Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-01 / 153. szám

8. DÉLMAGYARORSZAG — Megölte a támadóját. Gizesan Tima györgyházai földmivas a mult év augusztus 17-én a korcsmában pálinkával kínálta Mohán Pánta föld mívest. IMo/han visszautasította az italt, amire Gizesam a fejéhez vágta az üveget. iMolian egy másik korcsmába ment a társaságával, Gizesán követte, kést rántott elő és mellbeszurta Mohant. A kés megakadt a földmives báránybőr,bélésű mellényében. A további dulakodás közben aztán Mohán kirántotta melléből a késit és többször hátbaszurta a támadóját, aki belehalt a. sérülésébe. A magybecskereki törvényszék erős fölindulásban elkövetett halált okozó súlyos testisértés miatt tiz hónapi börtönre Ítélte. A szegedi tábla ma fölmentette Mohant, mert megállapitota a jogos önvédelmet. Szeged, 1914. junius 28— Határldőüzlet. A szegedi állami főgimnáziumban történt, hogy ,az egyik másodikos, aki Béla keresztnévre hallgat, sehogy sem tudott megbarátkozni a latinnal. Tanára már minden lehető és leihetetlen dolgot követett el, ihogy Bélát megbarátkoztassa a-latinnal. De Béla nem alkart. Végre igy szólt a tanár a kis diákhoz: — Te Béla, tedd a kezedet a szivedre és fogadd meg nekem becsületszavadra, bogy nyolc napon át minden, latin órára becsületesen megtanulod a leckét. Béla erre ünnepélyesen lekötötte a becsületszavát. A következő órán kihívta a latin professzor és Béla pompásan fújta az az napi leckét. A következő órán színtazonkópen. A tanár megdicsérte és meg volt elégedve ugy Bélával, mint önmagával. •— Na, gondolta, végre eltaláltam a mód jót, ebben a fiúban végre siker ült fölkeltenem az ambíciót. ,S bogjr kipróbálja Béla szótárté sót és nlbatatos ambícióját, napóikig nem szólította tol. Mikor aztán megint meg akarta Bélát feleltetni, egy kukkot sem vallott a latin tudományból. A professzor ékkor atyai feddéssel igy szólt a kis diákhoz: — .Ejnye, ejnye Béla fiam, látod ezt nem ,hittem volna rólad. Becsületszóval fogadtad meg nekem, ihogy tanulni fogod a latint ós most már megint egy szót sem tudsz. Pedig a múltkor két Íziben is megmutattad, hogy tudnál tanulni. Bela azonban mindjárt kész volt a felelettel: — Igen tanár ur, én megígértem becsületszavamra, bogy tanulni fogom a latint, de a tanár ur csaik nyolc napra fogadtatta meg relém, máma pedig ennek már tizedik napja. — A naiv „felsőbb leány". A mai korban, amikor már a hivatalos pedagógia álláspontja is erősen a nemi felvilágosítás szükségességének az irányába lendült ki, nem lesz érdektelen Támutatni arra, bogy vannak nrég naiv leánykák is. Akiről szó léezan, Lilinek bivjálk, bár Gábriel Iának keresztelték és egy igen előkelő famíliának a sarja. Korát állapítsuk meg ugy, bogy már „felsőbb leány". Rendkívül eleven, nagyhangú, szeles a kis naocsága, azonkívül szerfö>ött kiváncsi természetű. Annyira, hogy az egyik fülével mindig másfelé hallgat. A tavasszal történt, hogy megjelent nálunk a katonai ügyosztály részérői kézbesítéssel egy rendőr. Miikor becsengetett a lakásba, Lili kisasszony mint a szélvész ugy robogott az ajtót nyitó inas nyomába. A rendőr a kézbesitő ívvel a kezében, így szólt az inashoz: — Kérdezze meg a méltóságos asszonyt, (pont akkor érkezett oda Lili) nekik Kassán