Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-22 / 172. szám

214. DÉLMAGYARORSZÁG Szegted, 1914. julius 26. a város érdekében az intéző köröknél eljártak, azok alamizsnákat (kértek és nem tudták plauzibilissé tenni az aspirációk nagy gazdasági és nemzeti eredményeit. A szegedi egyetemnek nem volt méltó képviselete az országgyűlésben. Nem volt senki, aki annyira átérezte volna kívánságunk íeLtétlen jogosultságát, mint ahogyan bármely itt'honlélő, intelligens polgár átérzi. Ezért (buktunk el a küzdelemben. Ma csak egyetlen egy erőteljes, higgadt, okos fő tudta volna csoportositani érveinket az országgyűlés előtt, igy az igazságnak elemi ereje megtörte volna az összeköttetésekkel harcoló más városok aspirációinak erejét. Erre való lesz tehát -Rósa Izsó kiváló tudása és energiája. Alig lehet elképzelni szegedi embert, aki jobban és teljesebben tudná érveinket csoportositani. Kitűnő összéköttetései a mai országgyűlési többség vezetőinek közvetlen közelébe fogja őt juttatni. Rósa Izsó pedig élni fog az alkalommal, 'hogy évtizedek mulasztásait hónapok alatt hozza helyre. Amennyire eddigi élete jellemzi, minden energiáját arra fogja s-zenitalm, hogy ai mii igazán nagy, fontos érdekeink megfelelő világításba kerülhessenek odafönn. Szeged képviselője valóban -magát a várost fogja képviselni! E nagy munkája kezdetén a város polgárságának őszinte szimpátiáját tolmácsoljuk Rósa Izsó dr. országgyűlési képviselő előtt, annak a reménységnek adva kifejezést, hogy tevékenysége áldásos és sikeres lesz. A polgárság rendületlen bizalma fogja őt ebben a munkájában támogatni. Törvényjavaslat a rehabilitációról. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén Balogh Jenő igazságügyminisziter törvényjavaslatot .nyújtott be a büntető Ítélet hátrányos joghatásainak megszüntetéséről. A -törvényjavaslatnak az a célja, hogy azokat a jogfosztó következéseket, amelyek a büntető Ítéleteket követi, megszüntesse. A megbecstelenítő Ítéleteket a magyar büntető törvénykönyv amúgy se-ni ismeri, de viszont a büntető Ítéleteknek számos olyan joghatásuk van, amelyek jogoktál valló megfosztást vagy jogoknak a 'korlátozását jelenti. Leginkább megvan ez a köztisztviselők minősítéséről szóló törvényben, amely kimondja, hogy köztisztviselőnek sem kiinevezni, sem megválasztani olyan embert nerrt. lehet, akit nyereségvágybál elkövetett bűncselekmény miatti elitéltek. A jogfosztó ítéletek hatálya ugyan időhöz vain kötve, de ez az idő rendszerint olyan- hosszú, hogy voltaképpen az ítélet végleges fosztást jelent. A modem büntetőjog minden fránya megegyezik abban, hogy a büntető ítéletet meg kell szabadítani jogfosztó Ihátásától, vagy legalább is arányosítani kell a megtorló igazsággal. A külföldi törvényhozások — legelső sorban a francia, — már korán fölismerték ezt a 'szükségességet, mely egyrészt az igazságosság elveivel rniegegyezáik, (másrészt a társadalom szempontjából is üdvös Ihatásu. Ezen a gondolatmeneten épül föl az a törvény javaslat, amelyet az igazságiigyininlszter ma nyújtott be. A javaslat 25. szakaszból áll és -homlokterében a birói rehabilitáció van. A bírói rehabilitációról az 1. és 18. paragrafus rendelkezik, kimondván azt, hogy bizonyos idő leteltével minden elítéltnek joga van a bíróságtól az ítélet jogfosztó hatásúnak megszüntetését kérni. Ebben a kedvezményben csak a legsúlyosabb bűntetteik miatt elitéltek nem részesülhetnek, azo-k, akiket az igazságszolgáltatás három évnél hosszabb börtön- vagy fegyházbüntetéssel sujitott. Külön rendelkezik a javaslat a fiatalkorú bűntettesekről, kiegészítvén ezzel a fiatalkorukra volna -megnézni a nőt, de nem láthatta, mert fölhúzták a páholy rácsát. De kihallatszott a nézőtérre a -csengő kacagás, amelyet oly jól ismert. — Eredeti, — mormogta Jacques, — éppen olyan bain-g, mint az övé és ugy is hívják ... * Elhatározta, hogy meg fogja várni az előadás végén. Még mielőtt a függöny legördült, lefutott a földszinti folyosóra és megállott a páholy ajtaja előtt. Nem kellett soká várnia. Nemsokára megnyílt az ajtó és kilépett csipkébe burkolva Marguerite, igen, Marguerite, akivel a „Reine Blanchebam" ismerkedett meg, aki feljárt hozzá a kis padlásszobába. Jacques önkénytelenül olyan, mozdulaío; tett, mintha rá akarna rontani, de Margucrita rögtön megismerte őt, merészen belekarolt a mellette levő férfibe és mosolyogva, bátran a szeme iközé nézett, mintha nem is ismerné, mintha most látná először. Mi-re