Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)
1914-08-27 / 213. szám
Szeged, 1914. augusztus 3. DELMAGYABOBSZAXJ 3 Francia bírálat a francia hadseregről. Élénken emlékezhetünk azokra a fölszólalásokra, melyek a francia hadsereg hiányai miatt a francia szenátusban hangzottak el. A francia szenátusban feltárt bajok annyira mélyrehatók, hogy azok mellett a „grandé natiion", „armée gloriense"-e a páratlan tökélyii német hadszervezet és illetve haderő egy töredékével szemben sem lehet képes sehol hosszabb ellen tálast kifejteni. Ámde van még a francia véderőnek egy olyan fájó sebe is, melyről az érintett alkalommal nem igen esett szó, de amelyet behatóan kifejtett a legelső szaktekintélyek egyike (Jean Villars) a „Je sais tóul" citmi, ma bízvást a legelterjedtebb s legnépszerűbbnek nevezhető francia folyóirat 1914. évi március 15-iki füzetében. Tehát oly időben, midőn a mai események közelségét sem a jelzett közlemények irója, sem senki más ember fia nem sejthette. Az emiitett fájó sebe a mai francia had seregnek: a tisztikar ijesztő hiánya és széliemének hanyatlása. Aki teheti, olvassa el Villars kérdéses cikkét. Mert nagy megnyugvást meríthet a mostani világháború várható kimenetele szempontjából. Villars előrebocsátja, hogy rriég • • ak rövid 15 év előtt is mennyire tódult a francia ifjúság színe-java a felsőbb katonai képzőintézetek felé. „A saint-cyri tiszti iskolába való felvételre 1900 ban 1870 ifjú pályázott. /9/0-ben már csak 773-an. A saint-maxenti iskolába 1900-ban 842-en jelentkeztek fölvételre. Ez a szám 1910 ben 553-ra, 191? ben pedig 380-rd apadt." A katonai orvosképző iskola (Franciaországban külön intézetben képzik ki a katonaorvosokat Lyonban) 1912-ben már nem képes többé a katonai egészségügyi szolgálat szükségleteit ellátni. Val-de-Graceban a polgári orvosnövendékek számára 50 ösztöndíjas állomással külön tanfolyamot nyitnak. — Erre 12-en jelentkeznek és csak 7-et lehetett fölvenni. -—Ez a válság! — kiált fel Villars. — És ha még nem nyulunk komoly rendszabályokhoz feltartóztatni ezt a sülyedést, ce sera demain le déblave... ez már holnap a vereséget fogja jelenteni. Nagyon érdekesen fejtegeti a baj okait, melyekből azt mondja, hogy „a legbensőbb összefüggésben vannak az egész hadsereg betegségével" („est étroitement soiidaire du malaise de tonte lármée"). „És mi" — úgymond — nem hisszük, hogy a két kérdést szét lehessen választani. Az egyik igazgatja a másikat. L'une commande Fantre"). Tisztek és altisztek nem szűnnek meg azokat örökösen felpanaszolni, ők nem lármáznak, nem sztrájkolnak, hanem, amint csak tehetik, sarkon fordulnak és ott hagyják a katonai pályát. 1900-tól 1911-ig az egész hadseregben 2828 hivatásos tiszt távozott a hadseregből lemondása vagy iűöelőtti nyugdíjaztatásának keresztülvitele utján. Sőt azoknak az ifjaknak a száma is, a kik a Pol'iteühnique végzése után részben a tüzérségi, részint a mérnökkari tisztek közé kérték felvételüket, felényire apad ott le. Ez .adatok kifejtése után a szomorú változás okait fürkészi. Erélyesen támadja az egymást követő hadügyminiszterek és a francia parlament civil felfogásút, kiknek sejtelmük sincs arról, hogy minő tényezők tehetnek egy hadsereget nagygyá. Ezek között ugyanis elsőrendű szerepe van a tisztikar helyzetének nemcsak, vagy nem is annyira anyagi, mint erkölcsi és társadalmi tekintetben. Azokat a tényezőket, melyek a tisztikar társadalmi megbecsülését elősegítik, nem eltörülni, hanem fokozni kell. És ha ennek éppen az ellenkezője történik, csoda-e, ha minden tiszt — és csak éppen a tisztikar legjobb és legértelmesebb tagjaira nézve — mihelyt csak teheti, ott hagyja állását és futva menekül a polgári pályák felé, ahol tárt karokkal fogadják jelleméért, értelmes-.égéért és pontosságáért. Hisz még olyan hadügyminiszter is alkudott - kiált fel Villars - - és ez is tábornok volt," ki nyíltan kijelentette, hogy ö nem is hisz a luiboni lehetőségében („déclare ouveiternent, quő! ne erőit pas áfa possibilité de la guerre"). És midőn végül rámutat arra is, hogy végre kezd az emberek szeme kinyitni, azzal fejezi be tanulmányát, hogy igyekezzenek a hadsereget „hadi szerszámmá" („un instruir.ene de guerre") tenni, hivatásának átadni és neki a.z őt megillető helyet biztosítani", mert csak akkor lehet a jobb jövőre számítani. íme. francia vélemény a francia hadseregről. EQasiisaaBiBauuuacaaoKBaaHuauú&zuiEua&aEiiíexaa.citiauúr.