Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-30 / 181. szám

Szfeg«t!,.lM4. julius 30. DÉLMAGYABOR9ZAG 5 sitette a katonaságot. Az országos kormány épülete előtt szintén hasonló tüntetés volt. A helyőrségi kórháznál több katonát a levegőbe emeltek s körülhordozták az utcákon. Zimony, julius 29. Az elmúlt éjjel bekövetkezett a monarchia fegyvertényeinek első jelentős eseménye: elfoglaltuk Belgrádot. Éjjel tizenkét órakor kezdődött a tüzelés. A harcot a monitorok kezdték, rettenetes ágyúzás kezdődött. Zimonyban katonai intézkedésre (•[oltották a lámpákat és a sötétben megkezdődött az ágyuk munkája. Hogy mi történik és a folytonos ágyúzás mit készít elő, nem lehet tudni. Csak azt láthattuk, ' hogy az ágyuk percről-percre föllángolnak és folytonos dörgés hallatszik. A tüzelés különben már a kora esti órákban megkezdődött. Az őrjáratok nem tudták fékezni harci idegességüket, tüzelni kezdtek. A monitorok ágyúzása, mint később megtudtam, azért történt, hogy a hidat megvédjék a szerbek előL Ejjtl tizenegy óra tizenöt perckor a szerbek végső ellentállásukban végrehajtották azt, ami az utóbbi hetek izgalmaiban állandóan rémítette a világot s aminek bekövetkezése föltétlen bizonyos volt: megkísérelték a zimonyi hid fölrobbantását. Az éjféli órákban az ágyazás megszűnt s csak akkor kezdődött ujra, amikor kivirradt. A monitorok szemközt állottak Kalimegdannal és íolyton lövöldöztek. A Temes, a Bodrog és Szamos intézték a támadást. A három hajó lövései a Kalimegdan fellegvár felé intéződtek, a golyók a várost megkímélték. A szerbeknek az a szándéka, hogy a bevonuló csapatainknak elvágják az útját, nem sikerült. A szerb bomba felrobbant a hid alatt, de nagyobb kárt nem okozott. A hid teherbíró képessége meggyöngült, vonat nem vonulhatna át rajta, de arra még jó, hogy csapataink átvonulhassanak rajta. Ez csakugyan meg is történt. Zimony, julius 29. Félnégykor, mikorra kivilágosodott, a monitorok rendszeres, élénk tüzelést kezdtek. Ugyanakkor a zimonyi partokon levő gyalogság is akcióba lépett; a parton a 68-ik gyalogezred legénysége óriási lelkesedéssel ment a tüzvonalba. Az összeütközésnek eddig két magyar sebesültje van: egy 68-ik gyalogezredben főhadnagy, akit az ellenséges golyó a vállán talált és egy közlegény, akit a tüzelés megkezdésekor a zajtól megriadt lovak egyike eltaposott. Csak a kezén sebesült meg könynyebben. A zimonyi lakosság lélekemelő lelkesedéssel buzdította a katonákat. Az egész lakosság a parton volt és a katonák hiába igyekeztek őket visszaszorítani, még az a figyelTöbben virágokat dobáltak a katonákra. Általában azt beszélik, hogy a szerajevói merénylőket a közeli napokban a nyilvánosság előtt kivégzik. meztetés se használt, hogy az ellenséges golyó igen könnyen tehet kárt bennük. Az egész város, minden ember külön-külön készségesen állott a katonák rendelkezésére és folytonos ünnepléssel buzdították a tiizbe vezényelt gyalogságot. A kitűnően célzó monitorok bombázásának rettenetes hatása volt. Reggel tiz óra felé a monitorok ágyúi elhallgattak és a. monitorok visszavonultak a sziget mögé; a gyalogság tovább harcban maradt. A hajnali világosságnál messzelátóval kitüböen lehetett megfigyelni a monitorok minden egyes lövését. A lecsapott ágyúgolyók nyomán clöször rettenetes porfelleg támadt, azután füst, majd szerte zuhanó téglák, leomló falak, égő gerendák. Körülbelül öt óra tájban lőttek a várban levő katonai lőszertárra. A hatalmas sárga épületet pont a közepén pillanatok alatt egymásután két lövés érte ugy, hogy a nagy épület közepe teljesen összeomlott. A monitorok lövés közben csaknem ezer lépésig közelitették a szerb partot. A zimonyi parton a lakosság a korláthoz támaszkodva nézte a támadást és hogy az odavaló magyar bakák hangulatát hűen jellemezzük, ide iktatjuk egy 68-as