Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-27 / 213. szám

Szeged, 1914. augusztus 3. DELMAGYABOBSZAXJ 3 Francia bírálat a francia hadseregről. Élénken emlékezhetünk azokra a fölszó­lalásokra, melyek a francia hadsereg hiányai miatt a francia szenátusban hangzottak el. A francia szenátusban feltárt bajok annyira mélyrehatók, hogy azok mellett a „grandé natiion", „armée gloriense"-e a páratlan tö­kélyii német hadszervezet és illetve haderő egy töredékével szemben sem lehet képes se­hol hosszabb ellen tálast kifejteni. Ámde van még a francia véderőnek egy olyan fájó sebe is, melyről az érintett alka­lommal nem igen esett szó, de amelyet be­hatóan kifejtett a legelső szaktekintélyek egyike (Jean Villars) a „Je sais tóul" citmi, ma bízvást a legelterjedtebb s legnépszerűbb­nek nevezhető francia folyóirat 1914. évi március 15-iki füzetében. Tehát oly időben, midőn a mai események közelségét sem a jelzett közlemények irója, sem senki más em­ber fia nem sejthette. Az emiitett fájó sebe a mai francia had seregnek: a tisztikar ijesztő hiánya és szél­iemének hanyatlása. Aki teheti, olvassa el Villars kérdéses cikkét. Mert nagy megnyugvást meríthet a mostani világháború várható kimenetele szempontjából. Villars előrebocsátja, hogy rriég • • ak rövid 15 év előtt is mennyire tódult a fran­cia ifjúság színe-java a felsőbb katonai kép­zőintézetek felé. „A saint-cyri tiszti iskolába való felvételre 1900 ban 1870 ifjú pályázott. /9/0-ben már csak 773-an. A saint-maxenti iskolába 1900-ban 842-en jelentkeztek fölvé­telre. Ez a szám 1910 ben 553-ra, 191? ben pedig 380-rd apadt." A katonai orvosképző iskola (Franciaor­szágban külön intézetben képzik ki a katona­orvosokat Lyonban) 1912-ben már nem ké­pes többé a katonai egészségügyi szolgálat szükségleteit ellátni. Val-de-Graceban a pol­gári orvosnövendékek számára 50 ösztöndí­jas állomással külön tanfolyamot nyitnak. — Erre 12-en jelentkeznek és csak 7-et lehetett fölvenni. -—Ez a válság! — kiált fel Villars. — És ha még nem nyulunk komoly rendsza­bályokhoz feltartóztatni ezt a sülyedést, ce sera demain le déblave... ez már holnap a vereséget fogja jelenteni. Nagyon érdekesen fejtegeti a baj okait, melyekből azt mondja, hogy „a legbensőbb összefüggésben vannak az egész hadsereg betegségével" („est étroitement soiidaire du malaise de tonte lármée"). „És mi" — úgy­mond — nem hisszük, hogy a két kérdést szét lehessen választani. Az egyik igazgatja a másikat. L'une commande Fantre"). Tisz­tek és altisztek nem szűnnek meg azokat örökösen felpanaszolni, ők nem lármáznak, nem sztrájkolnak, hanem, amint csak tehetik, sarkon fordulnak és ott hagyják a katonai pályát. 1900-tól 1911-ig az egész hadseregben 2828 hivatásos tiszt távozott a hadseregből lemondása vagy iűöelőtti nyugdíjaztatásának keresztülvitele utján. Sőt azoknak az ifjaknak a száma is, a kik a Pol'iteühnique végzése után részben a tüzérségi, részint a mérnökkari tisztek közé kérték felvételüket, felényire apad ott le. Ez .adatok kifejtése után a szomorú vál­tozás okait fürkészi. Erélyesen támadja az egymást követő hadügyminiszterek és a fran­cia parlament civil felfogásút, kiknek sejtel­mük sincs arról, hogy minő tényezők tehet­nek egy hadsereget nagygyá. Ezek között ugyanis elsőrendű szerepe van a tisztikar helyzetének nemcsak, vagy nem is annyira anyagi, mint erkölcsi és társadalmi tekintet­ben. Azokat a tényezőket, melyek a tisztikar társadalmi megbecsülését elősegítik, nem el­törülni, hanem fokozni kell. És ha ennek ép­pen az ellenkezője történik, csoda-e, ha min­den tiszt — és csak éppen a tisztikar legjobb és legértelmesebb tagjaira nézve — mihelyt csak teheti, ott hagyja állását és futva mene­kül a polgári pályák felé, ahol tárt karokkal fogadják jelleméért, értelmes-.égéért és pon­tosságáért. Hisz még olyan hadügyminiszter is alku­dott - kiált fel Villars - - és ez is tábornok volt," ki nyíltan kijelentette, hogy ö nem is hisz a luiboni lehetőségében („déclare ouvei­ternent, quő! ne erőit pas áfa possibilité de la guerre"). És midőn végül rámutat arra is, hogy végre kezd az emberek szeme kinyitni, azzal fejezi be tanulmányát, hogy igyekezzenek a hadsereget „hadi szerszámmá" („un instru­ir.ene de guerre") tenni, hivatásának átadni és neki a.z őt megillető helyet biztosítani", mert csak akkor lehet a jobb jövőre számí­tani. íme. francia vélemény a francia hadse­regről. EQasiisaaBiBauuuacaaoKBaaHuauú&zuiEua&aEiiíexaa.citiauúr.