Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)
1914-07-26 / 176. szám
Szöged, 1914 julius 26. DÉLMAG Y A ROBSZÁG 11. Vet ró Lőrinc 16, Balogh Imréné és tsai 18, Csáki Péternó 18, Goldherger Sá undor 18, Bárkányi Jáncsné 24, özvegy Vőnehi Sándornó 24, iBeukő Andrásné 36. Hajótulajdonos: Tóth Ferenc 380. A harmadik számú bizottságnál: Cipészek és csizmadiák: özvegy Balog Sánflorné 12, Garda Józsefné 14, Kurcz József 14, Tükrös Kálmán 17, Darótczi Mihály 21, Kóla Lajos 23, Amibróczi Mihály 22, Stefandoil Henriik 22, Nagy János .23, Nyári János 16, Peti Ignátz 23, Romanov Sebestyén 21, -Sahofró -Ferenc 21, Tóth János 27, Bankóczi Antal 24, Balog Lajos 26, Nagy Sándor 26, Berg János 16, Kamai András 28, Bugyi Imre 28, Metzger Péter 30, Nagy Pál 32, Paity Pál 32, Császár Miklós 25, Halász István 36, Csává-si Samu 23, Lulla ,Antal 32, P-in-tér József 21, Vastag János 40, -Hussei János 50, ördög János 48, lesina Kálmán 12, Lakatos József 14, Farkas Vince 14, Kizili, Vince-17, Magyar Sándor 15, Alexiin lMihály 16, Bozsó János 21, id. Dékány Lajos 12, Gu-cai Ferenc 23, Hóra János 23, iHosóczki József 21, Kövecs ' János 24, Kucsera János 23, M-ellis Ferenc 18, Sebők Gergely 21, iífj. Strell Aillbsrt 21, Szabados József 21. Tóth Jakab 21, Varga László 21, Csótá -Zsigmond -26, Kopasz István 23, Kopasz Lajos 23, (Kucsera János 26, Lakatos Mihály 21, id. Papp Ferenc 18, iifj. Rigó Balázs —, Sebestyén Pál .24, Somogyi Károly 24, Szántó István 21, Bólya István 23, Fodor Ferenc 25, Gora Sándornó 21, Móra. Ferenc 21, özvegy /Puezkó Jánosin-ó 25, özv. Szűcs István,né 21, Tóth Sándor 25, Illia Imre 30, Mexin László 26, özvegy Bólya Jánosné 21, Bodó Péter 24, Gregus Péter 23, Halász Lajos 21, id. Strell Albert 24, Szabó János 21, Kocsis János 21, id. Rigó Balázs 21, Barna István 30, Hunyadi Sándor 40, Zsivin Kristóf 30, ,Magyart Lajos 25, Dudás (Mihály 32. Hétfőn az első bizottságnál a következő logla.lkozásbeliék adóját állapítják meg: Kötelesek, kötélárukeíreskedők, kötők és szövők, kötött szövött-áru kereskedők, közjegyzők és közjegyző helyettesek, kupecek, kvártély,csok, 'tefca,tusok, inéritegkészitők, Látszerészek, .lisztkereskedők; a második bizottságinál: korcsmárosók, -korlátlan if-alrnérők, vendéglősök, a harmadik (bizottságnál: cukorka, -gyümölosá.rusclk, cukrászok, kucsiherek, cserepezők, dohánycsempószek, esztergályosok és eséplőtulaj'donosok. — A Magyar Vöröskereszt elnöke. Mint a hivtalos lap mai száma (közli, a király gróf Csekonics Endre belső titkos tanáco'sna-k a Magyar Vörös Kereszt Egyesület elnökévé három évre történt ujabb megválasztását jóváhagyta. —• Öngyilkos lévai orvos. Grácból lelentik: Weinberger Adolf dr. hatvan éves lévai -orvos idegbaja miatt mintegy nyolc napig egy G-rláe közelében levő -szanatóriumban időzött, Tegnap Weinberger és felesége átutazóban hazafelé Grácba -étkezett ós egy szállodába.n vett lakást, Ma reggel hét óra Iáján, mikor az asszony rövid időre -kiment a szobából és azután visszatért, Weinberger az ajtóban eléje állott, megöleltei, (megcsókolta, azután gyöngéden kituszkolta a .szobáiból és bezárta belülről az -ajtót. Az asszony kiáltásaira odaszaladt -az egyik szolga és másik kulcsosai felnyitotta az ajtót, de Weinberger akkor már eltűnt a szóbából. A harmadik emeleti szoba ablakán át leugrott az 'deára, Szétzúzott- koponyával találták meg a kövezeten. Odahívták a mentőket, de azok már csak a halált konstatálhatták. - Jósika AIad4r báró szerelmi tragédiája. A legnagyobb titokzatosság és„ homá---- körülményeit. JHó (forrásból olyan részltetek kerültek a naphlágra, amelyek 'megvilágítják a tragédia totét hátterét. Jósika Aladár báró családiálak története a tragikus események egész láncolatából állott. Aladár báró nem fogta föl •álságosán komolyan az élet és halál problémáját. Sohasem titkolta, liogy nem szándékszik megöregedni, öt esztendő óta ugyszól^KORZÓMOZI i nyári helyisége i !