Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-25 / 175. szám

Szögied, 1914. julius 25. DÉLMAGYARORSZÁG A monarchia jegyzéke a nagyhatalmakhoz. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Németországban, Franciaországban, Olasz országban, Oroszországban és Törökországban akkreditált cs. és 'kir. nagyköveteknek a következő köritasiitás adatott, a melyet a mai délelőtt folyamán tartoznak végrehajtani: A cs. és kir. kormány kényszerítve látta magát arra, ihogy csütörtökön, e hó 23-án, a belgrádi cs. és (kár. követ utján a következő jegyzéket küldje a szerb kormánynak. (Következik a jegyzék szövege. Az utasítás, azután igy folytatódik:) Bátor vagyok arra kérni excellenciádat, hogy e jegyzék tartállmát közölje ázzál a kormánnyal, amelynél akkreditálva van és közlését a következő fejtegetéssel kisérje: 1909. március 31-én a szerb királyi kormány nyilatkozatot intézett Ausztria-Magyarországihoz, melynek tartalma a fenti jegyzékben foglaltatik. Úgyszólván a nyilatkozatot követő napon Szerbia politikája oly utakra tért, amelyek oda vezettek, hogy a monarchia szerb nemzetiségű alattvalóiban subversiv eszmék ébredtek, amivel elő akarták készíteni a monarchia azon területeinek elszakadását, amelyek Szerbiával határosak, Szerbia fészke lett a bűnös agitációnak, egyesületek és szövetségek alakultak, amelyek akár nyíltan, akár titokban abban látták rendeltetésüket, ihogy nyugtalanságot Idézzenek elő Ausztria-Magyarország területén, Ezen egyesülelek és szövetségek tagjai vannak tábornokok és diplomaták, át— Apám! . . . Édes apám! . . . A rendőrök durván félretolják Sophiet. — Az apámat-akaróm! Könyörüljenek! • . . Bocsássanak hozzá! De a rendőrök megint eltolják őt onnét. — De apám . . . nézz rám, édes apám! Ne szegyeid magadat! Mondd neki.k hogy az én apám vagy! . . . — Sophie! . . . egy pillanatra ... kérem; várjanak . . . Spohie . . . gyermekem! A kíváncsiak, akik a tolvaj szemérmeién arcára voltak kíváncsiak, ösztönszerű ellágyulással követték a jelenetet. Valaki megjegyezte: — Mát hiszen azt csak megengedhetik, bogy a lányát megcsókolja! — Nemi miuszáij ennyire durvának lenni! — tette hozzá egy másik. Livet alatt remegtek lábai, csaknem elesett. — Várjanak . . . várjanak . . . Kegyelem, csak egy pillanatra! . . . A rendőrök erősebben megmarkolták és a kijárat felé hurcolták. — Apáim, én mindent tudok! ... El tagom mondani a bíráknak! . . . Miattam tetted! . . . Felmentenek! Már az utcán voltak. Sophiet a rendőrök még egyszer utoljára visszalökték és vállon ragadták Fivet-t s belökték egy kocsiba. A lovak azonnal tova iramodtak velük. — Ugy bánnak vele, mint egy kutyával! mormogta a nép. — Aztán meg búiba nem is bűnös? Senki sem látta, mikor elvette a pénzt! — Szegény kicsike! A hangulat egy szempillantás alatt megváltozott . . . lamhivutálnokok és birák, egyszóvail a királyság hivatalos és nem hivatalos világának: vezető személyiségei. A szerb sajtó majdnem, egészéiben ennek az Ausztria-Magyarország ellen irányuló propagandának szolgálatában áill és nem miulik el nap anélkül, hogy a szerb sajtó ne izgatná olvasóit1 a monarchia elleni gyűlöletre és megvetésre, avagy pedig olyan merényletekre, amelyek többékevésbé nyíltan a szomszéd monarchia integritása és biztonsága elten irányulnak. Számos ügynök azzal van elfoglalva, hogy az Ausztria-Magyarország elleni agitációt minden' eszközzel elősegítse, ihogy a Szerbiával határos osztrák-magyar területek ifjúságát tévútra vezessék. Az összeesküvés szelleme, ímely a szerb politizáló köröket eltölti és amely véres nyomokat hagyott a szerb történelem .amiáleseiben, a legutóbbi balkáni válság óta növekvőben van. Bandák tagjai, akik eddig Macedóniában találtak elfoglaltságot, állottak az osztrák-maygar /monarchia ellen irányuló terrorista propaganda rendelkezésére és szolgálatába. A szerb kormány nem látta szükségét annak, hogy valamiiképen állást foglaljon' és. közbelépjen ezen üzelmek dolgában, melyeknek Ausztria-Magyarország évek óla ki vari téve. A királyi kormány ilyképen az 1909. évi március 31-iki ünnepélyes nyilatkozatnak nem tett eleget és ezzel szembehelyezkedett Európa akaratával és az osztrákmagyar monarchiával szemben vállalt kötelezettségekkel. Az a íhosszu türelem', melyet a cs. és kir. kormány Szerbia kiihivó magatartásával szemben tanúsított, arra volt visszavezetendő, hogy mentnek tudta magát minden terilleti önösséigtől és mert nem adta