Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-21 / 207. szám

S««rkesztSsé{r Kárász-utca 9. Te1rf»»nán: 3S5. Eey.es szára ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12­negyedévre K 6-— egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K14.— negyedévre K !•— egy hónapra K 2 40 [ Kiadóhivatal Karász-utea 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 Bllér. Szeged, 1914. i\\. évfolyam 207. szám. Péntek, augusztus 21. Brüsszel eleste előtt A magyar miniszterelnöki sajtóiroda, illetve a berlini Wolff-ügynökség hivatalo­san jelentette ma éjjel, hogy a német csa­patok Tirlemont mellett csatát nyertek s az ágyukon és különféle fegyvereken kiviil ötszáz belgát is elfogtak. Ugyancsak hir jött ma arról is, hogy a diadalmas néme­tek rövidesen átmennek már Belgiumon. De minden jelentés közül is kiemelkedik a Tirlemont melletti összeütközés, annál az egyszerű oknál fogva, mert e várostól alig harmincnyolc kilométer már Belgium gyö­nyörű fővárosa: Brüsszel. És a belga fő­város eleste immár nagyon is közeledik, a belga—francia egyesülés abszolúte sem­mit se lendít Belgium megérdemelt sorsán, — e gonosztevő, végtelenül önző nép el­veszi rövidesen jutalmát. Brüsszel elesté­vel Belgium mint harcoló, illetve önálló állam ezután nem igen számit. Rövidesen kevesebb lesz majd egy harcoló, 'komoly ellenféllel. Igaz, mint a gombák nőttek ki ellen­ségeink. Egyik a másiktól kapott vérsze­met. A legújabb: Japán. A „fölkelő nap or­szága" szövetségben áll Angliával. Még akkor szerződtek egymással, amikor Japán konfliktusba keveredett Oroszországgal. Akkor ha Japán vesztes maradt volna, az esetben se veszített volna területéből, An­glia nemcsak diplomáciailag, de akár fegy­verrel is mgvédte volna. Ugyanilyen szer­ződésben biztosította Japánt Anglia az esetre is, ha az amjeriikai Egyesült-Álla­mokkal keveredik harcba. Japán aztán áll­ja a becsületet Anglia helyett és ezért lé­pett föl most Németország ellen. Most még nem tudni, vájjon Japánnal békésen meg­egyezik-e a mi szövetségesünk, de meg kel! állapítani, hogy Japánt Anglia harcba akarja szólítani, hogy helyette is a japán flotta verekedjen. Japán hajóit akarja az entente föláldozni arra, hogy az aláakná­zott, hadihajókkai és parti ütegekkel vé­dett Dardanellákot szabaddá tegye. Japán ha erre hajlandó lesz, a becsületen és hő­siességen kivül valósággal öngyilkosságot követ el. Még csak azt szögezzük le, hogy Németországtól függ, vájjon teljesiti-e Ja­pán követeléseit, amelyek direkt keletázsiai és lokális jelentőségűek. Japán az euró­pai háboruba egyáltalán nem szólhat be­le és az a véleményünk, hogy inkább India védelmére akarja Anglia fölhasználni. In­dia ugyanis közvetlen forradalom előtt áll Japán-néme! konfliktus. és ha ezt az óriási birtokát elveszíti Anglia, vége a világhatalmának. De az Egyesült­Államok ellen is föl akarja Japánt használ­ni, mivel fél, hogy Kanada elszakad An­giidtól. Az angolok már érziik, hogy a vi­lágháborúban ők veszítenek legtöbbet! Az éjjeli órákban jelentik hivatalosan a japáni föllépés kérdésében: A Kölnische Zeitung értesülése szerint Németország visszautasítja a japán ultimátumot és Ja­pánnal semmiféle alkudozásba nem bocsát­kozik. Német diplomáciai körökben azt mondják, hogy majd az európai