Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-30 / 181. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG Szeged, 1914. julius 30. Belgrád bevétele. A régi árpád'házi 'királyok óta, hosszú évszázadok multán járja át ismét az országot a nagyszerű kiáltás: Nándorfehérvár elesett, Nándorfehérvár újra a miénk! Alföldi magyar bakák feltűzött szuronnyal vonultak be az ősi városba, melynek polgármestere földig hajolva, hódolattal fogadta a monarchia győzelmes fegyvereit. A balkáni háború első jelentős étappja gazdag zsákmányt jelent a győzőnek és fájdalmas vereséget a legyőzöttnek. Belgrád bevételének estéjén még teljesebb lobogással csapott fel az ország népének lelkes hangulata s az általános örömujjongás azt jelentette, hogy a monarchiának minden polgára egyetlen érzés által van áthatva: a győzelem mámora által. A sors különös kedvezése, hogv ugyanezen a napon étkezett meg az orosz döntés első hire is. Távirataink szerint a pétervári nagytanács a passzív rezisztencia mellett döntött, ami azt jelenti, hogv Oroszország nem kiván a kirátvevilkosok hazájának védelmére sietni. Fentartással kell ezt a hirt focadni .mert hiszen az orosz politikának megtévesztő fogásai eléggé ismeretesek: mégis ugy látszik, hogy a hivatalos jelzéssel adott távirati értesítés ezúttal a való igazságot tartalmazza. A hármas szövetség energikus fellépésének nem is lehetett más hatása. Az orosz elhatározás csak siettetni fogja Szerbia teljes okkupálását, ami a háborúnak egyetlen lehetséges megoldása. E pillanatban, mikor az utcákon hullámzó tömeg örömujjongva tárgyalja csapataink bevonulásának részleteit, Belgrád iskolái, középületei lángokban állanak és a kísérteties tűzijáték vérvörös fényt vet orgyilkos város egére. A tisztító lángok a bűn büntetésének kezdetét jelentik! A gyülevész horda, melynek kormányában királvgvilkos tisztek vitték a főszerepet, fejvesztetten menekül az ország belseje felé. hogy megvonuljon a hegvek között a győzelmes sereg támadásai elől. De vonulhatna bár bevehetetlen fellegvárakba, mindenütt utói fogja érni gyászos véglete. Ennek a nyughatatlan vérű, Európa békéjét állandóan veszélyeztető operettállamnak el kell pusztulnia a föld színéről! Hatalmas pátrónusa, az oroszok mindenható atyuskája már cserbenhagyta Szerbiát, mely most kétségbeesetten küzdhet utolsó csepp véréig, mrg csak minden területet ki nem húznak a lába alól. A végzet Ítélete ez, mely ellen nics fölebbezés! A monarchia fiatalosan lelkes első katonája megindult a harctér felé. Egyelőre Bécsbe utazik, majd Budapestre és végül a déli főhadiszállásra. A hadsereg és nép lelkesedése óriási. A legfőbb hadúr megjelenése kétségkívül fel fogja fokozni a katonák lelkesedését és a legközelebbi napok ujabb győzelmek sorát fogják majd hirül adni. Meg lehet állapítani, hogy a modern viszonyok között kiszámíthatatlan nagyságú áldozat, melyet a monarchia két állama a béke végleges megpecsételéseért hoz, felér azzal a diadallal, amit 'a lelkek nagyszerű eksztázisa dokumentál. A király a magyar nemzetről. Ischl, julius 29. Mély meghatottsággal bizom a táviró drótjára azokat a följegyzéseimet, melyeket a felséges ur egyik tanácsosa, közvetlen környezetének egyik tagja mondott tollam alá közvetlenül báró Giessl altábornagy, a volt belgrádi követ audienciája után. Ferenc József egész környezete álmélkodó elragadtatással figyeli, mennyit dolgozik mostanában a király, pedig az uralkodó máskor sem 'kíméli magát. A felséges ur kora hajnaltól késő estig ott ül az íróasztalánál. Folyton tanácskozásik, hol valamelyik miniszterével, hol a hadvezetőség tagjaival, fogadja a német császár küldöttét, minden fontos táviratot maga fogalmaz meg és ceruzával ráírja a szignumot is: F. J. Magam is láttam azokat az apró, szép, gömbölvli betűket, amiket a nyolcvannégyesztendős király vet papirosra, aki csak most menekült meg a halálos betegségből. — írása határozott, mint az erkölcse és a karaktere. Minden mondathói kiárad az erő és az akarat. Keze nem remeg, amikor is, a szive kemény, de tele van szeretettel hűséges magyar népe iránt! Igy nyilatkozott róla az a magas állású katonai és udvari előkelőség, aki keeves volt impresszióit velem ma közölni. Elmondta, hoev a felséges ur volt az, aki gróf Berchtold külügyminisztert egyenesen utasította arra az erélyes föllépésre, melvnek a Szerbiához intézett hadüzenet volt látható eredménye. A felséges nr