fel azt a reményt, hogy a szerb kormány végül mégis csak helyesen fogja értékelni az AusztriaMagyarországgal való barátságot. A cs. és kir. kormány azt hitte, hogy a Szerbia politikai érdekeivel szemben tanuisitott jóakaratú magatartás végezetül mégis csak arra fogja késztetni a szerb királyságot, hogy hasonló magatartást 'tanúsítson. Ausztria-Magvarország remélte a szerbiai politikai eszmék ilyen evolúcióját különösen abban a pillanatban, amidőn 1912-ben a cs. és kir. kormány minden rosszakarattal ment, szabad magatartásával lehetővé tette Szerbiának oly nagyarányú mégnagyobbitását. Az AusztriaMagyarország részéről a szoimiszéd állam iránt tanúsított jóakarat azonban nem változtatta meg a királyság eljárásának módját, mert az folytatólag is tűrte a maga területén azt a propagandát, amelynek szomorú következményei ez év junius 28-án váltak nyilvánossá az egész világ él öt azon a napon, amikor a monarchia trónörököse és fenkölt neie egy Belgrádban keletkezett összeesküvésnek esett áldozatul. Az ügyek ilyen helyzete mellett a cs. és kir. kormány kényszerítve látta magát arra, hogy Belgrádban ujabb sürgős lépést tegyen és ilykénen arra bir ja a szerb kormányt, hogy vessen vcgc,t e mozgalomnak, melv Ausztria-Magyarország biztonságát /s in tarifását veszélyezteli. A cs. és kir. kormány meg' van győződve arról, hogy amikor e lépést megteszi, keljes összhangban áll az összes civilizált nemzetek érzésével, mely nem engedheti meg, hogy a királygyilkosság fegyverré váljék, amelyet politikai harcban büntetlenül lehessen használni és nem engedheti meg azt, hogy Európa békéjét szakadatlanul megzavarják oly üzelmek, amelyek Belgrádból indulnak ki. A mondottak támogatására a cs. és kir. kormány a . . . kormány részére dossiert készített, mely felvilágosítással szolgál a szerb propagandáról és annak a junius 28-iki gyilkossággal való összefüggéséről. Hasonló közlés megy a többi szignatárius hatalmaknál akkreditált cs. és kir. nagykövetekhez is. Excellenciád fel van hatalmazva arra, hogy a külügyminiszter urnái e távirat másolatát hagyja. Berchtold s. k. * Az ultimátum és a bécsi sajtó. A Szerbiához intézett jegyzék határozott és erélyes hangja mindenütt a legjobb benyomást keltette. A bécsi közönség körében este tizenegy óra felé terjedt el a jegyzék átadásának 'hire és valamivel később vált ismeretessé a jegyzék szövege is. A közönség körében általában az a felfogás, hogy Szerbiával nem .lehetett már enyhébb eszközökkel boldogulni és sokkal jobb a kérdést egyszerre, véglegesén és radikálisan megoldani, mint kitéve lenni a bizonytalanságnak s folyton megismétlődő rázkódtatásoknak. A Neue Freie Presse mai számában a következőket írja vezető helyen: — Szerbiának negyvennyolc- óra alatt válaszolni kell! Enuefk a negyven nyolc órának döntenie kell a bábom és béke kérdése felett. 'Ausztria-Ma/gyarország elérkezett n térelem végső határóhoz! Amióta .a borzalmas merénylet megtörtént, Szerbia Ikonokat hallgatott. Egy szóval, egy igiesiztuissal sem igyekezett magáiról lemosni azt ,a borzasztó vádat, amelyet az egész művelt világ előtt Szerbia arcába, vágtak. Most .már itt az ideje, bogy Szerbia nyilatkozzék. Csürésre, csavarásra, hallgatásra idő nincs. Szerbia kötelezte magát arra, bogy Ausztria-Magyarországnak jó szomszédja lesz, ennek ia köteflez/ett&égnek azonban soha meg nem 'fellelt. Jó szomszédi viszony ápolása helyett Szerbia állandóan fenyegette An„sztria IMgigy.arorszá.g nyugalmát és bekő békéiét. Elérkeztünk .ahhoz a.Z .időponthoz, hogv megisekaltuk ezt a irakoneátlankodást s nem fürjük többé, bogy szennyel és piszokkal dobáljanak meg bennünket. iA régi módszer, a mindennek letiagad-ása. amelyet eddig Szerbia (használt, itt tovább nem segít. Hiába .akarja Szerbia elhitipiui a müveit világgal,' bogy öiganovitz-d, oki .szerb áiltamvasüti hivatalnok, nem találják. Ausztria-Magyarország .mindig .akarta a. békét és kívánja a báliét most is. Teljesen Szerbián midik, hogy megmaradjon a két állam között a békés viszony avagy nem. Ausztria-Magyarország tudni fogja a kötelességét. Az egész müveit világ él fogja ismerni azt, hogy Ausztria Magyarország nem /tehetett másképen. Szerbiának egyenes, határozott, nyílt váló zt kell adui. Hiába fog tekintgetni Szerbia Szentpétervár, Páris, Bukarest és Athén felé, ez most nem fog használni. A Neues Wiener Tagblatt a 'következőkét írja: — A -türelem elég eröcf fonaila elszakadt.