Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-05 / 158. szám

^mmmmm 2. DÉLMAGYARORSZÁG mint az, hogy az ellenzéknek hasonlítha­tatlanul fontosabb a mandátum, mint az alkotmány. Mert tessék: ahelyett, 'hogy ia szerin­tük most végveszedelemmel fenyegetett alkotmányt itthon megvédelmeznék, ki­mennek Amerikába, hogy a jövő válasz­tásokra kortespénzórt tányérozzanak azok között, akik bizonyára nem a jólét elöl szöktek meg akkor, amikor kimentek Ame­rikába. A világ rendjének micsoda feje te­tejére állítása, hogy dúsgazdag mágnás luxushajón siet azokhoz koldulni, akik mint nyomorult fedélközi utasok kolduso­kul léptek Amerika földjére. S ha még valami humánus céílra akarná kikoidulrii a falatot a szájukból. Nem, hanem a leg­önzőíbb pártpolitika céljaira. Annak a párt­politikának a céljaira, mely már egyszer •— s reméljük véglegesen — csődöt mon­dott. Ezt a csődbe jutott pártpolitikai rész­vénytársaságot Magyarországon többé nem lehet talpra állítani, ha még oly bő­ven omlik is az amerikai alamizsna. Cso­dálatos dolog, hogy amikor, s ezt oly sok­szor hangoztatják, igaz ügyért küzdenek, a hazai közönség áldozatkészségére nem is próbálnak — mert nem mernek — ap­pellálni. Ha amerikai véreinknek is majd feltűnik ez a különös jelenség és majd szá­mon kérik ennek okát Károlyióktól, vájjon mit válaszolnak, mit válaszolhatnak ne­kik? Manapság már nem lehet a messziről jött ember az't mesél, amit akar nagyon is kényelmes álláspontjára helyezkedni, mert ezt lehetetlenné teszi a modern élet tech­nikai berendezése. Végeredményként tehát megállapít­hatjuk a következőket: az ellenzék vagy nincs meggyőződve arról, hogy a közigaz­gatási reform veszélyt jelent a magyar alkotmányra s akkor — ami külömben Szeged, 1914. julius 5. nem szokatlan jelenség ellenzéki részről — ámítják a közönséget, vagy pedig tény­leg komolyan hisznek (hiszi a pici) a köz­igazgatási reform veszélyességében, akkor meg ennek az egész amerikai kirándulás­nak az a 'tanulsága, hogy az ellenzéknek fontosabb kortespénz gyűjtése képviselői mandátumra, mint a — szerintük legalább — veszélyeztetett alkotmány megvédel­mezése. Ezért a tanulságért igazán nincs oka a munkapártnak, hogy irigyelje az ellenzékitől az amerikai dollárokba vetett vérmes reményeit. uxatiaaaaaaaaaaaaBaaaaaaEBBBBaaaaBaBBBaaBBBaaDiaaBGiűa Nem rendőr, hanem biztos. — A miniszter és a szegi, di detektívek. -­(Saját tudósítónktól.) A szegedi detek­tívek — a csoportvezetőket kivéve — rend­őri rangsorban voltak ezideig s a kiilönibség rendőrök és detektívek között annyi volt, hogy a detektívek nem1 viseltek se mundért, se kardot. Polgári öltözéke van valameny­nyinek, aimi-ért hivatalosan polgári rend­őröknek 'hívták őket. De csak a mai napig. Ma .ugyanis a belügyminisztertől leirat jött a városhoz, amelyben a miniszter kevés mó­dosítással jóváhagyta a 64000 koronás rend­őrségi államsegély felosztását. A felosztásról készített kimutatás a detektív eket polgári rendőröknek titulálja, ami ellen a miniszter kifogást tesz és felhívja a város közönségét, hogy a detekiiveket, iha imár nem ezen a néven nevezi — polgádi biztosoknak hivja ezután. íme a leirat egész terjedelmében: Szeged törvényhatósági bizottságának határozatát, a.mteílyel a rendőrség ftej'lleszté­séro 1914. évre utalványozott állLaansiegeiy feli használása tárgyában rendelkezett ér­demleges intézkedés előtt az összes iratok­kal együtt az alábbi észrevételek' ikötvetkez tébeu felvilágosító jelentéstétel végett visz­ik/.a küldöm. A határozat a polgári biztosokra vonat­kozó rendelkezéseiben mindenhol polgári rendőrt említ. A ipoigári rendőr helyett a polgári 'biztos (detektiiiv) elnevezés haiszná!­Landó. A határozat 3. pontjában két polgári biztos fizetésének ikiegéisizitélse cimén -meg­állapított 880 ikorcinévial szemben -a felosztá­si kimutatás 1. és 5. sízám-a alatt engedélye­zett polgári biztosok fizetésén-elk íkie|gászi!ié­©ére összesen osak 260 korona van Mutálva. (Ezen körülményre ós .arra néavei, hölgy laz -etm­iitiett 2 polgári biztos részére a felosztási ki­mutatásban (beállított 400—400 korona ás fe­lyósittaltni szándiékoltatiik, felvilágosító je­lentós itaendő. Reijelentendő az is, hogy .a hatáiraziatbui .megáll lapitott 3480 korona, illtetve 2000 körö­mi -a felosztási kimutatás, mely folyószámlát alatt vannak kimutatva, iA határozatnak 4. e) pontija uticfsó előtti bekezdésében ,a hivatalszolgai állásisal egy­bekötött lakáspénz összege 200 'korona he­lyett .tévesen van 100 koronával kiszámít­va. Minthogy továbbá a