Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-29 / 215. szám

Szeged, 1914. augusztus 27. OFTLMA GYARORSZÁG 6 r dk ih iroket szerez,mak, vcszede'/mies 'ttátnaaida.lo.m — és ©asadaiségrointó hatását sohasem láttuk cily.am miagy ménMkben, aniiut most. A hirszer­.zésniefk ez a fiája imái- (foglal hozássá lett.. A cseléöszet'.zok, llnelysizerzők és egyéb szerzők .mellett rvialóságigial uj társadalmi .osztály ala­kult ki: a Ihiirazarzőké. És jó lesz inialgyün, vi­gyázni ezöknék ,a szerzőiknek ia működésiére. Tleginiap reggel fél tldlenckor például együtt sétál két ur a korzón. Azt mondja m együk a másiknak: — Istenem, milyen nagyszerű lenne, ha a szárazföldre áthozott ©iriigol tábornokot egész 'vezérkarával -együtt a,fognák iá néme­tek. ' .Kilenc óraikor A máiaiik anár Egy har­madik úrral eétál a korzón. Beszélgetnek a ib.-.iboru -eseményeiről. Aszougya A imáaiik: — Hallotta a nag-y szenzációt? — .? — Frenoh, iangc.1 föpiaranoíinukot egész francia vezérkarával együtt elfogták a né­metiek. — Ugyan ne mondja. Nagyszerű. Hon­nan tudja? — Mir reggel jött Bécsből egy barátom, ö mesélte. Ott már nagy tüntetéseik is voltak e .miatt, örömmámovibani ,úszik iaz egész csá­szárváros. — Hogy van, hogy a lapok erről mit sem hoznak? Ugyan kérem ia lapok. — iKövatikezik igy lekicsinylő geazt.us és A másik elkese­redetten válik ed A harmadiktól. ,A másik ;a korzó egyik, A harmadik ,a korzó másik ol­dalán sétál tovább. Mindenkit ímegáilitanak. a aik egy percre, csak egy szóra. iÉs délre teli $m a város: Ihogy a francia vezérkart an­gol .főparancsnokával együtt elfogták. Aia már veszedeikmesebb híreket szerzet­tek iá hírszerzők, ,akiknek vétkes munkájára újból és hiangisulyozöttan feliblvj.ük ,a józan­i-i züek figyelmét. ,;iA nagy jsseinén-yék még csak ezután ikövietikeznek, végkép Itt az ide­je léhát, ihogy a szórakozásaikban és nem­zeti érzéseikben perverz, vonxagdó fantáziájú emberek szavahihetősége kitéri thessék. Tisztességes ember ineun szerez ilü rakat és ©ki komoly és -áfbérzi iaz időik jelentőségét, ni-'.n vállalkozik azok terjesztésére. Különben következni kell ia hatóságok ii: ii küldésének. ^»ü*cftBaaaaBaaaaaaaBuauBaaaBaaeasak:i)aaBB*aB&:.iíiiiBaaa A kultuszminiszter és a középiskolák. — A zavartalan tanítás biztosítása. — (Saját tudósítónktól.) Szegedre, valamint az ország 'minden városába és községébe Jankovich Béla dr. kultuszminiszter rendele­tet küldött, amelyben utasításokat ad, hogy a ,különféle iskolákban a tanítást lehetőleg za­varok nélküli biz to síi a,ni lehessen. A .miniszteri irás legfontosabb intézkedései igy hang­zanak: Fontos áiilami és kultúrái!'.3 érdekék egy­.aiánt .megkövetelik, hogy a tanítás zavarta­lan menetét a beállott hadiállapot időtar­ta mára is biztosítsak. Erre való ,tekintettel előállhat annak szüksége is, hogy az 1883. évi XXX. h-e. egyes részletező rendelkezés; i is Mfügigiasa­. fessenek .alvégből, hogy insiga a főcél, iám ilyet a középiskolai törvény is kitűz, lehetőleg el­éressék. Ezért az ailábbiiaktbap jelzem azokat az elvi ciaempontolkat, amelyeik a.z use üteges vALtozitiatásőknál iigyelamiba veendőik. A tantárgyak övzeátliitásánál idaigten*­sen egyes tárgyak (pl. szépírás) mellőz hatóik, vagy -a ms.gálLaiprtotit óraszám átmenetileg, .akár