Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-04 / 157. szám

Szeged, 1914. julius 4. DÉLMAGYARORSZÁG A NAGY TEMETÉS NAPJA. Ujabb leleplezések a szerb összeesküvőkről. — Vilmos császár meglátogatja őfelségét Ischlben. — Tárgyalás • Szerbia megfenyitéséről. (Saját tud ősit ónktól) A nagy kaleidoszkóp fordul egyet: Szerajevó a maga [alálös csöndjével, elfojtott lázongásával Je'yet ad Bécsnek és Belgrádnak. Bécsen a temetés ezüstszegélyü feketesége Pompázik: világhistóriai gyásza van a mgnak, egy jozefinus erejíi, alkotó, ujTtó kedvű Habsburgot szentelnek be, s a Jionarchia jövője ott kisért, mint sötét I —v. á halotti pompa fölött. A gyász tehgztigása: ez volt ma Bécsnek a zeBelgrádnak nem ilyen komoly, föi on-a zenéje. Öíinarí á gyűlölet sikol7) a káröröm nevet és a hazudüzás harA Narodna Omladina borzalmai mez die"ül állnak fna már Európa előtt, a l,e.2entor Pribicsevics őrnagy bűne nyílés az adatok egész halmaza íg'as'Ifö amit a merénylet után irtunk: Nagy erbia meggyilkolta Ferenc Ferdinándot • l'olumberg Zsófiát. Á katonai párt po'laa kieszelt és pokolian mégcsinált gázJ7 most már bizonyosság erejével rajelénk, minden részletével: azok, a L a vérengző, mindenre elszánt, hítév Ienül barbar néPet ismerik (és itt ne vészen meg akár egyesek kivétele, akár a lvatalös, hazudozás), azok már készek erdikttel Szerbia ellen. '^ta Ju^osz|láv gonosztevők egész léüz ttnf henne van abban a tényben, hogy: te amelyet Cabrinovics dobott, mérgezve. A tartomány főnök !?ír/7segéde: Merizzi alezredes nyaktól Jer?v,edést kapott a bombaszilánkoktőciijj z a ÍuSoszláv tempó. És most fölvete,• a kérdés: hogyan fog erre a hogy0? t¥ni Berchtold? Tűrni fogja-e, gaiI0mKZefb'a ínéS ötvenszer gyászba, izPóttar a, ,llozza a monarchiát ós az utolsó 1(tesig riadalom legyen ez az orp teen c Ferdinánd erős kezét most, erős te es-tben, a halála igazolta. Ez az ter<uC/:' aHeíy nemrég még Vilmos császár'x u,iieiy riuiurcg ih^s f07et szorongatta meleg barátsággal, ez /> most dolgozni. Vilmos csaszw megMa Ischlben a királyt: ez lesz a tecte^rajcvo után a merényletre is, a v. '"tüTTío! / r rnn-ű'ócrp IS. kJ 'atogatás nemcsak a részvet v , 2Z; pemasak a konopisti rózsák es szép «nlék6n iog elrévedezm a barcias császár és a békeszeretetében m g te'tt 1. Ferenc József. A 5flának meg kell bűnhődnie, a bunpa tQföst nem lehet tűrni. Ü' J*bb bizonyítékok 51 Hnörököspár qqM°*3* n J Wek és a határrendőrség ^ r „ a 1>1 dolgoznak és na már tisztán aU^ a ^ elölt az összeess es kétségtelenül meg van állapi" a merénylet kitervezésének szálai a királygyilkosok városába, Belgrádba vezetnek. Ez különben már a tragédia első pillanatában nyilvánvaló volt, a négy napos nyomozás a'hoz kellett, hogy kétségtelen bizonyítékokkal szolgáljon. Kiderüli minden: belgrádi bombák és belgrádi revolverek voltak készenlétben vasárnap Szerajevóban. A merénylet tettesei akkora készültséggel vomuíítaik fel, mint talán sóba 'hasonló esetben. A szerencsétlen véget ért trónörökösre minden utcasarkon ott leselkedett a halál. A csöndessé vált Szerajevó csak most érzi, mekkora erővel hálózták be az összeesküvők és milyen nagy erőve! vetették vissza talán évtizedekre a fejlődésben. Csönd van. A szerbek dacosan emelik fel a fejüket, őket védi a statárium. A horvátok ökölbe szorítják a kezüket, ők legszívesebben kiirtanák a szerbséget Boszniából. A mohamedánok a legűSöndesebbek, de bennük ég legerősebben a boszuvágy a szerbek ellen, ők szeretnének megfizetni a balkáni háborúért is. De mindent elfojt a statárium. Csöndes a tartomány is. Amióta Bosznia egész térületére kiterjesztették a statáriumot, elnémult a felháborodás Mosztárban, Tuzlában, ahol legelkeseredettebb volt és mindenütt az egész annéktáít tartományban. A felháborodók, akikben a gaz merénylet lobbantotta lángra a szenvedélyeket, békés emberek, akik nem dacolhatnak a staíári minimál. Háborút követelnék Szerbia ellen, nagy bosszúálló hadjáratot. — Ki kell irtani a szerbeket! — ez a kiáltás harsog végig