Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)
1914-08-25 / 211. szám
Szerkeszt&scgr Kárin-ata 9. 305. Egyes szara ára 19 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12-— negyedévre K 6*— egy hónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28'— félévre . . K14.— negyedévre K 7-— egy hónapra K 2 40 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. ^ Szeged, 914. Ili. évfolyam 211. szám. Kedd, augusztus 25. randa földön verik a franciát A mai nap legfontosabb eseménye az, hogy a német hadak átjutottak Belgiumon és hogy a németek minden vonalon offenzívában vannak, — tehát nemcsak északi, de déli Franciaországban is. A franciák tehát csakis védekezésre szorulnak. A régi jelszó:Á Berlin! — ma már abszolúte nem állhat meg. A régi, 1870—71. helyzet újra beköszöntött, azzal a különbséggel, hogy a francia hadak ma még annyi időleges, sikereket se tudnak fölmutatni, mint hetvenben. A franciák egyetlen egy ütközetet se tudtak megnyerni és egyetlen német rohamot se tudtak kivédeni. És ezen van a hangsúly. Igaz, hogy a franciák nem annyira önmagukban hizítak, mint inkább az oroszban, az angolban és a belgában. És sehonnan sincs segítség! Belgium úgyszólván le van verve. Az oroszok offenzivdjdról bes'Zél.ni se lehet, még — Párisban se. Az angolok tényleg partra tettek imán zsoldos hadat és egy angol lovasdandár a németek útjába került, die egyszerűen átgázoltak rajta. A metzi diadal után következett a lunevillei győzelem. Az elsőnek vezére Rupprecht herceg, a bajor királly fia, a másodiké pedig Albrecht wiirttembergi herceg. A lotharingiai német sereg a bajor trónörökös vezényletével1 a franciáik üldözése közben átlépte a Luinev.ille—Bíamont—Ciney vonalat. A 21. hadtest ma bevonult Lunevillebe. A franciák üldözése bőséges eredménnyel járt. Számos foglyon és győzelmi jelvényen kívül a Vogezekfben előnyomuló balszárny már százötven ágyút zsákmányolt. Hogy a franciák halottban, sebesültben és fogolyban hány ezer embent veszítettek, arról most még nincs jélentés. A Belgiumon átment németek föltartózhatatlanul közelednék Paris felé. E vonalon a Neuwchateautól két oldalt előnyomuló német hadisereg ma áthatolt a Semri folyón és a francia sereget teljesen megverte. Számos ágyú, győzelmi jelvény, továbbá igen sok fogoly, köztük több francia tábornok került a németek kezébe. Ha tekintetbe vesszük, hogy több hadtest a német trónörökös vezérletével Longwy felé üldözi a megvert franciákat, láthatjuk, hogy ma több oldalról fenyegetik a németek Párist, mint 1871-ben. Ahogy a németek minden erővel vetették magukat a francia ellenségre, ugyanúgy a mi csapataink is teljes erővel vonulnak az orosz ellen. Hogy itt még nincsenek olyan nagy ütközetek, mint amott, Nyugateurópában, annak az az oka, hogy egész más a határvonal, aztán meg ne feledjük, miszerint a csata nagysága mindig kettőn áll. Csak megnyugtatásul hozzuk föl, hogy a németek se produkálhattak az orosz ellen nagyöbb mérvű ütközetet. Az orosz még mindig visszafelé akar vonulni és nem előre . . . A mai hirek közül kiemeljük egyik német léghajó bravúrját. A Corriera d'Itália jelenti, hogy a Zeppelin-léghajó átszállt a tengeren és London előtt eredménnyel bombázta a Themze folyam torkolatát. A Wolff-ügynökség jelenti: A tangeri nérnet ügyvivő Palermóbő! táviratozza, hogy a marokkói kormány e hó 19-én kézbesítette neki útlevelét és őt a követség egész személyzetével együtt hirtelen és erőszakosan a Caesar francia cirkálóra vitte, amely Palermóba szállította őket. E brutális erőszak Marokkó nemzetközi fonujának fővárosában, amelyben az algezirászi akta szignatárius hatalmainak diplomáciai képviselői még ma is ellenőrzést gyakorolnak a kormány felett. Marokkó és Franciaország részéről az a hallatlan megsértése a nemzetközi jognak, ami a történelemben még soha nem fordult elo. Tekintettel Gibraltár helyzetére, magától értetődik, hogy ez az erőszakos coup csakis Anglia hozzájárulásával volt lehetséges, holott Anglia a hozzánk intézett hadüzenetet a nemzetközi jogok sérthetetlenségére való sikraszállásáVall szépítette. Bécsből táviratozzák: A Zeit-nak jelentik Amsterdamból: Az angol expediciós sereget e hó 14-én Havreban partra szállították. Lelkesen fogadták őket. Később Osztendénél szállítottak partra. Namurban a német bombák borzasztó hatással működnek. A genti lakosság az összes fegyvereket Antwerpenbe küldte és hajlandó a várost átadni. A Metropol nevű antwerpeni újság megerősíti, hogy a német csapatok Brüsszelben nagy önmérsékletet tanúsítanak és a legkisebb kihágást sem követik el. ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••"•Cl Német diadal minden vonalon. Berlin, augusztus 24. A nagy vezérkar jelenti: A bajor trónörökös vezetése alatt álló csapatok, amelyek Lotharingiában győztek, átlépték Luneville—Blamont—Cirey vonalat. A ^huszonnegyedik hadtest ma bevonult Lunevillebe. Az ellenség üldözése kezd dus gyümölcsöket termelni. Számos hadifoglyon és jelvényen kívül a Vogezeken és a hegyekben előnyomuló balszárny már százötven ágyút zsákmányolt. A német trónörökös serege már folytatja Longwy irányában a küzdelmet és az üldözést. Albert württembergi herceg serege, amely Neufchateaultöl mindkét felől nyomul előre, teljesen szétvert egy francia sereget, amely a Semoison nyomult át és jelenleg üldözi az ellenséget. Számos ágyú, hadijelvény és hadifogoly, közte több tábornok is került a kezébe. A Maastól nyugatra a mi csapataink Maubeuge felé vonultak. Egy angol lovasdandár, amely csapataink ellőtt feltűnt, vereséget szenvedett. (Neufehateau Belgium (legdélibb vá'ra, az ugyanily nevü járás székhelye, a Maas és Mouzon összefolyásánál. Maubeuge város és vár Nord francia départementben, 17 kilométernyire Avesnestőil a Sambre és a vasút mellett. Luneville az ugyanily nevü járás székhelye Meurthe et Moselle francia départementben, 26 kilométernyire Nancvtól.) Feltartóztatott olasz hajó. Berlinből jelenti a Wolff-ügynökség: Az Anconna olasz gőzöst Gibraltárnál az angolok föltartóztatták. Hetven német hadkötelest foglyul ejtettek. Meg akarják szállani Valonát. Római távirat szerint, az angolok és franciák meg akarják szállni Valonát. Valona Albánia déli részén fekvő kikötő, az Adriai-tenger bejáratánál.