Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-03 / 156. szám

^eged, 1914. julius 3. DÉLMAGYARORSZÁG ^állapodtak abban is, hogy a bukaresti jték-e évfordullójáin: julius 28-án Szerbia, Montenegró és Görögország uralkodói Buka­restbe mennek, ott Károly királlyal együtt ^^gyeznek Szerbia és Montenegró egye­zésében és ezt proklamálják. Nikita le­fond és az egyesült ország királya pedig -andor lesz. Ugyanekkor az uralkodók ab­ban is megegyeznek, Ihogy ha a monarchia és Bulgária tiltakozik az ellen, akkor had­seregeiket. egyszerre mozgósítják. A Sedra hozzáteszi, hogy az egyesülés befejezett do­log, mert a monarchia Bulgáriával nem ciég erős ahhoz, hogy szembeszállhasson négy balkáni állammal és Oroszország hadseregé­vel. Fegyveres megtorlás előtt. Szerb katonatiszt a merénylet értelmi szerzője. — Vallanak a merénylők. — A leleplezett gaztett. (Saját tudósítónktól.) Mára nagyot 1 hozott a helyzet, melyet a szerajevói . _ merénylet teremtett. A boszniai ,1ZsSálat első szenzációs eredménye az, °£y szerb vezérkari őrnagy volt a gyil­k°rSSciS értelmi szerzője, a bombákat a l yujeváci szerb katonai arzenálban ípirtották és a két elfogott merénylőn lvúl még má-soik is voltok, akik bombá­de revolverrel felfegyverkezve, roin­elszántan várták az elhatározó pií­^atot. bak W Mély megdöbbenést kelt a vizsgálat­a ie a fordulata. Mindenki érzi, hogy tozf^Jyabb, legvégzetesebb irányvál­.Nje ? rejfőzik a mai események mögött. ta , '"Sak a harcvágyó hadsereg hangula­tén 6111 a közvélemény nyomasa is ero­Herlláboru felé billenti a mérleget és el .1 . unk rá készülve, hogy a legközelebbi l a'n már kétségtelen bizonyosság fog"unik állani. s'Amig a hivatalos Szerbia álszentes­"yilatkozatokat tesz és a monar­feip- '°Z idézendő jegyzékben sajnálatát t*. Ki fel-eon "'át á i " " " tiOgv fragikus csapás felett. Tudjuk, tárj? mit jelent ez? A provokatív maga­dó^ S;a2t jelenti, hogy egész Szerbia tu­Várta<S beszéltu merényletről, mindenki az er azt és mindenki meg van elégedve iában ménnyel. A király gyilkosok haza­BeJ$wfeszen természetes az is, hogy előkelő köreiben a hangulat igen 0rOSz ' mcrt világosnak látszik, hogy °rszág nem fog a gyilkosok hazá­tözZÍ- ki a történtek fölött, addig a szerb c!,;.?e!eniény valósággal ujjong a monar­lának s??ütséget nyújtani, ton, j)0eg neni erősítették meg lu'vatolo­^gt'i /-'V a monarohiának a vizsgálat szóiit,rtasa iránt Szerbiához intézett fel­Vé]tí)]''yat elkiildté'k-e, vagy sem? A köz­bogy eny toa olyannak látja a helyzetet, szep~,az európai nagyhatalmak aligha lak- uielyet a monarchia vezetne Szer­<epfji • "»'»»* " cián í enek ellene egy büntető ekszpedi­h;ak. mr'~-' *• !(í ellen. tis A háború igy lokalizálódnék és •" a'n a monarchia személyes ügyévé Az sincs kizárva azonban, hogy Szerbia, épen az ellene megnyilvánuló általános közhangulalt nyomása alatt, minden elégtételre kész. Ez esetben a dip­lomácia feladata lesz, hogy az elégtétel­adásnak megfelelő formáját meghatároz­za. A helyzet kétségkívül igen komoly és minden nap meghozhatja a Belgrád alatt megdördülő ágyulövések szenzációját. Belgrád a fölbujtó! Belgrád, julius 2. Nem tudorn, Szeraje­vóban mennyit derített ki a vizsgálat és liogy ott meg van-e a bizonyosság arra, hogy Fe­renc Ferdinánd áldozata lett annak a gálád összeesküvésnek, amelyet Balgrádban szet­tek, itt a szerb fővárosban azonban ha nem is a verebek, de a kávéházi tüzilegények is már jó előre csiripelték, hogy Dan-Vidov­kor, vagyis szent Vid napján valami szenzá­ciós esemény fogja megörvendeztetni a szerb hazafiakat. Megállapítható, hogy Belgrádban már napokkal a merénylet előtt suttogtak ar ról, hogy Ferenc Ferdinánd nem hagyja el élve Szerajevót. Valahány, a nagyszerb eszméért Elköve­tett merénylet történt még, mindig szent Vid napjára esett, annak a napnak