Jacques zavarából -magálhoz tért, Margót már régen a kocsijában ült és elhajtatott. * Marguerite azt hitt-e, Ihogy vakmerőségével megtévesztheti a -férfit. Másnap kopogtatott valaki Jacques Redou ajtaján. Jacques imaga nyitott ajtót és amikor meglátta Mar-gueritet, elsápadt. A leány belépett a szolbába és letette a főkötőjét az ágyra. E napon szebb, jobbke-divübb volt, rniint eddig bármikor. Ekkor hozzálépett Jacques. — Nézz a szemembe, — mondotta — te becsületes kis munkás leány és mondd, tudod-e, iki a romlott nő? Romlott nő? — Aki hazudik, hamis nevet, talán hamis hajat is hord, aki férfialkat tesz tönkre, öl -meg . . . Ismersz ilyen nőket? — Én? . . . Nem . . . -nem . . . — Nem ismersz? . . . Hát idenézz! . . . Azzal megragadta aranyszőke hajánál és odavonszolta a tükör elé. — Most látsz? . . . Most ismersz már? . . . Most pedig ki innen-, — kiáltotta — távozzál örökre . . . * Többé nem látta és már feledni is kezdte a különös kalandot, amikor a parfümözött levelek között a következő -meghívót találta: özvegy Redouné tisztelettel meghívja fiúnak, Jacques Redounak Jeanne Godinnal kötendő esküvőjére. Az egyházi szertartás junius 30-án délután öt órakor lesz a Bellevillei-templomban. Margót elolvasta a meghívót és egy könycs-epp gördült végig arcán-. vonatkozó .intézkedések modern és hu-másiü rendszeréit, amely az utóbbi időben a magyar bünítetőjogrendszerben is teljes mértékben érvényesült. A fiatuillkoruaikinál rehabilitáció automatikus, a bíróságtól nem kell külön kérelmezni. A javaslat megkülönbözteit -ezenkívül kegyelmi rehabilitációt is, amely íellöl az 1. & 19-ik szakaszok rendelkeznek. Kegyelmi rehabilitációra azok tarthatnak igényt, akiknek a rehabilitációhoz egyébiránt joguk nem v°:'" na, de -akik a büntetés kitöltése után olyan életmódot folytattak, amely a rehabilitáció kimondását méltányossá teszi. Megkívánja a törvényjavaslat, hogy a kegyelmi rehabilitációra igényit tartók legalább két évig munkás életet éljenek, -ugyanabban a városban tartózkodjanak és a kárt, amit bűncselekményükkel okoztak, megtérítsék, vagy ha ez n-eim áU módjukban, erre való igyekezetüket bebizonyítják. A királyi kegyelem- uítjáin eszközölt rehabil'itáción-aik semmiféle alakszerű föl-tétek nincs. A rehabilitáció hatását a javaslat 5. paragrafusa olyképp határozza meg, hogy aZ olyan elítéltet, akivel szemben a bíróság a büntetőitélet hátrányo-s jogkövetkezmények megszüntette, ugy kell tekinteni, mintha aZ Ítéletben megállapított büntettet, vétsége', vagy kihágást nem követte volna el. E jo£" hatást azonban egyfelől -magánegyéneik jogos érdekei, másfelől az állalmi rend érdekébe11 bizonyos főikig -korlátozni kei. Ezért a ia" vasllat hangsúlyozza, hogy a rehabilitáció a bűn-cselekmény elkövetéséből származó magánjogi hatásokat nem- érinti. A 6. szakaszban fölsorolja a javaslat azokat -a jogokat amelyeiket az elitélt a rehabilitációval ue'fl1 nyer vissza. Igy in-em nyeri vissza elveszített hivatalát vagy állását és az ezek után járó fizetését, nyugdiját st-b., továbbá az ügyvédség vagy szakképzettséget igénylő egyéb -foglalkozó gyakorlására való jogát, -a büntető ítélet elő" viselt gyámságát, nyilvános cilmiét, bel- és külföldi rendjeleit. A javaslat 7—18. szakaszai az eljárás módját szabályozzák, különös figyelem-mf arra, -hogy ia rehabilitálást kérőre az eljárás semimiféle társadalmi hátráninyal ne járjon1A 22—23. szakasz a törvénynek a -bűnügy' nyilvántartásra gyakorolt hatását tisztázz?, mig a 24—26. szakasz záró rendelkezések®1 tartalmaz. Az osztrák landwehr főparancsnok® Bécsből jelentik: Katonai körökben elte1' jedt hirek szerint föltétlenül ismét az kodóház egyik tagját fogják kinev-ezni aí osztrák landwehr -főparancsnokává, A juh1^ 17-én megjelent királyi kézirat föl-mente^ Frigyes főherceget a főparancsnokságtól ^ eddig még nem neveztek ki uj főpara.ncsrt' kot, ugy, lioigy a főparancsnoki teendők® egyelőre Kummer lovag, lovassági táborá'0*' a landwehr helyettes főparancsnoka Játja József Ferdinánd főherceg, Péter iFerdináfl3 nak a bátyja, á.lli-tólag azt az óhajtását h1' t-atta kifejezésre, h-o-gy Innsbruckban va-tó Grácban akar hadtestparancsnok len©1' Minthogy pedig József Ferdinánd főh-ei" eeí .már néhány év óta. parancsnoka a Linzb®" állomásozó 3. gyaloghadosztálynak, -valós2, nü, hogy nemsokára hadtestparancsnokká nevezik ki. Vasárnap délelőtt a magy. kir. honvéd; katona ZENEKARA HANGVERSENYEZHorváth Ferenc, vendéglős.