Bosznián és Hercegovinán. Vilmos császár Ischlbe megy! Bécs, julius 3. Vilmos német császár, amint azt már tegnap jelentettük, nem megy öl Ferenc Ferdinánd temetésért* mert izomgyulladásban szenved és csípőjében és nyalkában erős fájdalmakat érez. A császárnak ez a megváltoztatott elhatározása természetesen igen sok találgatásra adott alkalmat és akadtak olyanok, aikík azzal magyarázták Vilimos császár elmradását, hogy fél, illetve, hogy környezete nem meri Bécsbe engedni. Mára azután egészen más képe alakult ki a dolognak. Illetékes helyen szenzációs magyarázatát kaptam annaik, hogy a németek császára miért nem megy el legjobb barátja végtisztességére. Most, hogy szinte kétségtelen, hogy a szerajevói tragédiát szerb kéz okozta ós hogy Belgrádból mozgatták és intézték a pokoli merénylet minden mozzanatát, külpolitikai bonyodalmak vetitiík előre sötét és félelmetes árnyékukat. Ezek a bonyodalmak a német külügyi köröket máris erősen foglalkoztatják és a német császár aktív részt vesz ezekben a tárgyalásokban. A német udvarnál máris mérlegelik, hogy minő következményei lehetnék annak, ha hivatalosan is megállapítják, hogy a rettentő merényletet Belgrád intézte. Ott már most beszélnek a monarchia megtorló lépéséről és csakis ezért nem megy el a német császár a temetésre. De bizonyos, hogy Vilmos császár a közel jövőben meglátogatja királyunkat. Ez a találkozás Ischlben fog megtörténni. Hogy miikor, azt ma még nem tudni, a találkozás napja még nincsen fixirozva. Ennek a találkozásnak igen nagy jelentősége vaní Vilmos császár látogatása nem részvétlátogatás lesz nem csupán kondoleáJni jön a német császár. Ez a találkozó külpolitikai szempontokat rejt magában, mert mint beszélik, ezen az enitrevün fogja a két uralkodó megbeszélni, hogy mily megtorlással éljen Szerbia ellen. HAJNALIG TÜNTETETT BÉCS. Bécs, julius 3. A Favoritten-iStraísse és a Taubstumme-Gasse sarkán van ,a szerb követség*. A ház erkélyén szomorúan libben meg a kék-fehér-piros szerb lobogó, a keskeny (kis gyászfátyolt, amely iá nyeléhez van kötve, alig venni észre. Ha erősekben ifuj a szél, a lobogó alatt egészen eltűnik a gyászos szalag. Ez a kis szalag-csokor véres tüntetést provokált az este. A gyászos császárváros, amely mély szomorúságában seim tudja elfelejteni, hogy szerb bomba robbant Szerajevó utcáján, erőszakkal akarta levétetni a lobogót az erkélyről. Jovanovics szerb követ nem vétette le a zászlót ós este nyolc órára már egész Bées hangos volt az elkeseredett kiáltásoktól: — Le a szerbekkel! Le a király gyilkosokkal! — El Szerbiába! A Panlanergassen a tömeg elégetett .egy szerb .zászlót ós kiadták a jeliszót: gyerünk a szerb követséghez! Egyik rendőrroihaim követte a (másikat, revolverről esek dörrenték, ,a villamoslámpák fénye megcsillant a rendőrkardokon. ,Éjfél utánig tartott a tüntetés s nagyságáról igy csak ana számolhatnak be. Nem Bécs külvárosa tüntetett az éjjel, a Belvárost, a Kártner-Stralssét verte' fel a kiáltás: , — Einmarschieren! Csak az éjfél utáni zavargásokat iram le, amelyeknek leírása még nem érkezhetett Magyarországba. Egy óra után néhány perccel a Ringstrassén ismét felsírt a tömeg: — Gyilkosok! Nyomorultak! És elementáris erővel' törte át magát a rendőrkordonokon, hogy letépje Jovanovics erkélyéről a lobogót. Egyre ujabb és ujabb rénd ő r cs apatok a t vezényelnek az utcára. Sikerül iis a W i e dner -ÍH au pt s t r aissér a szorítani a tüntetőket. Langyos nyári éjszaka Van, ott álltok a KartnerstPassle sarkán. Nézem a máskor csendes, sörivó bécsieket, akik most kipirult arccal, rekedt torokkal kiabálnak bősznél11. A Ringen lövések dördülnek el és idáig hallatszik a rendőrtiszt.viiselők vezényszava : — Kardra! A tömeg felém szalad, elözönli az előkelő, csendes Kartnerstnassét. Lovasrendőrök vágtatnak a tömegbe, a gyalogjárókon vagdalkozva szaladnak a gyalogos rendőrök. Nincs irgalom, iitnek, vágnak unindenkit. Az emberek botokkal parírozzák a kardvágásokat, kövek röpülnek .a lovas rendőrök felié.