-. Nagy Szerbia fanatikusai. — Ti.enegy vádlott a t bla éiőtt. — (Saját tud ősit ónktól.) A szegedi királyi Ítélőtábla felebbviteli tanácsa ma tizenegy szerb izgató fölött Ítélkezett a meggyorsított eljárás alapján. A vádlottak padján a legkü­lönbözőbb társadalmi rétegekhez tartozó em­berek és asszonyok ültek; egyben azonban mindannyian megegyezték: a magyar gyűlö­letében és a fanatikus szerb érzelmeikben. Az első vádlott Szubotics Kamienkó dr újvidéki 44 éves középiskolai tanár volt, aki julius 9-én Újvidéken -a szerb Iparos ifjúság táncmulatságán beszédet mondott az ott egy­begyűlt közönséghez. Beszédében azt han­goztatta, hogy pártolni keh a szerb kereke delmet és ipart, mert csak gazdag állam le­het — nagy állam. Legyen büszke mindenki arra, hogy szerb és tartsa kötelességének, hogy a „Soköl" egyesület tagja legyen. Az újvidéki törvényszék tárgyalta első­tökön Szubotics ügyét, akit izgatással vá­dolt az ügyészség. A beidézett tanuk azon­ban letagadták, hogy a vádlott az inkrimi­nált kifejezést használta és ezért a törvény­szék felmentő ítéletet hozott. A tábla ma helybenhagyta az elsőbiróság ítéletét, mert a vádat bizonyítani nem lehetett. De a tanár továbbra is vizsgálati fogságban maradt, mert több hasonló pör van ellene folyamat­ban. Egy 14 éves zombori polgári i kolai ta­nuló volt a következő vádlott, aki lakása ud­varán augusztus 4-én szidta a magyarokat és azt mondta, hogy a hős szerbek majd el­bánnak velük. A törvényszék egy évi javitó­nevelésre ítélte a reményteljes csemetét, a tábla azonban felmentette azzal az inko-kolás­saJ, hogy a gyenge felfogású fiatal gyermek nem képes izgatást sikeresen elkövetni. A tanár és a hozzá méltó diák után Bú­kovratov Mádróné 59 éves kofaasszony ügye következett, aki az újvidéki vasúti állomáson az utasok előtt a szerbeket dicsőitette és azt mondta többek között: — A szerbek mind agyonverik a magya­rokat! Az újvidéki törvényszék a nagyszájú ko­fát hat hónapi börtönre ítélte, amit mi a sze­gedi tábla is helybenhagyott. Érdekes tárgyalás következett ezután, amelyet különösen kiemel a szürke króniká­ból a védőügyvéd állásfoglalása saját véden­ce ellen. Kelity Milutin 48 éves napszámos volt a vádlott, aki julius 31-én Zomborban, az utcán, amikor a honvédek végigvonultak, többek előtt kijelentette, hogy nem ér a ma­gyar hadsereg semmit, egy szerb felér egy sereg magyar katonával, sőt egy 12 éves szerb fin többet ér, mint öt magyar katona­tiszt. A zombori törvényszék honorálta is a szerb stratéga fejtegetését és hat hónapi bör­tönre itélte. Kállay Emil dr. védő ma a tábla előtt a védőbeszéd helyett a következő kijelentést tette: — A jogvédelmi szempontok érvényesí­tése mellett, a magyar ügyvéd mindig haza­fias. Ebből az óikból mit sem hozok fel a vád ­lott védelmére. A tábla — nem csodálható, — hogy ez­után kilenc hónapi börtönre emelte fel a vád­lott büntetését. Grozdanov Váza 72 éves, vagyonos zom­bori gazdálkodó is nagyon belemelegedett a politizálásba és Ferenc Józsefet vojvodának nevezte, a magyarokat pedig Nagy-Szerbia alá rendelte. A zombori törvényszék két hó­napi fogházra ítélte, amit a tábla négy hó­napra emelt fel Topolszki Szvetozárnéfc asszony létére is belekotnyeleskedett a hadi műveletek bi­rálgatáxába és azt mondta, hogy Illés napján a szerbek rommá fogják lőni a zombori vá­rosházát. A törvényszék Topoiszkinét egy hónapi elzárásra itélte, a tábla pedig ma fel­emelte büntetését két hónapra. Ezután még Kiiszties Miklós, Popov Pé ter, Rádics Dávid, Filep Andor és Jelics Szava izgatási ügyét tárgyalta a tábla, akik valamennyien gyűlöletes elvakultságukban a magyarokat szidalmazták és Szerbiát di­csőitették. A tábla ezeknek a? ügyeiben luly­benhagíya az első bíróság ítéletét. IVASSA EZEN 0 LCSÖ ARAKAT TTOB és akkor bizton náiarn vásárol: 14 kar. arany nyakláncok . 15.— K-tól felj. 14 kar. arany férfiláncok . 26.— „ „ 14 kar. aranygvürü . . . 6.— „ „ 14 kar. arany férfiórák . . 80.— „ „ 14 kar. arany nőiórák . . 30 — „ „ 14 kar. arany jegygyűrűk minden súlyban Arany grammja 2 K, munkadíj 3.— K-tól felj. Finom lulaórák .... G.80 „ Ezüst karórák 10.— „ „ 14 kar. arany karórák . . 40.— „ Pontosan szabályozott éb­resztő órák 3.60 „ „ liiga&ráft iiilntltüinenili fokban áifantlűan raklapon Bármily K1 "80ha ópajauitás törött is Egyéb ékszerjavitások és atalakitások, gyűrűs kövek betétele IGEN OLCSÓN. SCHER K. 1 ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ I SZEGED, KÁRÁSZ U. 14. (Ungár-Mayer-palota.) Korzó-kávéház mellett. Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Ftezerkereskedésben MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN r SZT. ISTVÁN: ÓVAKODJÉK • Csemegeflzletben (flipIailialátaSÖrt. 3Z UTÁNZATOKTÓL!!

Next

/
Thumbnails
Contents