született-e egy Dezső nevü fiuk? Lili, aki szelességében a lkérdést kijelentésnek hallotta, az inast megelőzve beront a halószobába s lihegve, ujjongva, örömrepesve és mintegy átszellemülten jelenti a mamájának : — Mama, mama, nekünk született Kassán egy Dezső nevü fiunk! ját. A program első pontja ezen hires francisikánus szerzetes szobrának a leleplezése. Az ünnepélyre a világ minden részéből jelentkeztek tudások. Baconnak a megbecsülő se ép az utóbbi időben nyert nagy lendüle tet. Filozófiája kétségltelenüil. Aristotelezón alapszik, de annak kifejtésében nagyon sok az eredetiség és a teremtő erő. Sandys tanár nem régiben előadást tartott Baconról Londonban a Royal Society helyiségeiben és kimutatta, ihogy Baconnak van bizonyos érdeme Amerika felfedezése iköriil is. Opus május cimü müvében ugyanis hangoztatja, •hogy Spanyolország és India 'között nem lehet valami túlságos nagy távolságu ,az ut tengeren. Ez felköltötte később Kulumbus Kristóf érdeklődését ós a spanyol királyi párhoz intézett egyik levelében hivatkozik is Baconra. Bár Bacon filozófiája kimutathatóan Aristotelezén alapszik, ő maga annyira fölötte állának érzi magát az ókor e legkiválóbb filozófusán, bogy ezt irta: „Ha Aristoteles minden könyve birtokomban volna, •akkor én azokat kivétel nélkül mind elégetném, inert tanulmányozásuk cSa'k időpazarlás, a tévedések forrása és a tudatlanság sokszorosítása." Bacon Írásainak némely részeiből emberfölötti előresejtés olvasható ki. Igy azt ilehetne hinni, hogy neki már volt sejtelme a. még csak a legújabb időben felfedezett sugárzó anyagokról. Beszél ugyanis arról, hogy van soík sürii test, amelyek az ember látó és más érzékeivel ellentétben állanak, amennyiben azök sugarakat bocsátanak ki, amelyek az ember érzékszervem ugyan nem hatnak, de tényleg mégis lét z nek. Nagy fizikai eredmény, bogy kidolgozta a tükörképek törvényeit és iá fénysugarak töréseiét. Egészen tiszta képzete volt ai ról is, miként volna egy mikroszkop előállítn-n dó. Általában szinte ijesztő a maga kimerillietetlenségében az ő szellemének a gazda sága. Nincs a tudásnak az a birodalma, a mely őt a legmélyebb gondolatokra és ötletekre ne indítaná. A művészet éis a termesz csodálatos erejéről szóló kis értekezésében megemlékezik egy robbanó vegyü'lákről, a mely idörgósszerü zajt és villámszerű fényt képes előidézni és hozzáteszi, ihogy salétrom mai és más ingredenciáklkal olyan tüzei le het előállítani, mely tetszés-szerinti távolságban gyújt. Ebből azt következtették, hogy egy egészen különleges robbantószer birtokában volt. A legnagyobb bámulatra méltó ovábbá Baconnak az a felismerése, mit je öntenek a kísérletek a tudomány szempontjából, miáltal olyain nézettek és miethodusok előhírnökének tekinthető, amelyek még csak a tizenkilencedik században jutottak érvényre. .iát — Nem baj: hát akkor a szive választott— Az sincs, — volt a rideg felelőt. _ — i A kikor hát magamagának vegyen virágot a nagyságos UT azért, mert eddig <Avan szerencsés volt. - Kétfejű borjú. Bácsordasról írják: Hermáim György ittenii lakosnak a t/bene szombaton kétfejű borjut ellett. A borjún/ van négy szeme, ikót .szája, de már csak ke füle. A két fej a szemeiken, fülileg teljed" különvált egymástól. A táplálkozás