mindenről alaposan volt informálva s mikor báró Oiessl elmondotta, hogv egész életének legboldogabb emléke az az ut, melvet Zimonytól Pécsig tett. mert látta a magyar nemzet osztatlan lelkesedését és királyhüségét, akkor az ősz uralkodó megszorítván hűséges tábornokának kezét és szemei könnybe lábadtak. Ferenc József megvallotta környezetének, hogy mindig megbecsülte a magyar nemzet kvalitásait, de a magyar országgyűlés ellenzékének magatartását ezekben a nehéz napokban egyenesen imponálónak tartja. Most, életének alkonyán kétszeresen érzi a magyar neimzet nagy szeretetének melegét és tegnap többször is ismételte ezeket a szavakat környezete előtt: — Életemnek és működésemnek mégis szép eredménye van! Ezek a benyomások voltak talán megtermókesitői annak az elhatározásnak, hogy elutazik Ischlből. Kijelentette, hogy nem maradhat fürdőhelyen akkor, mikor a monarchia két államának minden alattvalója dolgozik. Most neki sem szabad a pihenésre időt szánnia. Csak ugy lesz áldás a monarchián, ha népeivel, melyek vele együtt éreznek, ő is együtt dolgozik. És ma már befejezett tényként jelenthetem, hogy a felséges ur már a legközelebbi napokban elhagyja Ischlt, néhány napot Bécsben tölt és azután Budapestre jön, hogy közelebb legyen a főhadiszálláshoz. Az egész magyar nemzet meleg és bensőséges szeretettel várja! Giessl báró a főhadiszálláson. Ischl, julius 29. A kiráiiy báró Giessl altábornagyot, volt belgrádi követünket, ki eddig a külügyminiszter rendelkezésére állott, a főhadiszállásra vezényelte. Oiessl a kelet és a balkáni megyék egyik legalaposabb ismerője. Tizenhét esztendeig volt katonai attasé Konstantinápolyban, honnét Cettinjébe került követnek és Ugrón után a mai napig ő képviselte a monarchiát a király gyilkos Karagyorgyevicsok udvaránál. Vilmos császár békeszeretete. Berlin, julius 29. A Telegrapihen-Unionnak jelentik Pdrsiból: Az utolsó napok pesszimisztikus és ideges "hangulata, amely a párisi sajtóban megnyilvánult, hirtelen megenyhült. A politikai körökben a jelen pillanatban nagy nvngalomtmaT ítélik meg a helyzetet, aminek okát Vilmos császár békére irányuló beavat1Fcrv kitűnően beavatott SZemélviség kijelentette, (hogy a császár megbízta Jagow külügyi államtitkárt, hogy értesítse Németország párisi, londoni és pétervári nagyköveteit az ő abszolút békeszeretetéről. Schoen báró párisi német nagykövet erre tegnap kétszer is igen barátságos modorban tárevalt Bienvenu 'külügyminiszterrel. Hasonló lépés történt Pétervár ott is. A macuar szerbek magatartása. Szabadka, julius 29. A "hazai szerbség fővárosának, Szabadkának lelkesedébe szinte leírhatatlan. Itt a Bácska szivében na.orólnaora fanatikus tömegek viharosan éltetik a háborút s ez a tüntetés magával ragadja a hazafias szerbség jó részét {.<?, nemcsak a manyar és sváb anyanyelvüeket. A város kéne rendkívül élénk, éij^l.nmpral óriás tömegek hullámzanak az utcákon. Este katonabandák haladnak muzojkaszéval a Szerbia ellen tüntető menetek élén. Gyönyörű jelenet volt az elmúlt este tizmieerv érakor a Városnkávéház előt+. A fötvonnJé tízezernyi tömeg megállt a kávéház zsúfolt terrasza előtt s rázendített a Himnuszra. a melyet a cigányzenekar kisért. A kávéház vendégei valamennyien fö'ál'ot+ak. köztük a közös hadseregbeli tisztek is, akik még sapkájukat is levették. A lelkes tömeg a jelen volt tiszteket, alezredestől hadnagyig mindegyiket vállára kapta s a hadsereget éltetve vonult végiig utcahosszal. Tegnap az ifjúság ünnepett rendezett a kaponyai emlék előtt, amelyet a rácok ellen vívott 1849-iki csata elesett hősednek dicsőségére állítottak. Lelkes /beszédek hangzottak el, majd a Kossuth-nóta és a Szózat eléneklése után bevonult a rengeteg közönség a városba s ott tüntetett a háború mellett. A Bácska lelkesedését néhány szerb izgató igyekezett megzavarni, de pórul jártak, mert az éber hatéság kezére jutottak. Erősen megvasalva csendőrök kisérték « szabadkai királyi ügyészségre a pacséri szerb pápát és községi birót. Mindketten arra izgatták a bevonuló szerb tartalékosokat, hogy a háborúban tagadják meg az engedelmességet. Jellemző a bácskai szerbség hazafiságára, hogy az izgatókat maga a szerb nép jelentette föl a csendőrségen. Szabadka külvárosában, Kelebiában letartóztatták s Szabadkára hozták Kérity Cvetkó tanítót, mert a szerlbsorcm izgatott Magyarország ellen. Szilbereken a szerb pópa került cseudőikézre, mert a templomban a