Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-05 / 158. szám

mm Szeged, 1914. julius 5. -'(ÜPfí ,"T5,«T)'r| — A francia katonákról. Mostanában, hogy olyan .puskaporos a ®ve,gő, talán 'neon lesz érdektelen a francia, katonaságról egyet-m ást, ami .még nem ju°ft hozzánk, elmondani. Bár neheaemre esik: elfo.gulatlla'n 'feszek e&'ak száraz tényékét fogok felsorolni, . Az idegenek légiójával már gyakran ''Kiátkoztam és elmondottam róla egyes órrészleteket, tehát nem. akarok isiméíf? bűnébe esni. De, még sem'isnrran,hatok a! %déis mellett el anélkül fWfcaem feki i, lrolgy meg ne jeheigy a sok dezercio mellett., ami 'hintve a rossz égha.jllatot és a nehéz szolij^atot, igen könnyen érthető,, annyi a tielzr Svájcban és llEzászhan a.z idegenek léniának, hogy ezrekre .megy azo'k szánna, a (.!;k mint volt légionárusok, egyesületeikben ^"örülve, rokonsze nivüknek aidniak kiifeje• ezen intézmény iránt ós tüntetnek a jcNémetországban napirendén levő azon .'^itatom ellen, amely ezt a katonaságot J+élja ,és a francia kormánynak „biinók jellemzi. De akármennyi hátránya leJia a légiónak, tagadhatatlan dolog, ky mindinkább emelkedik a 'légió két ez, a létszáma olyannyira, hogy ez a számi fölér most más nyolc ezred 'létszámai. ;(t|. A legérdekesebb az idegeneknél az, hogy Uj8 a' svájci, elzászi, belga:, 'luxemburgi és kiy-1' "emzetiséglmlli léigionáms (néhány ^'"ietésiséil) visszamegy a régi hazájába,, x'8 a németek nrajldnem mind .megmarad, firatneia, állampolgárnak, ami egyébként C'.'Y vágyaik. Ezen körülménynek tulajéi "hatló, ihogy a fonta,inebleau-n, versailles-i francia muzeumokban olyan gyaíi az olyan kitüntetésektől ditezes mélái őr, „ isitat lan porosz mkodilk. kiejtéssel amellett hogy ő bizony . . . ^elzászi". H^A francia, hadsereg altisztjei 'vetélkéda® áthelyezésért az idegenek légiójába Vt^yira, hogy bizonyos időszakokban az a légióba juthasson. Az idegen + kannak dacára, hölgy olyan szedett-ve+ .ró jön oda össze, mégis -csapatnak lejj lk__és tekintik. Ez a csapat megy első^l'1, tűzvonal ha és inind a két ezredének a +tajat; a .becsületrend keresztje diszitd i'it ',"ner,t S7-ámos iillközetlben kitüntette ma+ 'zászló diszitélse a, legna,gyoíbb Jki'tün-a aini„egy francia ezredet érheti. Ha Pá-ogy-egy légionárus, akkor + át 1f.ín'h h°gy milyen veneráeióivall vekhriil az ismerősük, isimeret lenek. Egy áem .lehetett a Café-Coneert-be menVí)1"l, hogy a műsoron ne szerepelt vol>ól "meily hazafias nóta, A hazafias nó\ peidig az idegenek légióját ritkán, fe;a francia poéta A f (, ^"anciák -általánosságban lelkes katodi ha nem is hevüli ,minden francia, a ÍVt ^gá-latért, mégis híve ,a hazája védek itiM T — ...... . .. "eléül ennek .könnyen megalkották .„tj ' aizt a törvényt, amely három évre ^ aa telnyl|e|ges .szolgálati időt. Igaz ugyan ,trancia demokratikus elem ós a vi'róostoilai, (akilk nagyolbh száimban ífelv a hübonai pártilak) vissza fog5a a két éves szolgállatot, de ez nem . "kkenteni a lókesedésit, laneiák lellkesedését a legjobban jeiaz ^zá a hhriillimény, hogy igen nagy azon akik •imar 18 éves , korulkibán soh bo ma8rukat 'a katönasáighcz be. Az a MJl olyan sok az ifjú katona, azt a Vk lfcelti, rnintlha la francia hadsereg ^satnya elemből állana. Azonban ifi ^ a 'látszólagos inferioiritás tűnik Ya Lerónék, ha futólag .ismeri meg a. A ny(, ahonát, haüem még rossz .henyoC +J azaNa(l is, hogy a francia, katona Yt ti, alzt a bizonyos drilH, ami a néi+ük f |'emzi. Pedig ha alaposan foglal traincia hadsereggel, akkor azt a . a fi' 7 kellene tenni, hogy éppen enVY+^égnek tnllaj'donitlhatló, hogy K lelkesednek a katonaságért. De különben is nagyon értik a franciák amnak a, módját, hogy a hadsereg iránti lelkesedést az ifjúság telikében növeljék. Az ifjúságot már .az áskolláiban nevelik arra, hogy a katonai erényeket sokra .becsülje: az úgynevezett bcitaillon scoluire (iskdlai záiszlóialjlakat) ugy sízerveziik, hogy minden fin gyermekkorától kezdve előre .ki legyen képezve é® azokat, akik megfelelő képesítést érnek el a tényleges szolgál-athan, soron, kivül il'óptetiik elő. Az egynapos Ribot-^kormány prograanbeszédjén okulva, az uj Vivián ikninlsztérium olykép módositictitla formuláját, hogy a bataillon scolaire intézmény ének kihővitiése általi .óhajtja a tényleges katonai szolgálatot csökkenteni. Jiellllemző, hogy a franciák oly érdekesen és mondhatom . ügyesen tudják összeegyeztetni az iskolák és a katonai .szolgálat érdekeit. A népiskolákban jó katonákat, a középiskoláikban kitűnő all tiszt ekét, a főiskolákban műszaki tiszteket ngy a ítényleges szoltgá.lat, mint a. tartallék részére képeznék ,k,i. A katonai szolgálatot -szabályzó törvények mindinkább megneihezitik laz utóbbi kategória helyzetét. 1889. óta háromszor változtak a viszonyok .a főiskoilát végzett -diák sá-g tényleiges sztil gállat át illetőleg. A sok közül .caak egyet mondok: az 1889. évi törvény szerint az École Centrale végzett növendékéi három évi előkészítés után, illetve mikor már megvolt a inágámmérnöki diplomája ós a katonai kiképzése, egy évig szolgált csak „tartalékos" hadnagyi r'-ainggall. Az 1905. törvény már ugy intézkedett, hogy az eml'iitett előiképzetitiség mellett — tanuilás előtt, köziben vagy után — mint közöniségies tüzérkáitona, egy évig tényleges szolgálatéit keltett teljesíteni és esiak azután fejezte ibe a .második tényleges szolgálati évét „tartalékos" hadnagyi mliinőségben. Az 1913. törvény 'meg ugy suilycdbitctita ezt, hogy -a tényleges 'sz-oigá.lat tartamát három évre liosziszabbiíotta üveg és hogy a közkiatenáhól ha a diplomája, meg van. — -egy évi szolgálat után hadnagy ilesz. Ha a két óv után elkti váltatjia .magát, rendesen hálád előre, Üa pedig nem alkar haladni, akikor megmarad tartalékos tisztnek. íMegjegyzendő, hogy ia tartalékos tisztek a szolgálati idő folyamán a kapitányi, a népfelkelőknél meg allezre desd rangig liala/dhatnak. Az 1913. évi töiirvénynek leginkább azért van annyi haragosa Franciaországban, mert egy csöppet sem kedvez a -tainul.t embereknek. Ellenkezőleg. Az egyéves önkéntesség — aani Franciaországban csak egy .bizonyos összeg lefizetésének és avvall a kötelezettséggel]! járt, hogy az önkéntes leteszi a tartalékos tiszti vizsgát, — körülbelül negyven év óta, nem létezik már. Azonban az egyetemi hállgatóknaik e,géseen az 1913. évi törvény életbelépéséiig amellett, hagy csak egy évig szók gáiltak, .bizonyos előnyöket biztdsitottak, például a peloton des dispensés-ham (külön szakászbialn) képezték őket ki, sicron kivül vagyis élőbb, mint a rendes katonáik, lettek altisztiek és az év viégén kinevezték ,az alitiszteiket tartalékos tisztékké. Moát meg minden érettségizett, kivétel nélkül, hárem évig szolgád. A műszaki, gyógyszerész ás állatorvosi főiskolák, az egyetem egyes fakultáé hallgatói is három évi. tényleges szolgálatot teljesítenek az'uj törvény óta, csialk épen a beosztásaik kedvezőbb. A francia