akármelyik száján át eszközölhető, de esak m«úfr[ sógesen. Szopni ugyanis nem tud, mert ge teste nem képes feltartani a súlyos k® fejet. Az újszülött egyébként jól érzi gát. araKÖZIGAZGATÁS oooo (-) A miniszter utasításai a válas^J összeírásához. Most érkezett ineg Szeg központi választmányához Sándor Jáu°s . ügyminiszternek az a nagyfontosságú /j1 7 lote, amely a választókat összeíró küldőte gek számára tartalmaz részlete^ utasít® kat. ^ A miniszteri rendelet biztosítja a val közönségét, hogy a küldöttség mos/ 1 uár minden nehézség .nélkül megalakítható Mert noha. az uj választói törvény az oS* íróknak neon biztosit terhes és fárailf0^ munkájukért anyagi kárpótlást, a , • i , . . ... . r./í illl l' kijelenti, hogy a bizottságoknak és ennek nagyságát külön rendeletbe" Pitja meg. , A rendkívüli horderejű törvtiP robajlása — mondja a miniszter — ( >,s pontosságot és lelkiismeretességet ezért a központi választmánytól is hogy letett esküjének megfelelően leik1*" retes lesz. Ebből az következik, — mondja ^itirat, — bogy az összeírásnál minden 1 ^ pontot mérlegelni kell. Föl kell ven/ 11 azokat a névjegyzékbe, akikről h\va ^ js meg állapitható, hogy szavazók. M®1' ,,(..n tos elégséges lenne, mert a polgárok igJ' r° az közjogainak megállapítására 'kizároü* ^ egyesiek tetszésétől és még inkább a j' ; 0 szervezettségének és mozgalmának f° 'ehető függővé, minthogy azonban )ól való összeírást az egész vonató: . [(JI|I ietne keresztül vinni, az érdekeltek J^ nem ml — Bacon-emlékUnnep Oxfordban. A napokban fogják megülni Oxfordban Roger Bacon születésének a hétszázadik óvforduló— Mennyit ér egy madárfészak ? Tegyük föl, hogy egy xnadárfészekben van öt madárfiókia. Ezek mindegyikének naponta átlag ötven hernyóra van szüksége, esetleg más rovarra. Ez naponkint 280 darab. A fészkenülés harminc napig tart, ezalatt tehát (7500; hernyót pusztítanak iel. Mindén hernyó naponta annyi levelet, vag) virágot fogyaszt, .amennyi a saját súlya. Feltéve, bogy egy hernyó is csak 30 napig eszik és naponkint esak egyetlenegy virágot pusztít el, mely gyümölcsöt hozott .volna, .akkor ez a fenti számadatok alapján 225,000 virá< Igy hát minden madárfészek, számítva a verébnagyiságu madarakét, egy Ihónap alatt 225,000 cseresznyét, szilvát, körtét, atillát, vagy másféle gyümölcsöt ment meg. — Vegyen virágot! öreg ujságirő ül egy éjszakai mulatóhelyen és (feketekávé mellett unottan hallgatja a zenekart. A virágárusnő odaállt mellé és .kínálgatja a virágait. — Csak egy szálat, nagyságos ur! Az újságíró nem felel és tovább nézdegél .. . — Egy virágot, nagyságos ur! — Köszönöm — mondja végül elutasító hangon a kirlapiró. — Lepje meg vele a felesége őnagyságát, — makacskodik a hölgy. — Nincs feleségem. kezeséi is támpontul kell venni &z írásnál. ,<. F* Föl kell tehát venni a névjegV2^ ^ rezeiébe mindazokat, akiknek az ÓS./''/^ óldöttségek tudomása, vagy a -rendelkej* ló adatok szerint a fölvételhez szüks<"!> b/flí' lékei meg vannak és pedig tekint** arra, hogy fölvételüket kivánják-e> sem? t J Föl kell venni továbbá mindazok a a A |5P (; a a h jí 7 1 i -i a I 1 Perzsa szőnyeggé több szoba buto* konyha bútor ^^ ELADÓ Kárász-utca^ I. EMELET. « lí b 'ek 'öl te tód 4 tá Ük Ht Vt jav % % s tó.