baka kiszólását: — Az istenit a kutya szerbeknek, csak már engednének Belgrádba, hogy találkoznék egygyel Belgrád kegyelmet kér. Zimony, julius 29. Kora reggel óta szakadatlamil tartott csapataink átvonulása szerb területre. Az egész folyó mentén, hosszú vonalon hajókon át folytonosan szállítják a csapatokat. Késő estig már hatalmas sereg állott szerb területen, mely nyomban megkezdte az előnyomulást az ország belterülete felé. Elsőnek a 68-ik és a 44-ik gyalogezred színmagyar fiukból álló legénysége lépett szerb területre. A szerbek az éjjeli ágyulövöldözés és puskaropogás után reggelre kelve föladtak minden ellenállást cs a katonaság futva menekült Belgrádból. A bevonuló magyar csapatok alig harminc—negyvenezer lakost találtak a í<zerb fővárosban. Egész városrészek üresek és elhagyottak. A hivatalok csaknem teljesen kihaltak és a vezetőíéríiak közül csak a polgármester maradt a városban. A csapatok bevonulása és elszállásolása egész délelőtt tartott Belgrádban. A szerbek az egész vonalon föladták az ellenállást és visszavonultak. A magyar csapatok minden erősséget megszálltak és teljesen birtokba vették a szerb fővárost. Délben Belgrádot a magyar kivételes törvények rendelkezései alá helyezték, Sándor, szerb trónörökös is orgyilkos. Berlin, julius 29. Ma beszélgetést folytattam a néhány hét óta itt időző Budrovic Szsverin volt szerb századossal. Budrovic a következő szenzációs nyilatkozatot tette a szerajevói merénylet tervének előkészítéséről: — A szerajevói merénylet előtt néhány héttel naponkint összejövetel volt a belgrádi tiszti kaszinóban, ahol Sándor trónörökös is mindannyiszor megjelent. Itt tárgyaltak eléggé nyilvánosan Ferenc Ferdinánd megöletéséröl. Sándor herceg e tárgyalásokon n jóakaratú hallgató szerepet töltötte be. — Pasics miniszterelnök, amidőn tudomására jutott a tisztek összeesküvése, Péter királyhoz sietett s arra kérte őt, hogy Sán- * dor trónörököst tiltsa el az üléseken való részvételtől. Péter király nem vette komolyan a dolgot, azért kijelentette a miniszterelnökének, hogy nem avatkozik a dologba, de ha jónak látja, tegyen ő maga megfelelő intézkedéseket. Erre Pasics nem vállalkozott, mert nem akart ujabb konfliktust a tisztekkel. Azonban mégis két ilyen tiszti gyűlést föloszlatott és más irányban is igyekezett a tisztek terveit meghiúsítani, például indirekt figyelmeztette Ferenc Ferdinándot a boszniai ut veszélyére. Ennek az volt a következménye, hogy az ellenségeskedés a tisztek és a kormány között még nagyobb lett és a tisztek annál nagyobb buzgalommal láttak tervük kiviteléhez. — A merénylet minden részletét a belgrádi tiszti kaszinóban beszélték meg, ott bízták meg Ciganovicsot a bombavetők megszerzésével és onnan ment az utasítás a kragujeváci arzenálba, hogy a bombákat Ciganovicsnak adják ki. Sándor trónörökös minderről informálva volt és ha nyiltan nem is adott kifejezést annak, hogy helyesli a terveket. hallgatásával mégis bátorította a tiszteket. A király azután mégis megemberelte magát, kérdőre vonta a trónörököst. ffe\rs jelenet játszódott le közöttük, amely azzal végződött, hogy a trónörökös fölfogása győzedelmeskedett és a király fürdőre utazván, helyettesítésével a trónörököst bizta meg. Ugy akart a dilemmából kikeveredni, hogy lemond a trónról, de erről a szándékáról Pasicsnak sikerült őt lebeszélnie. — Az összeesküvésről tehát Péter király és Pasics tudott, de tehetetlenek voltak a katonatisztekkel szemben, akiket a legutóbbi háború óta a nép valóságos imádattal vesz körül és akiknek sohase volt még olyan nagy hatalmuk Szerbiában, mint most. Hogy a szerb kormány mennyire tehetetlen, bizonyítja, hogy a londoni szerb követség is bele volt IS. s ff HfuM' FtozxrkmmkedHbcn W I • M+J I Vilii ^ ÓVAKODJÉK • Csemegcflzlctben ddDlafTialátaSÖrt. 3Z UTÁNZATOKTÓL! I