Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-23 / 173. szám

232. BÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. julius 19. majd a birodalmi gyűléstől. Hivatalosan meg­cáfolják ugyan e illíreket, sőt a bajor h ad iigy­miniszter kijelentette, hogy ő semmit sem hallott a létszámemelés tervéről. Mégis meg vannak róla győződve, hogy az ujabb létszám emelést és az ujabb hadihajók megszavazását keresetül fogják vinni. Mértékadó .német had­ügyi körökben ugyanis azt mondják, hogy a francia hadsereg fogyatékosságáról terjesz­tett rémhírek valótlanok. A szenátusban töi­tént leleplezések csak Németország félreve­zetését célozták. A francia hadsereg igenis erős és harcképes, ugy hogy Néímetország nem fitymálhatja. •t Nem viszik el az utászokat Szegedről. Hetek óta íhirek vannak forgalomban arról, hogy a szegedi utászzászlóalj elköltözik in­nen s hogy uj állomáshelyét a honvédelmi minisztériumiban már iki is jelölték. Az utá­szok elhelyezése veszteség lenne Szegedre, különösen akkor, ha más ezred idehelyezésé­vel a minisztérium nemi kárpótolná a várost. Éppen ezért munkatársunk érdeklődött Tóth Mihály dr. katonaügyi tanácsosnál, vájjon a katonai ügyosztályában tudnak-e a dologról valamit, A tanácsos ur a leghatározottabban megcáfolta az utászok elhelyezéséről szóló híreket és kijelentette, hogy nemcsak hjpgf nem helyezik el .az utászokat, de arról van szó, hogy a szegedi tüzérállománpt egy üteg­gel még szaporítani fogják az ősz folyamán. — Befejezett dolognak tekinthető — mondotta Tóth Mihály dr., — hogy az egyik aradi tüzérüteget néhány hónap múlva Sze­gedre iielyezik át. Hogy állandóan-e, vagy csak ideiglenesen, azt még nem tudni. Az ed­digi tárgyaiások szerint csak arra az időre, amig itt kiképezik őket, aztán visszahelyezik Aradra. De ez nemcsak ebben az évben vol­na igy, hanem minden évben ismétlődne, ami Szegedre mégis ujabb előnyökkel jár. Most alkalmas hely után nézünk, ahova az aradi tüzérüteget elszállásoljuk. — Uj csatornaterv az Alföldön. Nem mondhatjuk, hogy uj csatorna, mert az iga­zán megelőzné a budapest—szegedi csator­nát. Az uj csatomaterv azonban nem olyan veszedelmes. Sok viz lefoly addig a Tiszán, mig a legújabb terv válóra válik és kívána­tos, hogy solk viz follyjon le addig a szegedi csatornán is. A most felmerült terv Debre­cennel van összeköttetésben. Mindeddig sen­ki sem gondolt rá, hogy valaha hatalmas gőzhajók kössenek líd a kálvinista Róma falai tövében. Ha azonban megvalósul áz a nagy­szerű terv, amely nem; regényíró fanitpszr ták agyában született meg, hanem komoly tudásu műszaki férfiak számításán alapszik, akkor megérhetjük néhány év múlva, hogy Debrecenből hajón' lehet eljutni akár Konstan­tinápolyiba is. Valóra válik a délibáb lenge, csalóka képe, amely viizben uszó gályákat mutogat a rekkenő napsütésben. A nagysza­bású tervről a következő részleteket jelentik nekünk Debrecenből: Már Hieronymi ide­jén foglalkozott a kereskedelemügyi minisz­tfériuimi a Duna—-Tisza-csatorna kérdésévei. Számos alternatív tervet dolgoztak k.l a csa­torna irányát illetően. Hieronymi különösen a Budapest—Cegléd és Budapest—Csongrád felé vezető vonalat portálta. A Duna—Tisza­csatorna létesítését csak a súlyos közgazdá­sági és pénzügyi viszonyok hátráltatják, de az ügy állandóan fölsziinen van és beható ta­nulmányozás tárgya. A Hieronyimi tervezte csatorna-rendszer azonban az Alföld ama ré­szének, amelynek központja Debrecen, egy­általában nem kedvezne. A csatorna körze­téhez tartozó vidékeknek szállítási díjtételeit olcsóbbá tenné és Debrecen és környéke, hogy a gazdasági versenyt föívehesse, kény­• • • • KORZO MOZI J i nyári helyisége i Igazgató VAS SÁNDOR Telefon 11-85 Nyári helyiség Y 13-96. Y ttn, • julius 24.. 