Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-25 / 211. szám

Szerkeszt&scgr Kárin-ata 9. 305. Egyes szara ára 19 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12-— negyedévre K 6*— egy hónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28'— félévre . . K14.— negyedévre K 7-— egy hónapra K 2 40 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. ^ Szeged, 914. Ili. évfolyam 211. szám. Kedd, augusztus 25. randa földön verik a franciát A mai nap legfontosabb eseménye az, hogy a német hadak átjutottak Belgiu­mon és hogy a németek minden vonalon offenzívában vannak, — tehát nemcsak északi, de déli Franciaországban is. A franciák tehát csakis védekezésre szorulnak. A régi jelszó:Á Berlin! — ma már abszolúte nem állhat meg. A régi, 1870—71. helyzet újra beköszöntött, az­zal a különbséggel, hogy a francia hadak ma még annyi időleges, sikereket se tud­nak fölmutatni, mint hetvenben. A franciák egyetlen egy ütközetet se tudtak megnyer­ni és egyetlen német rohamot se tudtak ki­védeni. És ezen van a hangsúly. Igaz, hogy a franciák nem annyira önmagukban hizítak, mint inkább az orosz­ban, az angolban és a belgában. És sehon­nan sincs segítség! Belgium úgyszólván le van verve. Az oroszok offenzivdjdról be­s'Zél.ni se lehet, még — Párisban se. Az angolok tényleg partra tettek imán zsol­dos hadat és egy angol lovasdandár a né­metek útjába került, die egyszerűen átgá­zoltak rajta. A metzi diadal után következett a lunevillei győzelem. Az elsőnek vezére Rupprecht herceg, a bajor királly fia, a má­sodiké pedig Albrecht wiirttembergi her­ceg. A lotharingiai német sereg a bajor trónörökös vezényletével1 a franciáik üldö­zése közben átlépte a Luinev.ille—Bía­mont—Ciney vonalat. A 21. hadtest ma bevonult Lunevillebe. A franciák üldözése bőséges eredménnyel járt. Számos fog­lyon és győzelmi jelvényen kívül a Voge­zekfben előnyomuló balszárny már száz­ötven ágyút zsákmányolt. Hogy a franciák halottban, sebesültben és fogolyban hány ezer embent veszítettek, arról most még nincs jélentés. A Belgiumon átment németek föltar­tózhatatlanul közelednék Paris felé. E vo­nalon a Neuwchateautól két oldalt elő­nyomuló német hadisereg ma áthatolt a Semri folyón és a francia sereget teljesen megverte. Számos ágyú, győzelmi jel­vény, továbbá igen sok fogoly, köztük több francia tábornok került a németek kezébe. Ha tekintetbe vesszük, hogy több hadtest a német trónörökös vezérletével Longwy felé üldözi a megvert franciákat, láthatjuk, hogy ma több oldalról fenyege­tik a németek Párist, mint 1871-ben. Ahogy a németek minden erővel ve­tették magukat a francia ellenségre, ugyanúgy a mi csapataink is teljes erővel vonulnak az orosz ellen. Hogy itt még nincsenek olyan nagy ütközetek, mint amott, Nyugateurópában, annak az az oka, hogy egész más a határvonal, aztán meg ne feledjük, miszerint a csata nagysága mindig kettőn áll. Csak megnyugtatásul hozzuk föl, hogy a németek se produkál­hattak az orosz ellen nagyöbb mérvű üt­közetet. Az orosz még mindig visszafelé akar vonulni és nem előre . . . A mai hirek közül kiemeljük egyik né­met léghajó bravúrját. A Corriera d'Itália jelenti, hogy a Zeppelin-léghajó átszállt a tengeren és London előtt eredménnyel bombázta a Themze folyam torkolatát. A Wolff-ügynökség jelenti: A tangeri nérnet ügyvivő Palermóbő! táviratozza, hogy a marokkói kormány e hó 19-én kéz­besítette neki útlevelét és őt a követség egész személyzetével együtt hirtelen és erőszakosan a Caesar francia cirkálóra vit­te, amely Palermóba szállította őket. E brutális erőszak Marokkó nemzetközi fo­nujának fővárosában, amelyben az alge­zirászi akta szignatárius hatalmainak dip­lomáciai képviselői még ma is ellenőrzést gyakorolnak a kormány felett. Marokkó és Franciaország részéről az a hallatlan megsértése a nemzetközi jognak, ami a történelemben még soha nem fordult elo. Tekintettel Gibraltár helyzetére, magától értetődik, hogy ez az erőszakos coup csakis Anglia hozzájárulásával volt lehet­séges, holott Anglia a hozzánk intézett hadüzenetet a nemzetközi jogok sérthetet­lenségére való sikraszállásáVall szépítette. Bécsből táviratozzák: A Zeit-nak je­lentik Amsterdamból: Az angol expediciós sereget e hó 14-én Havreban partra szál­lították. Lelkesen fogadták őket. Később Osztendénél szállítottak partra. Namurban a német bombák borzasztó hatással működnek. A genti lakosság az összes fegyvereket Antwerpenbe küldte és hajlandó a várost átadni. A Metropol ne­vű antwerpeni újság megerősíti, hogy a német csapatok Brüsszelben nagy önmér­sékletet tanúsítanak és a legkisebb kihá­gást sem követik el. ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••"•Cl Német diadal minden vonalon. Berlin, augusztus 24. A nagy vezér­kar jelenti: A bajor trónörökös vezetése alatt álló csapatok, amelyek Lotharingiá­ban győztek, átlépték Luneville—Bla­mont—Cirey vonalat. A ^huszonnegyedik hadtest ma bevonult Lunevillebe. Az ellen­ség üldözése kezd dus gyümölcsöket ter­melni. Számos hadifoglyon és jelvényen kívül a Vogezeken és a hegyekben előnyo­muló balszárny már százötven ágyút zsák­mányolt. A német trónörökös serege már foly­tatja Longwy irányában a küzdelmet és az üldözést. Albert württembergi herceg serege, amely Neufchateaultöl mindkét fe­lől nyomul előre, teljesen szétvert egy francia sereget, amely a Semoison nyo­mult át és jelenleg üldözi az ellenséget. Számos ágyú, hadijelvény és hadifogoly, közte több tábornok is került a kezébe. A Maastól nyugatra a mi csapataink Mau­beuge felé vonultak. Egy angol lovasdan­dár, amely csapataink ellőtt feltűnt, vere­séget szenvedett. (Neufehateau Belgium (legdélibb vá'­ra, az ugyanily nevü járás székhelye, a Maas és Mouzon összefolyásánál. Maubeuge város és vár Nord francia départementben, 17 kilométernyire Aves­nestőil a Sambre és a vasút mellett. Luneville az ugyanily nevü járás székhelye Meurthe et Moselle francia dé­partementben, 26 kilométernyire Nancv­tól.) Feltartóztatott olasz hajó. Berlinből jelenti a Wolff-ügynökség: Az Anconna olasz gőzöst Gibraltárnál az angolok föltartóztatták. Hetven német hadkötelest foglyul ejtettek. Meg akarják szállani Valonát. Római távirat szerint, az angolok és franciák meg akarják szállni Valonát. Valona Albánia déli részén fekvő ki­kötő, az Adriai-tenger bejáratánál.

Next

/
Thumbnails
Contents