• igazgató ól I igazgató VAS sANDOR Telefon 11-85 Nyári helyiség V 13-96. V vasarnap „Kleines Theater" és a berlini „ Chat voir Cabaret" vendégtagjárak magyar és német műsorral és -n komikus és zeneimitáíor I É iSÍÉDtl Előadások este 9 órakor. Helyárak : Zsölye 1.60 I. hely 1.20 II. hely —.80 III. hely -.50 álló hely —.60 fillér. Rossz idő esetén az előadás a Korzó moziban tarfatik meg. ván egyebet sem tett, mint készülődött az '* öngyilkosságra. Azt -már megírtuk, hogy előre megásatta sirját a kastélya fölött álló kilátó aljában s hozzátartozóinak, barátainak számtalanszor a lelkére kötötte, hogy oda temessék. Anyagi gond egy percig sem bántotta, sőt: soha rendezettebb anyagi viszonyai nem völták, mint halála pillanatában. Családja öszszes adósságait kifizette s tekintélyes évjáradékot biztosított neki. Jóska Aladár báró azonban a fejébe vette, hogy öngyilkos halállal kell bevégeznie életét. Ha volt valami, ami ezt az ideát megérlelte benne, az az ö sajátos szerelmi története volt. Hosszú ideig jegyese vollt egy gyönyörű erdélyi mágnásleánynak. A jegyesség azonban felbomlott: a gyönyörű főúri 'hölgy visszaküldte Aladár báró jegygyűrűjét. Ez a dölog nSgyon fájdalmasan érintette a bárót. A félbemaradt kézfogót nem tudta elfelejteni soiha. A briliiánsokkal ékes jegygyűrűket kiegyenesítette s rászögeztette pompás diszkardjának '— régi nagy értékű családi ereklye — markai a tára. Ha vadászni ment, vagy belovagolt Kolozsvárra, oldalán mindig ott állott a diszkard. Ennek a füstbement házasságnak emléke egy egész életre árnyékot vetett Jósilka Aladár különben- is egzaltált, ideges lelkiállapotára. Az öngyilkosság emlegetése egyre gyakoribb lett. Azt is hozzáfűzte, hogy ha már nem tud harctéren elesni, legalább mint katona hal meg. Mikor hehivatía magát a marosvásárhelyi közös gyalogezredhez, már biztos volt a dolgában. A kükül'lőmegyei Lessen egy szász paraszt házához szállásolták bc. Az öngyilkosság estéjén valami itókát kért a gazdától s ráparancsolt, hogy nehogy beengedjen hozzá valakit. A házbeliek aztán irtózatos dörrenést hallottak: erre már bementek a bárólhoz. Már nem volt benne élet, a revolvergollyó éppen a szivét fúrta át. Az asztalon egv összegyűrt papir-lap, amelyet a falinaptárról szakitott le a szerencsétlen Aladár báró. Néhány hevenyészett sor a papírlapon: — A diszkardoimat tegyék be a koporsómba. Fektessék keresztül a szivemen, amely annyi szomorúságát okozott nekem. A visszaküldött jegygyűrűvel ékesitett diszkardről való rendelkezés volt a halál rászánt ember utolsó gondolata. — A Budapestre szóló levelek címzése. A székesfővárosban a miill-iónyi (lakosság, számos közhivatal és magánvállalat részére szánt hata.lnvas arányú levelezésük tömegének kézbesítése harmincnál több postahivatal közt -ász-lik -meg. A levélkézbesítés e megr-SElása rendkívül előnyős a közönségre, ha. a levelezés teljes pontossággal vau megcímezve, mert az Ilyen küldeményt gyorsan is, -pontosan -is lehet 'kézbesíteni annak, akinek a. feladó szánta. Viszont a hiányos, olvashatatlan, vagy téves cimzésii levélküldemények sok esetben természetszerűen késnek, mert a postaalkalmazottak emlékezetből není tudhatják, hogy a. -számos -budapesti "kereskedői és iparos cég, egyesület stb., közhivatal és más közintézet melyik postahivatal utján jut'postakiiileleményei birtokába, másrészt pedig azért, hogy a>z irányitóknak a postahivatalban ós a robogó vonaton nincsen idejük arra, hogy folyton a segédkönyvekben kutassanak, mert különben garina-dszámra késnének a szabatosan és jól cimzett- 'küldemények -is. A ki nem cim-ez pontosan, nemcsak a maga levelét, teszi ki a veszélynek, hogy az célját téveszti, de akaratlanul másnak is kárát okozza. Általános elvnek tekintsük, liogy •mindenki abba a helyiségbe (üzletbe, lakásba, hivatalba) címezze és címeztesse küldeményét, ahol annak a Mzbesitésct kívánja, teliát a szokásos címadatokon kiviül a közigazgatási kerület számának, az tueáuak (útnak térnek) a házszámnak, -az emelletnek és ajtószámnak jól -olvasható, porit; s kiirása is szükséges. Arra kérjük tehát a levelező kö zönséget, hogy különösen a Buda-pesten kézbesítendő postaküldeményeit a saját és a köz érdekében a fentiek szerint teljes pontossággal címezze és erre ismerőseit, üzletfeleit, ügyfeleit is késztesse. Ajánlatos, hogy az, aki cim,fejes le vél papirost használ, erre a saját