az évforduló­jára, amikor török fegyverek a Rigómezőn­megdöntötték a szerb császárságot. E napon mindig megújítják a szerbek a íogadaimat, hogy helyreállítják Dusán cár birodalmát s aki ennek útjába áll, azt erőszakosan eltávo­lítják. Három évvel ezelőtt, ugyancsak Dan­Vidov-kor történt a merénylet Szerajevóban Varesanin tartományi főnök ellen. GYÖRGY SZERB KIRÁLYI HEROEG . . . A rigómezei csata mostani öt-századik évfordulójának emlékezetessé tételéről a nagyszerű túlzók egyesülete, a Maradna Ob­rana (Nemzeti Vedelem) gondoskodott Eb­ben az egyesületben együtt vannak nemcsak az úgynevezett királygyilkos tisztek, hanem mindazok, akilk a Balkán-háború megindítá­sát elősegítették. Az egyesület látható fejei fölött láthatatlanul, de mindenki által tud­va, György szerb királyi herceg áll, akinek azért kellett a trónöröklésről lemondania, mert annak idején nagyon is nyíltan expo­nálta magát -'az egyesület ólén az osztrák­magyar monarchia ellen való gyűlölet szi­tásában. Az aunexió idején ez az egyesület képviselte a bemasirozás politikáját, ez az egyesület szerelte föl ia Ikomitácsikból álló guerilla-csapatokat, .hogy betörjenek Bosz­nia területére. György herceg látszólagos visszavonulá­sa óta a -Narodna Gbrana nem szűnt meg ellenünk dolgozni. Egész sereg kémet nevelt, akikkel elárasztotta a magyar délvidéket, va­lamint Hercegovinát, Boszniát és Horvátor­szágot. Valahá.ny fanatikus szerb ifjút ki­utasítottak dinasztiaellenes üzelmek miatt Boszniából, mind a keblére ölelte, tejben-vaj­ban fürösztötte s amikor már jól kikészítet­te őket céljai számára, kellő pénzzel és in­strukcióval visszaküldte őket Boszniába. Ilyen módon- vált föltétlen engedelmes eszközükké a két szerajevói merénylő, Cab­rinovics és Princip is. Egész határozottsággal állithatom, liogy a belgrádi osztrák-magyar követség besúgói, mint pozitív tényt megállapították, hogy a két. gonosztevő a Narodna. ObtYrna költségén élt Belgrádban túri módon s hogy ez az egye­sület látta el őket. a kragujeváci katonai fegyvergyárból kikerült bombákkal, ame­lyekből nem kettőt, hanem tizenkettőt vittek magukkal. Az az ezer .korona, amelyet Prin­cip szerajevói lakásán találtak, csak egy tö­redéke annak az összegnek, amit az egyesü­let Szent íVid napjának vérbefullaszbására áldozott. A HIVATALOS SZERBIA. Persze a -hivatalos Szerbiának most nincs tudomása a -merényletről, krokodiius­könyeket síró táviratokban kondoleál Ma­gyarországnak ós Ausztriának, de már sajtó­irodája utján- jó eleve világgá kürtöli, hogy a két merénylő elmezavarodott ember, aim-it ' azért hangoztat, hogy ha vallomásaik eset­leg kompromittálnák Szerbiát, hitelüket, mint örült emberek nyilatkozatait, megsemmisít­sék. A hivatalos Szerbia, mint már évek óta tenni szokta, liogy megfélemlítse Bérelttől ­dot, ismét előrántotta a jó öreg miufmust, az orosz beavatkozás rémét. Megállapítható, hogy szerb kéz helyezte el a Mdtin-ban és a Petit Párisién-ben azt a hirt, hogy ha foly­tatódnék a szerbellenes tüntetés és rombo­lás a m-onarchia területén, a-kkor az orosz külügyminiszter kérdést fog intézni Berch­tol-d grófhoz, hogy mit szándékozik tenni a szerbüldözés sürgős megszüntetésébe. Szerbia és különösen Belgrád örömmá­morban úszik s a szerbségnek hangulatát hiv-en tükrözik vissza a belgrádi lapok, ame­lyek szinte tombolnak a nagyzási hóborttal k-evert Ízléstelen 'hazugságokban. Egyik, a Pravda például annyira vakmerő, hogy Ka­roly István főherceget bérgyilkossággal vá­dolja meg. Azt irja ugyanis, hogy nagy el­lensége volt Ferenc Ferdinándnak és ő bé­relte föl ellene a merénylőket. iÜjgglőben ^ÉHÁZBAN £?szerkereskedésben MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN & SZT. ISTVÁN: _ ^ ÓVAKODJÉK • ^sgmeqetizletben d u p I am a látasört. az utánzatoktólu

Next

/
Thumbnails
Contents