egyes .tantárgyakra nézve, akár végső összegben, csökkenthető, — viszont ezzel .saemlben, mihelyt ia pótlások Idbetségesdk, a heti óraszám a .normálisnál iiiágaisaibbna losa emedbotő. Aananmyiben az illető tanszakra Hírszerzők. (Saját tudósi,tónktól,) Hint kétif élőképen tehet szerezni. Például': -vailiaihol történik va­lami és ennek ia bárét 'megszerzi lelkes, lelkl­ismertetes és fáradságos utánijáráisaal ia. buzgó riporter; valahol nem itöntémiik semmi, vagy .legalább méta az, urnát imOhdainák és ezt a hirt •szerzi és bámuiktos csökönyösséggel' 'törj,észt,i a — közönség. Körülbelüli irilya-íéle diszuink­eió, de falán 'inéig itial'á.lóíbh, mint ami nőt Naigy Endrénél együk .közismert gesztus fkisiéreité­bem ihailllhatt.ak nagyolni gyakran: zenéjét sze­rezte ... •Ez a baeanilait pedig .szorosan ide tarto­zik, nehogy 'valaki azzr.,1 vádalihatsa- első so­rainkat, hogy .aizdkbam plágium vn. De ha lenne, aki ©oba élieébsn nem vc.lt iNágy En­drénél és nem érti ,a párhuzamot, rne kesared­jen el maigyon miattiai. A mai háborús időkben igazán •cfec.salLlb dcllget iis tehet .az ember, mint öngyilkossá llesz aizért, imiert három sert nem ért. Egyébként, régi vicc, hogy zenét kétféle­képein lehet szerezni. iRégi Itötok, de ma már nyilt és szomorú vallóság, 'hogy ihirt ás. Bók'Sidöhein gyakran hallottuk a mi mes­terségünk rosszmájú, viagy hozzáueméntéslljőli származó kiszólását. A Véres európai bonyo­dalmaik elégtételt szolgál tatnak nekünk. Ta­lán most meglátja imiindaniki, milyen hatal­mas és nagyszer'ti szervezet, vagyunk, anany­nyire éltető eleme ós egyik legelső organizá­ciója .a. itáraaldlallimi, állami és gazdaságii élet­nek. (Hivatásunk .nagyszerűségét és foglalko­zásunk hatalmas perspektíváját át Ikell most látnia mindenkinek: annak is, taki a leigtoicsi­nyeselbb egyéni érdeken és .annak is, aki tár­aaduómölk tén .nemzetek ma miindenekiet á tfogó érdekein .keresztül nézi munkásságmukiait. .Bár liékés időkben is gyakran érezhette mindenki a súlyát annak, Ihogy egyes ambe­A világháború prófétái. A német politikai irodalom az utóbbi években egész seregét produkálta azoknak a könyveknek és röpiratoknak, 'amelyek meg­jósolták, hogy legkésőbb 1916-ra feltétlenül ki fog törni a világháború. Ezek a röpiratok természetesen foglalkoztak a háború várható eredményével, és azokkal a változásokkal is, amelyeket a népek küzdelme Európa nem­zeteinek elhelyezkedésében és egymásközötti viszonyában eredményezői fog. Nem érdektelen e müvek közül .néhány­ra most visszatérni. 'Konstatálhatjuk, hogy a jósok között található a német birodalmi kan cellár is, aki ugyan nem irt könyvet erről a kérdésről, de egyik parlamenti beszédében már 1912-ben utalt arra, ihogy (Németország és Oroszország, illetőleg hármas-szövetség és a triple-entente között a háborús össze­ütközés elkerülhetetlen. Bethmann-Uolhveg akkor a katonai javaslatok .indokolására tar­tott beszédében mondta: Németország harcra kész, hu a ha­bar uba belekényszerítenek, fin ugyao kikerül,­lietetlennek látom az összeütközést a germa­nizmus és a .pánszlávizmus között és utalha­tok arra is, hogy Németország két ellenség közé van .beékelve, akik csak a kedvező al­kalmat várják, hogy benniiket megtámad­janak, de azt is hangsúlyozhatom, hogy