-. Nagy Szerbia fanatikusai. — Ti.enegy vádlott a t bla éiőtt. — (Saját tud ősit ónktól.) A szegedi királyi Ítélőtábla felebbviteli tanácsa ma tizenegy szerb izgató fölött Ítélkezett a meggyorsított eljárás alapján. A vádlottak padján a legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez tartozó emberek és asszonyok ültek; egyben azonban mindannyian megegyezték: a magyar gyűlöletében és a fanatikus szerb érzelmeikben. Az első vádlott Szubotics Kamienkó dr újvidéki 44 éves középiskolai tanár volt, aki julius 9-én Újvidéken -a szerb Iparos ifjúság táncmulatságán beszédet mondott az ott egybegyűlt közönséghez. Beszédében azt hangoztatta, hogy pártolni keh a szerb kereke delmet és ipart, mert csak gazdag állam lehet — nagy állam. Legyen büszke mindenki arra, hogy szerb és tartsa kötelességének, hogy a „Soköl" egyesület tagja legyen. Az újvidéki törvényszék tárgyalta elsőtökön Szubotics ügyét, akit izgatással vádolt az ügyészség. A beidézett tanuk azonban letagadták, hogy a vádlott az inkriminált kifejezést használta és ezért a törvényszék felmentő ítéletet hozott. A tábla ma helybenhagyta az elsőbiróság ítéletét, mert a vádat bizonyítani nem lehetett. De a tanár továbbra is vizsgálati fogságban maradt, mert több hasonló pör van ellene folyamatban. Egy 14 éves zombori polgári i kolai tanuló volt a következő vádlott, aki lakása udvarán augusztus 4-én szidta a magyarokat és azt mondta, hogy a hős szerbek majd elbánnak velük. A törvényszék egy évi javitónevelésre ítélte a reményteljes csemetét, a tábla azonban felmentette azzal az inko-kolássaJ, hogy a gyenge felfogású fiatal gyermek nem képes izgatást sikeresen elkövetni. A tanár és a hozzá méltó diák után Búkovratov Mádróné 59 éves kofaasszony ügye következett, aki az újvidéki vasúti állomáson az utasok előtt a szerbeket dicsőitette és azt mondta többek között: — A szerbek mind agyonverik a magyarokat! Az újvidéki törvényszék a nagyszájú kofát hat hónapi börtönre ítélte, amit mi a szegedi tábla is helybenhagyott. Érdekes tárgyalás következett ezután, amelyet különösen kiemel a szürke krónikából a védőügyvéd állásfoglalása saját védence ellen. Kelity Milutin 48 éves napszámos volt a vádlott, aki julius 31-én Zomborban, az utcán, amikor a honvédek végigvonultak, többek előtt kijelentette, hogy nem ér a magyar hadsereg semmit, egy szerb felér egy sereg magyar katonával, sőt egy 12 éves szerb fin többet ér, mint öt magyar katonatiszt. A zombori törvényszék honorálta is a szerb stratéga fejtegetését és hat hónapi börtönre itélte. Kállay Emil dr. védő ma a tábla előtt a védőbeszéd helyett a következő kijelentést tette: — A jogvédelmi szempontok érvényesítése mellett, a magyar ügyvéd mindig hazafias. Ebből az óikból mit sem hozok fel a vád lott védelmére. A tábla — nem csodálható, — hogy ezután kilenc hónapi börtönre emelte fel a vádlott büntetését. Grozdanov Váza 72 éves, vagyonos zombori gazdálkodó is nagyon belemelegedett a politizálásba és Ferenc Józsefet vojvodának nevezte, a magyarokat pedig Nagy-Szerbia alá rendelte. A zombori törvényszék két hónapi fogházra ítélte, amit a tábla négy hónapra emelt fel Topolszki Szvetozárnéfc asszony létére is belekotnyeleskedett a hadi műveletek birálgatáxába és azt mondta, hogy Illés napján a szerbek rommá fogják lőni a zombori városházát. A törvényszék Topoiszkinét egy hónapi elzárásra itélte, a tábla pedig ma felemelte büntetését két hónapra. Ezután még Kiiszties Miklós, Popov Pé ter, Rádics Dávid, Filep Andor és Jelics Szava izgatási ügyét tárgyalta a tábla, akik valamennyien gyűlöletes elvakultságukban a magyarokat szidalmazták és Szerbiát dicsőitették. A tábla ezeknek a? ügyeiben lulybenhagíya az első bíróság ítéletét. IVASSA EZEN 0 LCSÖ ARAKAT TTOB és akkor bizton náiarn vásárol: 14 kar. arany nyakláncok . 15.— K-tól felj. 14 kar. arany férfiláncok . 26.— „ „ 14 kar. aranygvürü . . . 6.— „ „ 14 kar. arany férfiórák . . 80.— „ „ 14 kar. arany nőiórák . . 30 — „ „ 14 kar. arany jegygyűrűk minden súlyban Arany grammja 2 K, munkadíj 3.— K-tól felj. Finom lulaórák .... G.80 „ Ezüst karórák 10.— „ „ 14 kar. arany karórák . . 40.— „ Pontosan szabályozott ébresztő órák 3.60 „ „ liiga&ráft iiilntltüinenili fokban áifantlűan raklapon Bármily K1 "80ha ópajauitás törött is Egyéb ékszerjavitások és atalakitások, gyűrűs kövek betétele IGEN OLCSÓN. SCHER K. 1 ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ I SZEGED, KÁRÁSZ U. 14. (Ungár-Mayer-palota.) Korzó-kávéház mellett. Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Ftezerkereskedésben MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN r SZT. ISTVÁN: ÓVAKODJÉK • Csemegeflzletben (flipIailialátaSÖrt. 3Z UTÁNZATOKTÓL!!