arasznyi a lét." S nem képzeltük azt, hogy azok, akik önként vállalkoztak arra, hogy ápolják azokat, akik érettünk véreztek, azoknak a legfőbb gondjuk az lesz, hogy a fehérbóbitás kendő jól álljon gondosan frrzurázott kontyukon. Sok-sok mindent nem képzeltünk el ugy, ahogy most látjuk, sok-sok mindent egészen másképpen' képzeltünk. Fájdalmas és elszo­morító annak a sok ürességnek, cifraságnak, hiúságnak és józautalanságnak a látása. Ed­digi tapasztalataink sajnos csak arról tesz­nek bizonyságot, hogy komolyak azok, akik. azelőtt és eddig is azok voltak, ellenben a lelkeknek az a megváltozása, amelyet előre elképzeltünk, még mindig nem ment végbe, pedig... pedig az idők telje immáron bekö­vetkezett. \ Em sió É Mse M. (Saját tudósítónktól.) !Ma temették el Szegeden az első halottját az ide érkezett sebesült szállítmánynak. Erőst Ferencnek hívják a háború elesett vitézét, a hatodik gyalogezred közlegénye volt, a csehországi Liebovisban született és hősiesen küzdött Sabác alatt. A jobb alsó karját vitte el a srappnell, a felsőkart amputálni kellett, de már ekkor vérmérgezés állott be és a sa­báci vitéz pénteken reggel öt órakor örökre békét kötött a harcos világgal. A világháború első szegedi halottját fé­nyes temetés kisérte utolsó útjára. A köz­kórház udvarán tartották irieg a gyászszer­tartást óriási közönség jelenlétében. A te­metésen a katonaság részéről megjelent Sehulteisz altábornagy, egy honvéd ezre­des, minden fegyvernemből tiszteket vezé­nyeltek ki, azonkiviil egy-egy diszszakasz 46-os, honvéd- és csendörcsapat. A város hatósága részéről Bokor Pál helyettes-pol­gármester, Somogyi Szilveszter dr. főkapi­tány cs Gaál Endre tanácsos voltak jelen. A gyászszertartást fényes papi segédlettel Várhelyi József rókusi plébános végezte. A gyászmenet a Kossuth Lajos-sugár­uton és a Tavasz-utcán keresztül haladt ki a rókusi temetőbe. Az utcákon tízezrekre menő tömeg állott sorfalat. A koporsók a gyászkocsit, de még az utat is virággal hin­tette be a közönség. Olyan impozáns volt a temetés, hogy a szegény Frost Ferenc ilyet még képzelni sem tudott életében. A közönség a temetőt is teljesen ellep­te. A város díszsírhelyet adott a sabáci hós részére és Wlassits Károly cég ingyen vé­gezte a temetést. A koporsónál a rókusi plébánia egyik nagyképzettségü lelkésze mondott búcsúztató beszédet. Az asszonyok, .leányok zokogva állották körül a sirt és a tízezrekre menő tömeg ugy gyászolta Frost Ferencet, mintha rokona, testvére lenne. Külföldi tőkék Oroszországban. A mind máigyoibb kereteit felvevő világ­háború fölkeli tette iá pénzügyi szakkörök, pénzügyi- ás közgaiadlaiságá szaklapok érdek­lődését és figyelmét a -had viselő államcikban, különösein pedig a zilált közgazdasági viszo­nyokkal reinldelke&ő orosz 'birodalomban etl­•1 Helyezett idegen tőkék iránit. Pontos és meg­bízhat ó számadatokkal] nem rendelkezünk s igy mam is tudjuk precíz poutas&ággal meg­állapítani azt az óriási tőkét, melyet a kül­földi államok helyeztek el még békés időben TT. Miklós cár birodalmában. Igy csuk hozzá­vetőleg, körülbelül tudjuk felbecsülni azt a nagy tőkét, ami egyrészt az orcsz mezőgaz­da-ágii-, ipari- és kereskedelmi vál-Maitők tá­mogatásába, másrészt iuj ipari vállalatok álapitásálbU, nemkülönben orosz érték papi­irklbia helyeztetett el. I Legnagyobb tőkével kétségtelenül Orosz­'/r.-z:ág hü szöivietiségesitáma: Franciaország Icán érdekelve. Franciaország volt az, mély /L905-bcn, aimilkor az orosz forradalom kitört, körülbelül 13 milliárd arany frankot bocsáj­tott Orcszonsizág remideílke-zéséne, boigy ugy a szárazföldi, minit a tengeri haderejét fejleszt­hesse, liiaidd fölszereléseit szaporíthassa és stratégiai szempontból fontos vasutakat épit­hc-.ven. Ez a 1.3 milliárd frank azóta nagy­mérvben mieignövekiediett azon tőkék összegé­vel1, melyeket a frandáik -orosz vállalatokba fektették. Azon tőkét, mellyel Franciaország érdekelve van Oroszországban., ezklőszérint £5 milliárd frankra becsülhetjük. .Ez összeg kétharmad részié biaidS célokat szölgá'l, egy­harmad része pedig a közgazdasági élet fej­lesztését. Oroszország közvetlen szomszédja: Né­metország már nincs érdekelve oly horribi­lis összeggel, mint Franciaország. A tőke­pénzes németek Odesszáiban, Varsóban, Lodz­han s még néhány nagyobb, s ipari célokat jobban szolgáló baltármcniti városokban ala­pítottak néhány imi'llliió alaptőkével rendelke­ző, különösein vas- és textil-ipari gyáraikat, .amelyek békés időben virágzó fejlődésnek örvendettek és tszépen gyümölcsöztették a né­met tőkékét. Németország tőkeérdek eltségn 5 és fél milliárd márkára becsülhető. Jelentékeny tőkével van érdekelve Anglia is, mely körülbelül 15 millió font sterlingéi, azaz 300 millió koronát fektetett orosz vál­lalatokba. lEzen kiviil több milliárd koronára tehető az az összeg, melyet Anglia tőkepén­zesei orosz értékpapirck megszerzésére for­ditottak. Jíolentókony összeggel, még pedig 1 mil­liárd koronáival van érdekelve Belgium. Kisebb a tökeérdékeltsége Oroszország­ban Ausztriának. Magyarországnak, és az Eg ges ült- Allmnohmik, valamint Németal­földnek. Ezék résziben orosz értékpapírokba, résziben pedig vállaliaitdk és ügynökségek lé­tesítésébe fektették tőkéiket. Magyarország különösen mezőgazdasági gépek eladásával foglalkozó ügynökségeket szervezett Orosz­országban, mélyek eléggé szép üzleteket kö­töttek és megfelelő hírnevet szerezték Ma­gyarország lendülő iparának. Szaucr M. János. A Délinagyarorszóg telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. l'S.B.BBBBEBBB.BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB BAROS I -egkellemesebb nagyterasszal \> Családon ÉS szalmaösüBBueh fa'aiHozú helye. n Napi ÉS haul ahonnenseh. ÉTTEREM ÉS NAGY SÖRCSARNOK HÍtÜIIÍ 11S10 H. * ElME MW ÉS Ml Ml ! * Ml! U|flÜ. n DUGONICS-TÉR 11 sz NaP°n,a ERDELYI KAL.MAN elsőangu zenekara játszik felváltva ! szEutu, ;—lí^v+vw'+v'vvwv+ww+'ímvwvvwvwvwvv* »

Next

/
Thumbnails
Contents