25. ÉS Z6-án a budapesti Palais de Danse, a hamburgi „Kleines Theater" és a berlini „Chat voir Cabaret" vendégtagjának magyar és német műsorral és ... az első magyar Kabaret-mfivész, a nagyváradi Kabarét volt igazgatójának vendég fellépte :: Előadások este 9 órakor. Helyárak: Zsölye 1.60 I. hely 1.20 II. hely —.80 III. hely —.50 álló hely —.60 fillér. Rossz idő esetén az elő­adás a Korzó moziban :: tartatik meg. :: telén lenne terményeit olcsóbban adni. Gon­doskodni kellett tehát jóeleve arról, hogy Debreceninek te (meglegyen a lehetősége ar­ra, hogy vizi utón értékesítse termékeit. Igy született meg a Debrecen kikötővárossá té­telének eszméje. A kérdésről, beható techni­kai és pénzügyi megvilágítással, Pavlovits Károly műépítész, előadást tartott most a debreceni épitészegyletben. A nagy terv meg­valósítása, aránylag kis költséggel, lehetsé­ges. Az előadó szerint az Érimelllék és Krasz­na vizeinek rendezésével és szabályozásával, főleg azonban egyes óriás területek lecsapo­lásával hatalmas viztömeg szabadul föl. Ezt a viztömeget, a jelenlegi tervek szerint, a Berettyó fdlyóba kivánják átvezetni. Az er­re vonatkozó munkálatok imár folyamatban is vannak. A Berettyónak hajózhatóvá yaíó tételét a folyóvizek szabályozására vonatko­zó törvénycikk rendeli el, igy ha Debrecent a Berettyóval csatorna utján összekötnék, a rni könnyen lehetséges, unert a távolság mind össze harmincöt kilométer, — Debrecen már belekapcsolódnék a Duna—Tisza-csatorna körébe. Ez a csatornarendszer egyébként Nagyvárad felől is fejleszthető a Kőrös bekap csűlásával. A csatornarendszer ily kiépítésé­vel Erdély Is összeköttetést nyerne a nagy vizi forgalommal A Debrecen'—'berettyói csa­torna mintegy nyolc millió korona költség­gel ikiépitlheitő és igy szakemberek egyáltalá­ban nem tartják lehetetlennek a nagyszabá­sú terv megvalósítását. Pavlovits Károly niiépitész a tervet közölte Hoszpoczky mi­niszteri tanácsossal és Sándor Lajos műsza­ki tanácsossal, akik szimpátiával karolták fel az ügyet és kívánatosnak mondták, liogy Debrecen megtegye az elhatározó kezdő lépé­seket. — A kegyelmes asszony mint gerdedám Sopronban egy kis leánykáit ültettek szülei egy elsőosztályn fülkébe. A közeli Győrbe keltett utaznia, ahol rokonai már várták. Az egyedül ülő kis leány feltűnt, egy urinőnek, aki szintén egyedül utazott A fülkéjébe ült. Együtt beszélgetve tették meg az utat. Az idegen hölgy gardírozta a kis leányt és át­adta Győrben a várakozó rokonoknak. A kis leánynak e limes ázásakor névjegyet adott át. És a névjegyen e név állott: gr. Khuen-Hé­derváry Károlyné. — Amerikai hang a monarchiáról. Newyorkból jelentik: A Newyoríkbam megje­lenő Financial World cirnü heti folyóirat leg­utóbbi számában cikket iközöl, mely a legna­gyobb részvéttel emlékszik meg Ferenc Fer­dinánd nagyságáról s ugyanezzel a részvét­tel fordul az agg uralkodó fellé. A cikk meg­jegyzi a többi között, hogy a monarchia kü­lönböző népei csakis jelenlegi politikai össze­tételükben maradhatnak meg. Ausztria és Magyarország oly erőtényező, mely minden külső ellenség ellenében' eléggé erős fölven­ni a küzdelmet. Az egyes nemzetiségek kő­zött lehetnek súrlódások, de a külső ellenség ellenéiben, közös erővel kell fegyvert fogniok, mert nemcsak a dinasztiával szemközt meg­nyilvánuló történelmi lojalitás, hanem a ki£ zös érdek is diktálja a legteljesebb közössé­get. Az uj trónörökösre megjegyzi a cikk, hogy Károly Ferenc József rendkívül nagytu­dásu fiatalember s jellemének nagyon sok vonása egyezik a- nagybátyjáéval. — Az adókivetés. Az adókivető-ózott­ságok szerdán délelőtt folytatták munkáju­kat, Az első bizottságban ia következők adó­ját állapították meg: Nóth Ábrahámm haj­fonatárus 12 korona. Halászok, külkereske­dők: Csókása János 8, Gerebecz János 8, ifj. Bullik Márton 12, GáL János 15, Küffer György 18, Gerebecz András 8. Hangszeré- > szeli: Babos (Sándor 41, Braun János 300 ko­rona. Kalaposok: Geyer Vendel 20, R>de Im­réné 30, Schwartz Mihályné 36, Ledi Róza 54, Mikseh Jen.ny 58, Berónyi Károly 60, Grünwald Mariska 20, Faragó Józstf és Ist­ván 50, Németh Ferencné 80, özv. íritz De­zsőnó 60, Knittel Konrád 135, Szatnáry Gé-

Next

/
Thumbnails
Contents