Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-25 / 175. szám

10 "DftLMA G Y A RORS'Z Á G Szeged, 1914. julius 25. helyezték el őket. A katonaszökevények szál­lítása -még egyre tart. — Haza a vakációból. Az izgalmas helyzetre való -tekintettel Séllyel Barnabás dr. főügyész/helyettes, a budapesti ügyészség vezetője, ina táviratilag hazarendelte azokat a -királyi ügyészeiket, akik rendes nyári sza­badságidejüket töltik. Ez-e'k köziül többen kül­földi üdülőhelyeken nyaralnak s odaküldtek utánuk a visszahívó sürgönyöket. A bíróságon nagy feltűnést keltett a dolog s azt hiszik, hogy a szabadságon levő törvényszéki bírá­kat is haza fogják hívni. — Tátralomnicró jelentik: Tagnap itt nagy feltűnést keltett, hogy Tcrstyánszky Károly budapesti had­testparancsnokot, aki a negyedik hadtest törzstisztikarával két hónap óta itt tartózko­dott, siffirirozott táviratban visszahívták Bu­dapestre. Terstyáiiszky azonnal autóra ült és elutazott a Tátrából. Ugyancsak siffrirozott táviratiban rendelték haza innen Molnár Vik­tort és báró Biegellenbent, a belgrádi követ­ségünk titkárát, iMindannyian azonnali el­utaztak. — Az adókivetés. Pé teken délelőtt az első közigazgatási kerület adókivető bizott­sága a következők adóját állapította meg: Korcsmárosok, bormérök, kávésok, szállodá­sok: Tóth Imre 3, Riobter Lajos 20, Über­schatz János 24, iKomez Antal 30, Jakc'bovits Ferenc 40, -(Dobásy János 60, Poszavity György 60, Zn-iga András 66, Kiss Júlia 70, Kocsis Ferencné 84, Tari József 85, Kr ó Lajosaié 78, Zsemibery -Karoly 70, Bairn-a Ist­ván 97, Pa rád y -Mihály 96, 'Molnár Mihály 70, Szállay Lajos 72, Tóth Mihály 114, Eaglo­-ner Béla 110, Üveges Mihály 110, Czinner István 100, Here Lipót 120, V-ásárhelyi Pál 148, Fehér -Sándor 100, Zilhálhi Pál 110, Eugi József 140, Hütter (Manó 148, Bata Antal 140, Va.miay Ferenc 120, F-ischoff Laj-os 160, Vá­mossy István 37.50, A diáim István 150, Prágai József-né ISO, Buza Farene.né 210, id. Jnrano­vics Ferenc 200, László István -240, -Neuhold Dezső 240. Vörös Flórián 240. A második bi­zottság a következők adóját rótta ki: Kárpro tosok: Járóid Géza 24, Balogh Sándorné 40, Csiszár János 40, Rótili József 30, iFeue-rer Lajos 50, Pollner Zoltán 60, Ditthelm Vilmos 50, Rubin József 160. Kárésok: Kchn Hugó 60, Fa-zekas Gábor 70, Elefánt Jakab 122. Kefekötő: Győri Gyula 30. Kenőcskészitő: Czinner János 30. Kifőzök: Báló Péte-rné 16, Király Juli-a 18, F,ra'ier József né 18, Pavopa­tios Józ-sefmé 20, Harkányi János 24, Berezeg Jóas-rif.né 24, Vajnai -Gyuláné 24, Báló Pe­temé .25, Boda Máty-ásiné 25, Bogdán József­né 30, özv. Dömötör Kálmánmé 48. Kémény­seprők: Kittka Gyula 80, Kézdi Gyula 96, Sclimidt Károly 90. Késesek: D. sz ig Fe­renc 30. Gr ász János 26. Kocsifényezők: Mé­száros Gyula .21, Nyári Gyula 21, ifj. Für Ist­ván 25. Kocsigyártó: Mandel Zsigmond 100. A harmadik bizottság a -következők adó­ját ál-lapitotta meg: Borbélyok: Farkas Mi­hály 12, Grubin Mihály 17, Guozi Ferenc 14, Hegyesi Péter 5, Jakab Péter 20, -Martini Mátyás 30, Tóth János 25, ifj. Németh József 18, Niikus Pál 22, Lepsei .András 28.68, Va.ni­Iba'dh Miklós 35, Battki Illés 22, Bálint József 11, -Katz Sándor 32, Mvandrits • Milán 22, Szauer Antal 23, Ligeti József 23, Vujin Ár­pád 23, Béékor Jakab 28, Lenghardt József 26, Leszi Péter 26, Ludvi-g János 26, Marksz Mátyás 26, Mauer J-ános 27, Mohaupt Ferenc 26, Nagy Pál 24, Schmiedt Miklós 