háború befejezése után fogja Japán érezni mostani lépésének következményeit. A franciákra ma újból érzékeny csa­pást mértek a németek. Az ötödik francia­lovas hadosztályt a német lovasság Per­vez mellett csuful megverte s a franciák vesztesége igen súlyos. A bajor és bádem nemet csapatok viszont az 55-ik francia gyalogdandárt verték vissza, egészen a Vogézer hegyeken túlra. Az érkezett jelentések közül ki kell emelnünk, hogy Bulgária és Törökország közt az egyezség létre jött és mindenképen megfelel a monarchia intencióinak. Ezzel kapcsolatban a szófiai bolgár távirati ügy­nökség jelenti, hogy Ferdinánd bolgár ki­rály tegnap este kihallgatáson fogadta Ta­laat bég török nagyvezért és Malii béget, a török kamara elnökét. Szerbiából ma semmi jelentős hir nem érkezett. Az északi harctéren csapataink min­denütt offenzívában vannak. Hogy a monarchia anyagilag mennyi­re fölkészült, többek között bizonyítja a következő intézkedésről szóló hir: Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa inai, Popovics kormányzó elnöklésével tar­tott ülésében a kamatlábat két százalékkal leszállította. (A miniszterelnökség sajtó­osztálya.) Ujabb német győzelmek a franciákon. Berlinből jelentik: Az 5. francia divi­ciót a német lovasság Pervez mellett Naumtól északra, visszaverte. A franciák súlyos veszteséget szenvedtek. Berlinből jelentik: Bajor és badeni csapatok Weileznél megverték az 55. fran­cia gyalogdandárt, amely nagy veszteség­gel volt kénytelen visszavonulni a Vogez­hegység mögé. (A miniszterelnökség sajtó­osztálya.) Berlinből jelenti a Wolff-ügynökség: A német mozgósítást teljesen befejezték s a forgalom egész Németországban visz­szanyerte rendes képét. ÖTSZÁZ BELGA FOGOLY. Berlin, augusztus 20. A Wolfí-ügy­r.ökség jelenti: A német csapatok Tirle­montnúl egy tábori üteget, egy üteget és egy zászlót zsákmányoltak és ötszáz fog­lyot ejtettek. A német lovasság Terveznél két ágyút és két gépfegyvert zsákmányolt. Német hajók munkában. Berlin, augusztus 20. A Strassbúrg nevű kis német cirkáló az angol partok közeiében két ellenséges tenger alatt járó naszádot meg­támadott és az egyiket kevés lövéssel elsii­lyeszteAe. A Stralsund nevű német cirkáló az Északi-tengerben több ellenséges torpedó­zuzóval /megütközött és konstatálta, hogy a német partok és a némát tenger teljesen ment az ellenségtől. Orosz hadihajók Odessza ellen. Bécsből táviratozzák: Odessza hely­zetéről ujabb részleteket jelentenek. A ki­kötő bombázásában több orosz hadihajó is részt vett/amelyeknek a legénysége föl­lázadt a tisztek ellen. A matrózok lefegy­verezték a tiszteket és valósággal ostro­molták a várost. A bombák a Katalin-teret lángba borították, maga a kikötő pedig teljesen elpusztult. A KIRÁLY KÖSZÖNETE SZEGEDNEK. Megírtuk, hogy a királyt születésnapja alkalmából Szeged város 'közönsége hódoló táviratban üdvözölte Cicajrieis Lajos dr. fő­ispán utján. A király ezért a város közönsé­géhez intézett válaszában köszönetét fejezi ki, amit a kabinetiroda a következő szövegű táv­iratban közölt Cicutricis Lajos dr. Jőis/pán­nal: „Ö császári és Apostoli Királyi Felsége Szeged közönségének hódalatáért és szeren­csekivánataiért legkegyelmesebben köszönetét nyilvánitani méltóztatik. Kabinetiroda.

Next

/
Thumbnails
Contents