Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-25 / 211. szám

4 DÉLMA G Y ARORSZÁG Szeged, 1914. augusztus 26. HÍRE oooo Adakozzunk a Vörös itereszt Eggtrsöieinuk 1 Segítsük a hadbavonuSiak családjait és az elesettek hozzátartozóit! Az iskolák megnyitása. (Saját tudósítónktól.) A középiskolákat a háború kitörésekor kórházakká alakitotrák áí. Most a folyosókon fehér riuihás járkálnak és a tantermeikben betegek fekszenek. Az iskolaév közeledtével aggódva nézték a szülök a változott állapotokat, a kis diákok megörülteik, hogy nem kezdődnek meg az előadások. Pedig hát korai az örömük, mert megnyílnak az összes középiskolák, valószínűleg szeptember közepén. Illetékes tanügyi .férfiak (meghallgatása után Jankovich Béla dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter akként határozott, .hogy a? összes középiskolák (gimnáziumok, >reai és felsőbb leányiskolák, tanító és tanítónő-képzők polgári és kereskedelmi iskolák) tember közepén aneg-nyUnak. A beír adások ..szeptember elsején kezdődnek meg. A beiratási dijat mindenki köteles lefizetni, ellenben a tandíj lefizetésére érvényes a törvényes moratórium igénybevétele. Mindazok, akik katonai szolgálattételre Levonultak, ihazajöveivlkor kivételes és .méltányos elbánásban részesülnek. Ha azonban a tanintézetekben az iskolai évmegiryitás akadályozva volna s ha rövidebb vagy hosszabb ideig tanítani lehetetlen volna, gondoskodás történik, hogy ebből kifolyólag kárt senki sem szenvedjen. A főreáliskola igazgatója, Homár István a következő iskolai értesítést küldötte be hozzánk : Iskolai értesítés. A szegedi rn. kir. állami főreál iskolában az 1914—15. tanévre vonal kozlag a fölvételi-, pót-, javító- és magánvizsgálatok íoüvó év augusztus Ihö -29—31. napján déllelőtt 9—12 és délután 3—6 óra közt tarttjuk. A behatásokat folyó évi szeptember hó 1., 2. és 3. napjain délelőtt 9—12 és délután3 -6 óra közt eszközöljük. A szeptemberi érettségi vizsgálatok Írásbeli részét folyó évi szeptember hó 3., 4. és 5. napjain délelőtt -fél 8 órakor, a szóbeli részét pedig szeptember dió 7-én délelőtt 3 órakor fogják mteglkezdeni. A tanévet megnyitó istentiszteletet szeptember hó 9-én 'tartjuk, ugyanekkor lesz elhelyezés és törvényű1!vasíás is. A tanítást szeptember 10- én kezdjük meg. Szeged, 1914. augusztus 24. Az igazgatóság. — Álhírek Balázs Bálint elestéről. Szegeden egyik délutáni lap híradása nyomán az a hir terjedt el, hogy Balázs Bálint baritoinitsa, a szegedi színtársulat volt tagja a diéli harctéren elesett. Ezzel a .hírrel szemben illetékes 'helyről azt a felvilágoisitást nyertük, ihogy Balázs Bálint soha életében katona nem volt, e hónap 16-án, mivel Almássy színigazgató julius 28-án azzal «abaritonista, a szegedi szín társulat volt M?a gnsztuis 16-án jelentkezzenek, ezen napon megjelent Gyulán s miután újból szabadságolták, elutazott Debrecenbe, hová a jövő színi szezonra szerződött. Bi OTMtHHmmHfi') >«r« p^, ji Rntorszállltagolrat helyszál 1U4 Szeged, Jókai-utca 1. 37. Telefon 34. h^yl.togben otz^r/ű lí V"AUVJll nyári helyiségében, ® Telefon: 13-96. f. hcn é» vidékre, l)'.''aktáro/ú t száiaz raktár — A szegí di kórházak. Az éjszaka sebesöltszáilHtó vonat érkezett Szegedre. Körülbelül 36 sebesültet hozott. Ez az első, nagyobb sebesült-csoport, amelyet Szegedre hoztak a háború kitörése óta. A szegedi kórhazakban nagyszerű higiénikus berendezéssel, kényelemmel és kiválóan képzett ápolónői karral várják a sebesült katonákat, akiknek Szegeden a leggondosabb ápolásban lesz részük. Azok, akik 'meglátogatták ezeket a •kórházakká átalakított középületeket, meggyőződhettek eíről. Hetek óta készülődtek: a társadalom, az orvosi kar, a vörös kérészié; úriasszonyok, hogy a kórházakat minél tökéletesebben rendezzék be. Ennek a .rendkívüli fontosságú munkának a szellemi irányítója, lelkes és fáradhatatlan vezetője Liehtenegger Gyula dr. fotorzsorvos volt', . akinek az utasításai szerint történt a kórházak felszerelése, berendezése és az ápolónői kar összeválogatása. Mindenütt ott volt. •mindenütt intézkedett, mindenre készült és .1 munka, amit végzett, reciprok értékéten fölér egy harctéri dicsőséggel. — Vari még humor Nagvlaüom A Marosvidék cimii hetilap irja: A Mester-uteai Montenegró és a Piac-téri orosz háborúja. Montenegró K. A., nagylaki fiatal ember személyében az Angollal és Belgiummal bevonultak a nagylaki kaszinó!...1, mint „alapító" tagok és itt bámulatos taktikával hatalmába kérhette az említeti magyar triumvirátus a kaszinónak egyik asz falát. Ezzel -kezdetét vette azonban a gyűlöld, meri az -orosz Ériedrich Elemér szemelv eben a belbékét megzavarta és a következmény az lett, hogy mozgósitás keletkezett a triumvirátusban. Az emiitett orosz 'Montenegrónak hátulról rajzol készített hadállásáról és ezt az Angolnál is megismételve, Belgiumhoz ment és az ujjával áirigálta a tá• madásokat Montenegró ekkor felszólította, miszerint azonnal hagyja abba árulkodásait, meri különben a nemzetközi jogon sérelem esik. Az orosz megsértődött -ez állításon s kijelentette, hogy ő semmiféle rajzot nem készireít és paikányszerii dühében elrendelte az általános mozgósítást és a következő pillanatban lángba borult a kaszinó levegője. A vége természetesen az lett, hogy K. A. i dagadt fővel távozott el a harctérről. MostaInában túlságba is viszik a kaszinóba való járást, még egy pór hónap s az óvódás ;yerekek fogják felkeresni majd délelöttönkint a kaszinót. Az alapszabályokban megvan említve, hogy felsőbb iskolai hallgatók a nyal i szünidő alatt eljárhatnak a kaszinóba, de nincs említve az, Ihogy minden kártyázni, verekedni, billiárdozm és dominózni óhajtó diák legyén szives oda menni. Még elérjük azt is, ha a gondviselő Isten csak egy pillanatul is elfordul, hogy ezek az „alapító" .•gok egy oly rettenetes verekedésbe keverednek valamelyik napon, hogy egyetlen rendes tag sem menekül életben onnan. Imádkoznunk kell tehát mindnyájunknak, hogy az „alapító" tag urak türelme el ne fogyjon s akkor talán mi is eljárhatunk majd ideig-óráig a 'kaszinóba. Dominozásról van ««ca<iannnBiaabaaaaiii)iicBiia8BaBBiiau(iBai000B«*a«aanaB3ft»n i [róasüa?, könyvszekrény, fürdőkád, konyhabútor gj és enyebsk & ELADÓK" m