határozat 64149 ko­ronában. megállapított szükségleti összeg©®1 szomben a felosztási iklimutatás végösszeg® 64089 koronát .tesz iki, .aiz -eltérés. fteMeritendő és bejelentendő. Tekintettel végül arra, hogy a határozat a szervezési szabályrendelet módosítása iránt is rendelkezik, laiz iratokat .a szabályrendelet egy módiositoitt példám yávail .is egészítse ki s .a ikivánt felivilágosdtásokka'l együtt mitelőlbb terjessze föl. Hogy .a polgári rendörök örülni fognak a miniszter rendeletének, az biztos. De: hogy a biztosok örülnek-e, az már nem egészen biztos. uaBaaaaaaBaBBaaBaBaBaBaaBaaaaaaaaBBBaaaaBBBaaaaaai* Károlyi nyilatkozata a francia sajtóba" Károlyi Mihály gróf isimét hallatt magáról a francia sajtóban. Ugy látszik, nem elégeld még meg a gazdasági viszonyaink diseredi­tálása körüli, szerzett babér a it, ezúttal a Poli" tilkai térre csap át. A párisi Temps-nek, ©n* nek az elterjedt francia lapnak siet a -mi P°" li-tiikánik befeketítésével segítségére. E !ap legszenvedélyesebb szószólója a reánk tör° szláv propagandának és a monarchia Poiiíi' állnunk, miután a pneumiatik megpattant. Gedeonnál nem volt aprópénz, tehát tőiünk kért kölcsön husz sout, hogy levelezőlapot vehessen. Azonban bélyege sem volt. Én mindig tartok magamnál egész füzetlke bé­lyeget, melyet igen okos dolognak talált. Miután felbélyegezte levelezőlapjait, hanya­gul igy szólt: — A többit pedig elteszem, hogy szük­séget ti se-m szenvedjetek — mondta, mia­latt zsebébe dugta a füzet-eket. Angersben ebédeltünk, ott akartuk tölte­ni az éjszakát is. Három szobáit rendeltünk sürgönyilleg a szállodában. Gedeon a leg­jobbat, a középsőt foglalta el, melyből a fő­térre nyilt kilátás. — Gyerekek, — mondta — én elöl ül­tem, tehát nem ebédelhetek addig, mig ala­posan meg nem tisztálkodom! ... Ki adhat­na kölcsön kölni vizet? Mind a ketten felajánlottunk neki egy­egyegy üveg Eau de Cologne-t. Megszagol­ta az egyiket a másik után, s azután elvet­te mind a kettőt. Tiz perc múlva a szobámba rontott. — Van egy uj fogkeféd? — kérdezte. — Egy van, de az már nem egészen u.i! — válaszoltam. — Hogyan? — kiáltott ifel. — Hát te régi fogkefével indulsz utnák? Ezzel kiment és egyenesen Fréderilkhez sietett. Alig pár pillanat múlva diadalmasan :é>rt vissza hozzám, kezében egy egész uj fogkefével. — Látod, — mondta — Fréderik nem olyant gondatlan, mint te! — Hát ő nélkülözheti a fogkefét? — Ma este igen! . . . Titeket nem ért hátul a por, mig én eleget nyeltem belőle. Lássátok, miután én még nem vagyok egé­szen kész, menjetek le és rendeljétek meg az ebédet! Fréderikkel azmlám csakugyan lemen­tünk az étterembe és ott vártuk te Gedeont. — Gedeon mégis túlságba viszi már kis­sé a dolgot! — jegyezte meg Fréderik. • — Egyszerűen elvitte uj fogkefémet, ruhakefé­met és hajkefémet, sőt ezen felül még fog­port, körömreszelőt és ollót is követelt tő­lem s végül kinevetett, miikor nem tudtam ne'ki adni körömpasztát. — Csak azt szeretném tudni, hogy mit csinál majd -tiszta fehérnemű nélkül, mert azt el sem képzelhetem, hogy nyolc napig viselhetne ugyanegy inget, alsónadrágot és harisnyát, eltekintve attól, hogy hálóinge sincs. fog állomáson tisztát /-r, . . Ismerőseim Isme-rem Gedeont - CS-ÍÜ — Talán minden magának beszerezni! többen igy utaznak. — Alig hiszem! I . és tudom, hogy nem szeret vásárolni, leszállított úron. íV — Akkor hát igazán nem tudom, mi lesz vele. — Majd megkérdezzük őt magái. Midőn nagys-okára -megjelent, férve tiik előtte a kérdést. Válasz helyett ján mosolyogva feltűrte kabátjának egész könyökéig. ,-j. — Elutazásunk előtt négy nagy0", ^ nom inget vettem magamra, egymás f0?''^ legalsó inget minden második nap 'ehv. 0ln< Igy 'lassanként a négyből már csak hu' miajd kettő s végül már osak egy gok viselni. Ez a módszer annál ©élsz? ^ mert júniusban vagyunk, m-i'kor a hőnie?j, napról-napra változik. Igy lesz az a's°n<at rágokkal is! . . . Ami pedig a haris"??.t illeti, zsebemben tartok néhány tiszta Pa — Ezt ugyan finoman kigondoltad- -' De hová teszed az elhasznált fehér"©"111 — Az elhasználtat? . . . Nos, fefe,^ •majd begyömöszölam, például a ti lásk? ba! . . . De most nem az a fő, ha"©11 hogy mit rendeltetek ebédre? „, 0 előtt 1 di válí terime Is bizc nem a Szegec lesedé fejt ja be kelt dr.-nál be flceíl hiza-hn választ Si nézve, há-rita'r te már hozott tha. M v%ire [ól Va, fedek bzeged fe ali Kövide % Sz e?yes 1 . M tem!és: ls méit feajtó nézve fe jel, ?eci vá H cs dalma fenan fey a fene f( fenté? ^ ak s'kere „ E [fe/s 1

Next

/
Thumbnails
Contents