a tni béikeszeretetiinket csak a provokáció vál­toztathatja harci készséggé. Háborút mi nem kezdünk, de támadunk, ha kényszerítenek erre bennünket. A Reiclistag ellenzéki pártjai akkor iiesz­tésnek tartották a kancellár komoly intel­meit. Hogy Oroszországra milyen következé­sekkel járhat -az európai háború, arról Bebel szórói-szóra ezeket irta 1912-ben: — iía az orosz pánszlávistáknak sikerül Oroszországot Németországgal és az osz­trák-magyar 'monarchiával háborúba ker­gcaii, ez még akkor is Oroszország végpusz­tv.tásái jelenti, ha Anglia és Franciaország teljes haderejükkel sietnek a cár segítségére. Az orosz birodalom, testiét a belső forradalom és lázongás rázza és ha a cárnak eszébe jut, hogy ezredeit a német határra rendelje, ak­kor nem sokkal ezután Manuel ex-királylyal és Abdui Jiaimddal •együtt .megalakíthatja a trónjuktól megfosztottak hármas sakkpartiját. Riidiger von BechUirn német publicista néhány hónappal ezelőtt adta ki „Russlands Absiebten" cimii röpiratát, amelyben figyel­meztette Németországot a közeli háború es­hetőségére. Még tovább ment Frobenius né­met alezredes, aki stratégiai fejtegetésekből és az európai népek fegyverkezéséből jutott arra konklúzióra, hogy a jövő évben okvet­lenül sor keriil az összeütközésre Európa nemzetei között. Az alezredest könyvének megjelenése után a német trónörökös ­mint annak idején jelentettük — táviratilag üdvözölte és gratulált a könyvéhez. Ide ik;. tatjuk az alezredes fejtegetéseinek befeje­zését: Az összeütközés Oroszország, Fran­ciaország és Németország között immár ki­kerülhetetlen. Az a súrlódás, amely a német expansiós törekvések, a középtenger és a Balkán-kérdés amiatt Oroszország és Német­ország között robbanásra 'váró feszültséget okozott, már most olyan mereteket öltön, hogy az erők fegyveres összemérése el nem •maradhat. Fs jobb előbb, mirít utóbb. A kato­nai helyzet Németországra ma sokkal ked­xezőbb, mint néhány év múlva lenne, mikor Oroszország a franciák millióival kiépíti a porosz határ mentén stratégiai védő vonalát. A német hadsereg támadó taktikája most sokkal jobban érvényesülhetne, mint az orosz katonai készülődések két-három év múlva történ t bef ejezése után és Belgiumon kei ész­tül gyorsan eljuthatunk Paris alá, ha Fran­ciaország beleavatkoznék az oroszokkal való leszámolásiba. Katonai helyzetünk tehát ked­vezőbb most, mint később; gazdasági készült­ségünk is kitűnő. Segítségünkre jön m.ajd az orosz helforradalom és a franciák készület­lensége és ha Anglia is nekünk támad, annál jobb: legalább egyszerfe végezhetünk mind­azon ellenségeinkkel, akik a német munka, a német józanság és u német kultura sikereit irigykedve nézik. Az európai háború kikerül­hetetlen: jobb teliát előbb mint utóbb és ne várjuk meg a jövő esztendő orosz hadüze­netét, hanem lepjük meg ellenségeinket azzal, hogy akkor támadjuk meg őket, amikor nem számítanak reá! „Neue Ziele mittekuropaischer Politik" cknii könyvében Ottó Rottermann szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy egy­két éven belül Európa lángba borul és szinte szószerint irta meg, ami a juliusi és augusz­tusi napokban most történt. Oroszország perfidiája és hazug poli­táka, amellyel békét színlel, ugyanakkoi;,

Next

/
Thumbnails
Contents