altiszt- értelmiség tekintetében meglehetősen -felül ál'li a,z eigyéb ármádilaibeli ail tiszteknél, de ez n-eim csoda, mert- fcelkintetteil arra,, hogy a francia tartalékos tiisizrteik java része az altisztekből rekruitállódik, nar gyon nelhezifiettélk az altiszti vizsgákat. Ugyanis a franciáknál a legnehezebb az altiszti rang megszerzése, amikor a.z megvan, akkor már megvan a kvalifikáció a tartalékos tiszti rangra vagyis a megfietellő szolgálati idő után és ,a festi tíanfolyaimria jagositó sikeres fetlvételi vizsga után, biztos a kinevezés, mert a tanfolyam vágón az osztályozáis miatt van ínég egy záróvizsga; de ez csak formaság. Ilyen módon, már hnszionih'at éves1 koráiban, főhadnagy is lehet az, aki érettség ivet — de az intelligens ember még anélküli is, inert a bizonyítvány keveset számit — tizennyolc éves korában heálll katonának és mivel a főhadnagy fizefélse közeli 4000 frank, ujabban sok uj anyagot, kap a francia h.aitelereg tisztikara. Az uj anyag között leginkáíbib a tanítókat látjuk, launi eléggé súlyosbítja az amnigy is mindinkábl) érezhetővé vált taniitőhiányt. A francia tanító, az uj (1913-ilki) véderő törvény óta, esaik 25—26 éves korálban, Vagyis amikor katonai szolgálatainak eleget tett, kaphatja véglegesítését. Ekkor mint főhadnagy, épéin két szerannyi ,a fizetése, mint a tanítóé, eltek intve attól; 'hogy az aktivál],tatásért .még nagy jutalmazás is jár. Brüller Gyula. TÖRVÉNYKEZÉS oooo § Az esküdtek tévedtek. Boros Andrásné csanádapácai asiszony gyenme-kgyilkosság bűntettével vádolva került ez év. február 7-én a szegcdi esküdtbíróság eilé. Borosnénak a múlt év augusztusában gyermeke született. De mivel ez volt már a hetedik gyermeke, Borosné ecet-savat itatbtt vele, amitől a csöppség meghalt. A bűnös asszonyt az esküdtek súlyos testisértés bűntettében mondották ki bűnösnek, amiért a bíróság egy évi börtönre ítélte. Ma érkeztek le az iratok a Kúriától, amelyben értesítik a szegedi törvényszéket, hogy a Kúria az Ítéletet megsemimisitet'te, mert az esküdtek a verdikt meghozatailánál az ügy lényegében tévedtek. § Százkilencvenezer korona honorárium Budapestről jelenük: Az ügyvédek panaszkodnak-, .hogy nehéz a uiegéllhetiésük, nagy a konkurrencia és neim képeseik megélni. Mégiis megtörtén,i/k, hegy a bíróság fejedelmi honoráriumokat állapit, .meg ügyvédeknek. Most is a birósn,g százkilencvenezer korona ügy védi honoráriumát állapított meg. A nagy tiszteletdíj abból a perből származik, amelyet a .román egyház képviseletében Metianu János metropolita indított a testvér szerb •görögkeleti egyház ellen, akit- előbb Brankovics, majcl Bogdanovics Lucián ípatriércha képviselt, a budapesti törvényszék Ítéletet hozott. Nean adta ki azokat a zárdai vagyonokat a -románoknak, amelyeket a szerbektől követeltek. Nem érdektelen, hegy a kézbesített itélet a legnagyobb ügyvédi honoráriumokat állapította meg, amelyhez foigiható nagy összegeket nem állapított meg -tizenöt év óta. Százkilencvenezerhatszáz korona honoráriumot juttatott ugyanis az ügyvédeknek. Ez az összeg a felebbezések folytán még duplájára fog körülbelül növekedni. Balhés Emilnek 65,000 Kit, .Vaszilievics iBmilnek -15,000 K-t, ÍMandics Milánnak 90,000 K-t, Mu•sdtzky -Dömének 10,000 K-t és Hadzsy Sziiárdnak 19.700 K-t Ítélitek meg. pótlékot használ ön szomszédasszony? Nos — én maradtam és maradok a kipróbált, régóta bevált és szívesen megszokott „Valódi" :Franck: kávépótléknál "-val. a „kávé* A