26, Szabó Ferenc 26, Balogh Mihály 30, Szila-ski Rezső 28, -Balogh Győző 26, -Berkes János 26, Pauer Fülöp 26, Gámipel János 23, Hitler Ferenc 28, Fanikovits Milorád 32, Kovács József 30, Róvó Ferenc 26, Steiner Miklós 23, Sdhuazter György 26, Szeber Péter 32, Tóth András 28, iGrünifeld Péter 26, Porteclveíller György 38, Radics Sándor 36, -Matheisz János 26, Buc­holz János 26. Borkereskedők: Pataki Ta­más 20, Vas Imre 21.2, Gárgyári Imre 360, Sándor József 630. — Az orosz forradalmi sztrájk. Vál ­sággal az 1905-iki orosz forradalom jelenetei újulnak most föl a cár birodaloimáhan. Az orosz proiletánság elemi erővel kelt- föl és fu­tó tüzik-én-t terjedő sztrájkmozgaloromal mu­tatta meg forradalmi -eilszántságát.. Pétervá­rott 150,000, Rigában 40,000, Moszkvában és az oFszág többi városaiban ezer mag ezer -sztrájkoló munkás bar col. Megrendült Orosz­ország egész gazdasági élete. Nemcsak a köz­úti vasút munkás-ai, haneim. az államvasutak mühslyieinietk munkásai is sztrájkolnak. Sztrájkba lépt-ék a balti hajógyár munkásai i-s. -Most már a gyárak munkásai is -csatlakoz­nak .a vasutasok sztrájkjához. A hatalmasok attól reszketnek, hogy a sztrájkolok megaka­dályozzák a pétervári vízvezeték működését. A szedők sztrájkja miatt Pétervárott a lapok csak 0sszez-suigorit-otta.il jelentek -meg, Moszk­viában pedig egyáltalán nincsenek ujsá-gok. A katonaság, -a rendőrség a legvadabb bru­tálitiáis-sal t-ör .a. sztrájko-lókra, de még sem si­kerül letipornia a mozgalmat. A mun-kások mindenütt kétségbeesett bátorsággal véde­keznek. Mindenfelé barrikádok emelkcidnek és tömérdek sebesültje, -szá'mos halottja van már -eddig a mozgalomnak. Rendőn krónika. A rendőrségen te­lewtett-e Menkó Erzsébet szeged-i leány, hogy nővére Menkó Matild 18 éves leány még ju­hos -8-án öngyilkossá-gn szándékkal e-ltünt lia­izulról éis -azóta nem adott életjellt magáról. •A rendőrség kiadta .az -eltűnt leány körözését, amely szerint a szeméiyleárá-sa iá következő: 160 centiméter magas, erős termetű, kerek arcú, sízőkleihaj.u leány. Pepita szoknyát, sár­ga blúzt és gummi'köppenyt vis-eilt az eltűné­sékor. lEigy p-apirszeletre -csak .annyit -irt rá: „(kiigyöUkos leszek, meguntaim -az életemet." -- Vasvári János nyugalmazott ifőkalauz be­jelentett-e a. rendőrségen, Ihogy fi.a Vasvári Kálmán 26 éves szegedi máv. kalauzjelölt szolgálatából egy ihón-appial ezelőtt- (kilépett cs .azóta nyomtalanul e'ltiünt. Vailóiszinüleg öngyilkos lett. A rendőrség elrendeli-e Vas­vári Kálmán körözését. SPORT oooo o A Tatabányai AC Losoncon. A Ta­tabányai Sport Club, Nyugatimagy.arcirszág bajnoka, vasárnap Losoncon mérkőzik a lo­sonci -Atlétikai Clubbal, Észak-magyar, rszág 'bajnokcsapatával. A mérkőzés iránt -annál nagyobb érdeklődés mutatkozik, mert -a meccs győztese .augusztus másodikán meg­tartandó vidéki döntőm-érlkőzés egyiik részt­vevője lesz. o A Kolozsvári AC nem játszik a baj­nokságért A Kolozsv.ni Atlétikai Clubnak, .mint Erdély bajnokcsapatának, vasárnap -a .Temleisvárlij Kinizsii -SEkel kellett volna a legjobb vidéki csapat cimért mérkőzni. A -Kolozsvári AC azonban ileuiondta a mérkő­zést s -Így a temesváriak a Nagyváradi AC— Ungvári AC vasárnapi meevsánielk győztesé­vel kerülnek össze az elődöntőben. ,r*ttn*) Ungár szállító Szeged, Jókai-utca l.sz. Telefon 34. 3 utor szalmásokat" hab/: ben és vidékre, bergje tározát száraz ra'hjü iw-Syisegl e i e zkőzől *) F.zen rovat alatt közlöttekért nem vállal fele lösséget a szerkesztőséit. KÖZGAZDASÁG 0000 Milliárdok vesztek el — papiroii (Saját tudósítónktól.) Szédületes. Megint elveszett egy milliárd! Elálil az ember léleg­zete, Iha rágondol. Szerencse, hogy az ősz­szeg olyan nagy, hogy hintelen föl sem fog­hatjuk a veszteség nagyságát. Papirost és ceruzát ke-l-l kezűnkbe venni, hogy -fogalmat alkothassunk -magunknak arról, -micsoda gaz­dasági erőnek kifejezője ez a -szó: milliárd. Megtesszük s megdöbbenésünk itnegclkoh, -mert igen nagy erő biz ez. Egy milliárd a mai vélemény szerint legnagyobb biztossá­got nyuj-tó papírunkban — koronajáradékban — elhelyezve minden -munka nélkül körülbe­lül 50 millió koroüa évi' jövedelmet hoz,na s ha egy -munkás föntartá-sára 1000 kproilát számítunk, ugy ezen összeg éppen 50.000 munkásember eltartására elegendő. Egy mii; liárd koronáért elég jó minőségű, 'egy millió 'hold -terjedelmű földbirtokot lehetne vásárol­ni — hold-ját 1000 koronájával szá-mitva —- e ebből a földtömegből 50.000 huszlholdas kis­gazdaságot alakíthatnánk, -mely 50.000 Öt­hat tagú család eltartására nagyon elégséges volna. Iszonyú veszteség telhát egy milliárd­nak az elvesztése. Legalább a papírforma szerint. S ha a papírforma nem csal, ugy ebből az országból rövid idő alatt százezré­vel kell is-mét távozni az embereknek, mert kurzus szerint a -föntartásukfhoz szükséges eszközök megsemmisültek. S mindez miért? Mert a budapesti tőzsdén megijeditek a két- • szinii Pasics ur álnokságaitó-l s a plundrás szerb nagyhatalom- köpködéseitőil! De hát a papirforma csal. Megnyugtat­hatunk mindenkit, ihogy csupán az árfolya­mok körül folyó sajátságos üzelmek követ­keztében százezerszámra ebből az országból kivándorolni nem fogunk. Belepusztulhat dz­husz spekuláns, de az ország ne-m. A kíná­latnak és keresletnek egymáshoz való viszo­nya lőhet befolyással az üzleti haszonra, dc nem a nagy néptömegek vagyoni erejére. Mert a mik az utóbbi időben a tőzsdé­ken előfordultak, inkább az árunak a pénzhez való viszonyát hangsúlyozták. Hiszen egé­szen minimális — öt darabbeli álló — köté­sekre nem lehetett vevőt találni s ugyebár, mert ekkor ennek a papiro-snak a kurzusát 100 koronával lenyomták, nem valószínű, -hogy ugyanez a kellemetlen 'körülluény ugyanolyan mértékben képes ileitt volna meg­semmisíteni annak a gyárépületnek vagy bá­nyának természetes, meglévő értékét, mely­nek a kérdéses papír csak jel-képezöje! A mostani eseményekhez hasonlók nem­csak nálunk, de a világ bármely tőzsdéjén előfordulhatnak, ha a pénz tartózkodóvá lesz. A tőzsde ijedelmeinél sokkal fonitosíbb ;1 pénz szerepe és mennyisége. Mert főleg a pénz mennyisége az, ami határt szab minden­féle adásvételi lehetőségnek, különösen abban az esetben, ha a pénznek ne-m a forgalmi esz­köz szerepe jut, haneim mint tőkét keresik­Mint az napjainkban is történt. Néhány adat­tal könnyű ezt beigazolni. Ausztria és Ma­gvarország 'körülbelüli másfél milliárdnyi érc pénzkészlettel rendelkezik. Ezzel szemben forgalomban lévő állampapírjaink összege mintegy husz milliárd, egyéb értékpapírjaival együtt mintegy 45 milliárd. Bárki előtt vi­lágos. hogy ilyen nagymennyiségű értékpa­piro-st mozgósítani nem- lehet, nem: lehet még akikor sem, lia az ércalap szerint kibocsát­ható két és félszeres összegű bankjegyeket is készpénztőkének vesszük. Pedig pénztőké­ben való el'helyeződésre nemc-sak az értékpa-

Next

/
Thumbnails
Contents